Könyv

Steven Isserlis: Miért hordott póthajat Haydn hajdanán?

Könyv

Az ifjúsági ismeretterjesztés terén is jeleskedő remek brit csellistának immár a második könyve is megjelent magyarul, s benne újabb hat nagy zeneszerző életútját meséli el a hazánkban is többször ünnepelt muzsikus.

Ha lehet, Steven Isserlis ebben az eredetileg tíz éve megírt könyvében még nehezebb feladatra vállalkozott, mint komponista-életrajzai­nak első kötetében. Merthogy ezúttal olyan mesterek is ott sorjáznak a muris rajzokkal tarkított könyv lapjain, mint Csajkovszkij vagy Fauré. S amíg az orosz zeneszerző életútjának oldott elmesélését zaklatott és elfojtásokkal teli magán­élete nehezítheti, addig Isserlis személyes kedvence, Fauré a legtöbbünk számára elsőre alighanem túl érdektelen személynek és kismesternek tűnhetne. Ám a lazaságát nagy adag empátiával, meggyőző­erővel és persze tárgyismerettel elegyítő író-brácsaművész bravúrosan oldja meg feladatát: Csajkovszkij – sokszor „felnőtt” biográfiákban is elkent vagy elhazudott – magánéletéről megnyerő őszinteséggel képes mesélni, Fauré nagysága mellett pedig oly vehemensen érvel, hogy azzal előítéleteinek legalábbis a felülvizsgálatát követeli ki az olvasótól. Igaz, a könyv valódi célközönségének remélhetőleg még jóval kevesebb az előítélete, akár zeneszerzői életművek sommás értékelésével, akár férfiak egymás iránt táplált szerelmi vonzalmával kapcsolatban.

Nemes Krisztián fordítása jól közvetíti Isserlis több koncert révén és immár két könyvből is ismerős oldott személyiségét és póztalan ügyszeretetét. A kákán is csomót kereső recenzens is mindössze csak egyetlen témában adhat hangot az értetlenségének: vajon miért Franz Joseph Haydn és Franz Peter Schubert szerepel a tartalomjegyzékben és egyebütt a kötetben, ha amúgy jószerint sohasem hivatkozunk e fölös keresztnevekkel a mondott géniuszokra?

Rózsavölgyi és Társa, 2016, 324 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.