Könyv

Banksy: Wall and Piece - A fal adja a másikat

  • Pallag Zoltán
  • 2013.03.14 14:02

Könyv

Az Exit Through The Gift Shop című filmet leszámítva a Műcsarnokban nem látható Banksy-mű. Ebben az albumban annál több. A kiállításra időzített magyar kiadás utószavát Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója jegyzi, és igaza van, amikor azt írja, hogy Banksy "szatirikus, politikai-társadalmi indíttatású művei többnyire a helyzetkomikumra és a meghökkentésre építenek." Hozzátehetjük: mint a street art alkotások többsége.

A könyv első kiadása 2005-ben jelent meg, így tulajdonképpen az életmű első szakaszát kínálja fel az éhes tekinteteknek. 2006-os Los Angeles-i kiállítása után az aukciósházak is felfigyeltek az arctalan művészre, egyes munkái millió dollár fölött keltek el. Rajongói egy része azóta lelketlen kommercializálódással vádolja, holott a street art a Banksy-hatásnak köszönhetően vált nemzetközileg elismert művészeti ággá a kétezres évek második felében.

A Wall and Piece szöveges része két-három oldalon elférne, de ez nem válik a könyv kárára, mivel a kommentároknak nincs más funkciójuk, mint a képek hitelesítése és az aura megteremtése. A városi gerilla harcmódjába kapunk betekintést, hiszen százezres képeladások ide, kultstátusz oda, Banksy ma is az a kapucnis harcos, aki pályája elején volt. Szellemes mondatai legalább akkorát szólnak, mint a bárhova felfújható vagy éppen helyspecifikus vizuális bombái.

Az utcaképet meghatározni akaró reklámszakemberekről és városatyákról azt írja: "'k kezdték a háborút, és a fal lesz az a fegyvernem, amellyel visszavághatunk." Metaforái most is helytállónak tűnnek, hiszen az utcán valóban háború folyik a nagyvállalatok és a rendőrség, illetve a graffitisek és a street artosok között. Még akkor is így van ez, ha a street art ma már bejár megpihenni a galériákba és a múzeumokba.

Fordította: Simon Bence. Gabo, 2012, 240 oldal, 4500 Ft

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?