Rovatvezető
Nem illik fülszöveget idézni, most kifér az egész. Tarr Béla jegyzi, és ennyi: „Ajánlom.”
Zuhog az eső, Martin többszöri eltévedés után jut el az Ardennek mélyén lévő a faluba, ahol régen nem látott apja meghalt. Mivel az apja kimondottan azt kérte, helyben hantolják el, ám a temető már tele van, Martin a furcsa sírásó segítségével egy rejtélyes, sok-sok éve nem látogatott sírt akar kiüríteni.
Mi folyt le a lábán a nőnek a mosdóban, az osztálytalálkozón, mondd még egyszer, ugye az ondó?
A második világháború végnapjainak egyikén 1945. április 28-án, egyetlen nap alatt játszódik ez a regény egy bajor városkában, Penzbergben. A hírek már a fegyverletételről és az amerikai csapatok megérkeztéről szólnak, de senki nem tud konkrétumokat. A biztos csak annyi, hogy a háborús évek széttépték az emberi kapcsolatokat, gyászt és jegyrendszert hoztak.
Vörös István, a Pannon Tükör versrovatának korábbi vezetője 2016 nyarán kért fel először szerzőket, hogy jegyezzenek le egy-egy mondatot az adott hónap minden napján.
