Könyv

Steven Isserlis: Miért hordott póthajat Haydn hajdanán?

Könyv

Az ifjúsági ismeretterjesztés terén is jeleskedő remek brit csellistának immár a második könyve is megjelent magyarul, s benne újabb hat nagy zeneszerző életútját meséli el a hazánkban is többször ünnepelt muzsikus.

Ha lehet, Steven Isserlis ebben az eredetileg tíz éve megírt könyvében még nehezebb feladatra vállalkozott, mint komponista-életrajzai­nak első kötetében. Merthogy ezúttal olyan mesterek is ott sorjáznak a muris rajzokkal tarkított könyv lapjain, mint Csajkovszkij vagy Fauré. S amíg az orosz zeneszerző életútjának oldott elmesélését zaklatott és elfojtásokkal teli magán­élete nehezítheti, addig Isserlis személyes kedvence, Fauré a legtöbbünk számára elsőre alighanem túl érdektelen személynek és kismesternek tűnhetne. Ám a lazaságát nagy adag empátiával, meggyőző­erővel és persze tárgyismerettel elegyítő író-brácsaművész bravúrosan oldja meg feladatát: Csajkovszkij – sokszor „felnőtt” biográfiákban is elkent vagy elhazudott – magánéletéről megnyerő őszinteséggel képes mesélni, Fauré nagysága mellett pedig oly vehemensen érvel, hogy azzal előítéleteinek legalábbis a felülvizsgálatát követeli ki az olvasótól. Igaz, a könyv valódi célközönségének remélhetőleg még jóval kevesebb az előítélete, akár zeneszerzői életművek sommás értékelésével, akár férfiak egymás iránt táplált szerelmi vonzalmával kapcsolatban.

Nemes Krisztián fordítása jól közvetíti Isserlis több koncert révén és immár két könyvből is ismerős oldott személyiségét és póztalan ügyszeretetét. A kákán is csomót kereső recenzens is mindössze csak egyetlen témában adhat hangot az értetlenségének: vajon miért Franz Joseph Haydn és Franz Peter Schubert szerepel a tartalomjegyzékben és egyebütt a kötetben, ha amúgy jószerint sohasem hivatkozunk e fölös keresztnevekkel a mondott géniuszokra?

Rózsavölgyi és Társa, 2016, 324 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk