Visszhang: könyv

Jonas Jonasson: A próféta és a hülye

Visszhang

Aki hülye, haljon meg? De ki a hülye?

Ebben a könyvben kicsit mintha mindenki az lenne. De lehet, hogy a világ bolondult meg, az a világ, amelynek a próféta, Petra 2011-ben a két hét múlva esedékes végét jósolja? Mindenesetre, ha közeleg az apokalipszis, ideje a rendrakásnak, azaz a bosszúnak. A svéd szerző most is azt csinálja, mint mindig: összeereszti hajmeresztő hőseit, akik alaposan felkavarják egymás életét, és rendre belebonyolódnak a világpolitikai eseményekbe is. Johan, az alapértelmezett hülye a főhős, az események motorja, pedig az égvilágon semmit sem akar, csak elmerülni a kulináris élvezetekben. Egy mesterszakács ő, egy zseni, aki eddig a gonosz bátyja zsarnoksága alatt élt. A próféta sem tűnik épelméjűnek, inkább zavaros fejű vénkisasszonynak, aki beleháborodott a gimis szerelmi bánatába, és akkor a lila hajú öregasszonyt, Agnest, a harmadik cimborát nem is említem. Mi történik, ha egy ilyen erős csapat nekiindul? Majdnem összedől a világ. Maga a könyv egy izgalmas utazás, a hőseink igazságosztó akciója a világ sok pontjára elsodorja őket Rómától (ahol Johan összehaverkodik Obamával) a korrupcióra épült Kondor-szigetekig. Aztán persze kisimulnak a dolgok. S hogy mitől nem tucatponyva ez? Attól, hogy a szürreális kalandok mellett az irónia és a humor eszközeivel valós korrajzot ad (a fordítói munka remek). S mint tudjuk: a világ a hülyéknek áll.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.