Pallag Zoltán

Éljen a múzeumsztrájk!

  • Pallag Zoltán
  • 2013. március 5.

Publicisztika

Aki Vajda Lajos, a munkatáborban szerzett tüdőbaj következtében 33 évesen elhunyt festő, a szentendrei festőiskolához köthető legérzékenyebb művész több mint száz alkotását szeretné megcsodálni a Vajda Lajos Emlékmúzeumban, vagy ugyanott az 1945-ben megalakult Európai Iskola szentendrei művészeit (többek között Anna Margit, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Hegyi György, Korniss Dezső, Szántó Piroska, Vajda Júlia munkáit) bemutató kiállítást, az hiába megy február 13. és és március 12. között Szentendrére. A kismúzeum zárva lesz, a képek hiába lógnak a falon, nem lesz, aki nézze őket, mintegy ideiglenesen kiíródnak a magyar kultúrából. Aki Kerényi Jenő-szobrot akar látni, köztérre kell annak menni, mivel március 12-ig az ő nevét viselő múzeum is zárva tart. Megnézheti a Szoborparkban Osztapenko szobrát, amelyet 1951-ben készített, de remek kisplasztikáit nem veheti szemügyre több különböző oldalról, ahogy az ilyen esetekben - mint a szobornézés - régi szokás. De Czóbel Béla színes "vattás" festékfoltjaiból sem adnak vissza sokat a reprodukciók. Márpedig több mint hetven képét zárták most el a nagyközönség elől saját múzeumába, de így járt a Szentendre utcáit vonalakból és színekből újraépítő Ilosvai Varga István, a németországi haláltáborban 37 évesen elpusztult álmodóművész, Ámos Imre és özvegye, a később a groteszk festészeti humor és a bábok nagyasszonyává idősült Anna Margit, valamint a képépítészet mestere, Kmetty János számos alapműve is.

Az állam járuljon hozzá!

Ha tehát valaki ismer olyan múzeumfüggő kisnyugdíjast vagy múzeumelvonástól szenvedő hipsztert, esetleg művészettörténész-hallgatót, illetve múzeumlátogatással fenyegetőző rajztanárt, akinek feltett szándéka a február 13. és március 12. közötti időszakban meglátogatni e múzeumok valamelyikét, főleg, ha célirányosan ezen közgyűjtemények által őrzött kultúrkincsek megtekintése miatt utazna Szentendrére, lehetőleg figyelmeztesse az illetőt tervezett útja hiábavalóságára, mivel, ahogy Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója az MTI-nek fogalmazott, ezekre a kiállítóhelyekre "időlegesen lakat kerül". A hír így folytatódik: "A döntés hátteréről az igazgató elmondta: a kismúzeumi rendszer sajátos eleme a magyarországi múzeumi struktúrának. Döntő többségük ajándékozás vagy hagyaték útján került az államhoz, amely cserébe vállalta annak gondozását és működtetését. 'Ezek finanszírozása ma nem megoldott, Szentendre - valamint a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) utódjaként a Ferenczy Múzeum - pedig különösen nehéz helyzetben van, mert a fenntartó nem megyei jogú város, annak pénzügyi lehetőségeivel' - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a múzeum és az önkormányzat írásban jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának, hogy az úgynevezett kismúzeumok működtetése nagy terhet ró a fenntartóra.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton hangsúlyozta: a város és a múzeum vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy Szentendre a megye kulturális fővárosaként méltó módon tudja fogadni a művészetek és a festészet szerelmeseit, ezért is fájó, hogy a kiállítóhelyeket egy hónapig zárva kell tartani, a nehéz anyagi körülmények miatt pedig további korlátozásokra is szükség lehet az érintett intézmények esetében. 'A Ferenczy Múzeum jelentősen csökkentette a dologi és személyi kiadásait, a drasztikus létszámleépítés és a költségek lefaragása után azonban már nincs további tartalék a rendszerben' - mondta. Mint fogalmazott, azt szeretnék elérni, hogy az állam járuljon hozzá ezeknek a kismúzeumoknak a fenntartásához. 'Bízunk abban, hogy a kulturális kormányzat a helyzet súlyosságát átérezve támogatást tud adni a hét nemzetközi hírű kiállítóhely működtetésének hosszú távú rendezéséhez' - fűzte hozzá az igazgató." (A megyei múzeumi hálózatról lásd: Kivéreztetés, Magyar Narancs, 2012. április 5.)

Szentendrére vessétek!

A helyzet sok közgyűjtemény munkatársának ismerős lehet. Annyiban mégis példátlan, hogy, úgy tűnik, az igazgató - Magyarországon először, és persze kimondatlanul - múzeumsztrájkot hirdetett, mivel "nincs tartalék a rendszerben", ezért szünetelteti egy hónapig a szentendrei kismúzeumok működését, bízva "abban, hogy a kulturális kormányzat a helyzet súlyosságát felismerve támogatást tud adni". Az ideiglenes bezárás okaként nem esetleges tartozásokról, nem a kifizetetlen közüzemi számlákról, nem a működéshez szükséges eszközök hiányáról panaszkodik, csak kijelenti: azt szeretnék elérni, hogy az állam járuljon hozzá ezeknek a kismúzeumoknak a fenntartásához.

Nem mellékes tény, hogy dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton 2010. június 16-tól a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára volt Szőcs Géza mellett, egészen 2011. január 19-én beadott lemondásáig. Úgy tűnik, mert nemet mondani és egy kényszerítő lépéssel tiltakozni saját pártja felelőtlen múzeumpolitikája ellen. Lépése indokolt, mivel amellett, hogy a tavaly októberben elfogadott, "a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása" alaposan felbolygatta a magyarországi múzeumi struktúrát, a kisebb városok sokszor nem tudják fenntartani a nyakukba szakadt, korábban állami fenntartásban lévő intézményeket. Az állam ezzel a törvénymódosítással amellett, hogy egyszerűen lesöpörte a válláról a múzeumügyet, mint a korpát, a múzeumi struktúrát is összekuszálta, több esetben teljesen értelmetlenül, ráadásul gazdásági szempontból teljesen felelőtlenül. Kálnoki-Gyöngyössy most kézfeltartással jelezte, hogy a rendszer működésképtelen, ezt így tovább nem csinálja.

Reménytelen helyzetű magyar múzeumok! A hallgatás folytathatatlan, készüljetek a sztrájkra! Együtt erősek vagytok! Zárjátok be kapuitokat! Egy hónap még nem a világ, guggolva is kibírjuk, majd lapozgatunk albumokat, katalógusokat. Szóval:

Kik vagyunk? Magyar múzeumok! Mit akarunk? Ésszerű múzeumpolitikát! Mikor akarjuk? Most!

Emlékezzetek Szentendrére!

És rendszeresen frissítsétek honlapjaitokat!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.