Tévé

Rendben van

Pont a kultúráról

Interaktív

Kezdjük önkritikusan: nemcsak az a bolond, aki poétává lesz Magyarországon, de az is, aki az Echo Tv kulturális híradójából próbál meg tájékozódni!

Az ember nem hivatkozhat a tájékozatlanságára, a jóhiszeműségére, de még a nyitottságára sem, mindössze egyfajta perverz kíváncsiság magyarázhatja azt a döntését, hogy vasárnap délután vagy késő este odakapcsol a tokkal-vonóval amatőrnek ítélendő heti válogatásra, ahol fehérre fehérrel feliratoznak, ahol nem tudják helyesen leírni Amszterdam nevét, s ahol egy piliscsabai iskolatalálkozóval indul és a szihalomi kemencés fesztivál és parasztlakodalom ajánlójába torkollik a műsor. (Egy olyan héten, amikor Krasznahorkai László Man Booker-díjat kapott, a Saul fia bevette Cannes-t…) Mindez azonban teljességgel mellékessé válik ahhoz a rövidke anyaghoz képest, amely arról ad hírt, hogy az Ordo Hungariae idei rendi gyűlésén a csatornatulajdonos Széles Gábor vehette át „az év nagy magyarja 2015” kitüntetését.

Hagyjuk a személyeskedést, de még az általános fanyalgást is, s most kivételesen összpontosítsuk figyelmünket erre az egyetlen beszámolóra! „A magyarságért történő áldozatvállalásáért, a magyar civil társadalom képviseletéért, az őshonos magyarság területén végzett magyarságtudat megerősítéséért” – halljuk a nagyvállalkozó kitüntetésének indoklását már a felvezetőben, s gondoljunk bármit is Széles Gábor tevékenységéről (vagy épp a „magyar” és „magyarság” szavak jolly jokerként való alkalmazásáról), „az őshonos magyarság” szakaszától okvetlenül értelmetlennek kell ítélnünk a mondatot. A beszámolóban aztán látjuk a rend nagymesterét és nagypriorját, s halljuk az év nagy magyarját is, akit egyúttal lovag-nagytisztnek is fölavattak ezen a szép, azaz stílszerűbben nagy ünnepen. Ő a következőket mondta díja átvételekor: „A magyarság­tudatot fokozzuk. Egyértelművé akarjuk tenni, hogy az mit jelent. És azt szeretnénk elérni, hogy ha nem is egy generáción belül, de több generáción keresztül hassanak a médiáig.” Hogy kik vagy mik hassanak, azt nem könnyű ugyan kiérteni Széles szavaiból, de a díjazottat körülvevő díszmagyaros, Bocskai-kabátos meg rendi köpönyeges urakat és hölgyeket ez láthatóan nem zavarja.

Tényleg: kik is ők? Mi is az az Ordo Hungariae? A rendet „1754-ben a magyar rebellis főnemesek hozták létre a Habsburgok ellen” – halljuk a beszámolóban, ahol többször is nyomatékosan elhangzik: az Ordo Hungariae 261 éve működik. Ám ha belénk bújik a kis­ördög, s megkaparjuk a dolgot, akkor hamar úrrá lesz rajtunk a kétely. Az Ordo Hungariae 20. századot megelőző létezése ugyanis vajmi kevéssé okadatolható, s jellemző módon a rend honlapja egy olyan bárói család (Sina) tagját jelöli meg e magyar főrendi szervezet első nagymestereként, mely család 1754-ben sem báró, sem nemes, sem magyar, de még magyarországi sem volt. A történelmi adatok teljes hiányát úgymond a rend titkos jellege magyarázza, s titkaik sorából meglepő módon egyedül a rendi öltözékek részletező leírása kerülhet a nyilvánosság elé.

Széles Gábort tehát lovagnagytisztté és nagy magyarrá avatta egy fantomrend. A gravitációtagadót maguk közé fogadták egy hazudott múltú társaság tagjai. Ha valami, hát ez igazán rendben van.

Echo Tv, május 24.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.