Könyv

Banksy: Wall and Piece - A fal adja a másikat

  • Pallag Zoltán
  • 2013. március 14.

Könyv

Az Exit Through The Gift Shop című filmet leszámítva a Műcsarnokban nem látható Banksy-mű. Ebben az albumban annál több. A kiállításra időzített magyar kiadás utószavát Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója jegyzi, és igaza van, amikor azt írja, hogy Banksy "szatirikus, politikai-társadalmi indíttatású művei többnyire a helyzetkomikumra és a meghökkentésre építenek." Hozzátehetjük: mint a street art alkotások többsége.

A könyv első kiadása 2005-ben jelent meg, így tulajdonképpen az életmű első szakaszát kínálja fel az éhes tekinteteknek. 2006-os Los Angeles-i kiállítása után az aukciósházak is felfigyeltek az arctalan művészre, egyes munkái millió dollár fölött keltek el. Rajongói egy része azóta lelketlen kommercializálódással vádolja, holott a street art a Banksy-hatásnak köszönhetően vált nemzetközileg elismert művészeti ággá a kétezres évek második felében.

A Wall and Piece szöveges része két-három oldalon elférne, de ez nem válik a könyv kárára, mivel a kommentároknak nincs más funkciójuk, mint a képek hitelesítése és az aura megteremtése. A városi gerilla harcmódjába kapunk betekintést, hiszen százezres képeladások ide, kultstátusz oda, Banksy ma is az a kapucnis harcos, aki pályája elején volt. Szellemes mondatai legalább akkorát szólnak, mint a bárhova felfújható vagy éppen helyspecifikus vizuális bombái.

Az utcaképet meghatározni akaró reklámszakemberekről és városatyákról azt írja: "'k kezdték a háborút, és a fal lesz az a fegyvernem, amellyel visszavághatunk." Metaforái most is helytállónak tűnnek, hiszen az utcán valóban háború folyik a nagyvállalatok és a rendőrség, illetve a graffitisek és a street artosok között. Még akkor is így van ez, ha a street art ma már bejár megpihenni a galériákba és a múzeumokba.

Fordította: Simon Bence. Gabo, 2012, 240 oldal, 4500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.