Pallag Zoltán

"Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról." Így lazázott Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán a Parlamentben, miután bejelentette, hogy 15 millió euróért Magyarország megvásárolta a kalandos történetű Seuso-kincs nyolc darabját. Egyrészt - és elsősorban - őszintén örülök a páratlan értékű leletek hazakerülésének, másrészt alig várom, hogy a kincs még Angliában lévő hét darabjának hazahozataláról is döntés szülessen. Bárcsak így menne...

Több mint egy éve, miután L. Simon László akkori kultúráért felelős államtitkár visszautasította Zelnik István műgyűjtő ajánlatát - hogy tudniillik visszaszerzi a késő római leletegyüttest, múzeumot épít neki, majd halála után a magyar államra hagyja -, teljes a csend Seuso-ügyben.

Gáci, ez kurva jó volt – cseveg egymással két gyanúsan egyetemista külsejű lány péntek éjszaka a Trafóból kifelé, maguk mögött hagyva a II. Országos Egyéni Slam Poetry Bajnokságot. Tavaly Süveg Márk Saiid nyert. Idén is: egy holokauszt slammel.

Érdekes cikk jelent meg a Timesban a szíriai polgárháború és a Captagon nevű kábítószer vadregényes kapcsolatáról. A Captagon a Közel-Kelet amfetaminja, előállítási költsége alacsony, népszerűsége nagy, ami azért fontos, mert a nagy kereslet sok pénzt generál, amit vissza lehet forgatni fegyverekbe, ráadásul pluszenergiát és harci kedvet ad az aktuális háborúhoz.

Több okból is furcsa képződmény a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum kiállítása. Egyrészt a kizárólag a címben szereplő gésák miatt, másrészt mert nehéz eldönteni, hol is találhatók a tárlat súlypontjai: a hagyományos japán tárgykultúrán, vagy a kortárs magyar ékszertervezők alkotásain.

930 éve avatták szentté a 975 éve elhunyt I. István királyt, akinek tiszteletére Horthyék 75 éve nagyszabású emlékévet rendeztek. Szóval épp itt az ideje egy újabbnak, ráadásul az István, a királyt is pont 30 éve, hogy bemutatták a Városligetben. Nos, ehhez a 2013-as Szent István Emlékévhez kapcsolódva nyitotta meg Kövér László házelnök augusztus 20-án Székesfehérváron az István, a szent király című kiállítást.

A Bassár el-Asszad szíriai elnök rezsimje ellen 2011 márciusában kirobbant fegyveres felkelés óta uralkodó káoszban nagy erőkkel zajlik a kulturális örökség fosztogatása. A nemzetközi műkereskedelem komoly felvevőpiacot biztosít a római, bizánci, omajjád és ottomán régiségeknek, de a történelmi épületek is veszélyben vannak: április végén a harcok következtében leomlott az ezeréves aleppói Omajjad mecset minaretje.

"Pedig istenemre, milyen / kedves fiú voltam" - írja Málik Roland Alvajáró című versében, amelyet most a Bruthalia fanzine tizenhatodik számának nyitóverseként olvashatunk újra. A 35 évesen a Csendes-óceánba fulladt költő valóban kedves fiú volt, bár kevéssé ismertem, de amennyire mégis, úgy egészen biztos.

"Lüktető szívvel léptem ki a Santa Croce-templomból, mintha kiszippantották volna belőlem az életet, úgy éreztem, mintha zuhannék" - írja Stendhal a firenzei Santa Croce-templomban 1817 februárjában tett látogatásáról. E nevezetes szédülésről kapta a nevét egy különös tünetegyüttes, a Stendhal-szindróma.

A Kiscelli Múzeum Térkép-, Kézirat- és Nyomtatványtárának gyűjteményvezetőjével a századforduló bűnözéséről, Budapest akkori legvadabb területeiről, a rovott múltúakról, a ponyvairodalomról és a jótékonysági razziákról beszélgettünk abból az alkalomból, hogy a közelmúltban jelent meg a témával foglalkozó "A bűn nyomában. A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914" című könyve.