Könyv

Steven Isserlis: Miért hordott póthajat Haydn hajdanán?

Könyv

Az ifjúsági ismeretterjesztés terén is jeleskedő remek brit csellistának immár a második könyve is megjelent magyarul, s benne újabb hat nagy zeneszerző életútját meséli el a hazánkban is többször ünnepelt muzsikus.

Ha lehet, Steven Isserlis ebben az eredetileg tíz éve megírt könyvében még nehezebb feladatra vállalkozott, mint komponista-életrajzai­nak első kötetében. Merthogy ezúttal olyan mesterek is ott sorjáznak a muris rajzokkal tarkított könyv lapjain, mint Csajkovszkij vagy Fauré. S amíg az orosz zeneszerző életútjának oldott elmesélését zaklatott és elfojtásokkal teli magán­élete nehezítheti, addig Isserlis személyes kedvence, Fauré a legtöbbünk számára elsőre alighanem túl érdektelen személynek és kismesternek tűnhetne. Ám a lazaságát nagy adag empátiával, meggyőző­erővel és persze tárgyismerettel elegyítő író-brácsaművész bravúrosan oldja meg feladatát: Csajkovszkij – sokszor „felnőtt” biográfiákban is elkent vagy elhazudott – magánéletéről megnyerő őszinteséggel képes mesélni, Fauré nagysága mellett pedig oly vehemensen érvel, hogy azzal előítéleteinek legalábbis a felülvizsgálatát követeli ki az olvasótól. Igaz, a könyv valódi célközönségének remélhetőleg még jóval kevesebb az előítélete, akár zeneszerzői életművek sommás értékelésével, akár férfiak egymás iránt táplált szerelmi vonzalmával kapcsolatban.

Nemes Krisztián fordítása jól közvetíti Isserlis több koncert révén és immár két könyvből is ismerős oldott személyiségét és póztalan ügyszeretetét. A kákán is csomót kereső recenzens is mindössze csak egyetlen témában adhat hangot az értetlenségének: vajon miért Franz Joseph Haydn és Franz Peter Schubert szerepel a tartalomjegyzékben és egyebütt a kötetben, ha amúgy jószerint sohasem hivatkozunk e fölös keresztnevekkel a mondott géniuszokra?

Rózsavölgyi és Társa, 2016, 324 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.