Újságíró
2007-óta ír a Magyar Narancsba, 2012-óta kéthetente jelennek meg rádiókritikái, egyébként költő, író, műfordító is.
Borbély Szilárd posztumusz verseskötete, a Bukolikatájban előbb jelent meg angolul, mint magyarul. A kötet – és számos magyar szerző – fordítójával beszéltünk az amerikai líraolvasó közönségről, a műfordítás nehézségeiről és arról, hogy mi az egyedi a magyar irodalomban.
A szemérmes önéletrajzi próza, a traumaelbeszélés és a generációs regény határvidékéről érkezett Berta Ádám immár ötödik regénye.
Rádiós körökben nem is olyan régen még közhely volt, hogy a reggeli (munkába menős) és a délutáni (munkából jövős) idősávokat érdemes megnyomni, mert ha ilyenkor sikerül megszólítani a hallgatókat, az nagyjából az egész napot kipipálja.
Több mint három évszázada létezik, volt, hogy kettévált, akárcsak az ország és a város, aztán újraegyesült. Hosszú történetében egyetlen külföldi igazgatója volt, Konrád György. Mi a titka, és egyáltalán, miről szól a Berlini Művészeti Akadémia?
Az utóbbi napokban a választásokon elszenvedett súlyos ellenzéki vereség okait taglaló viták mellett a folytatás lehetséges formáiról is beszéltek egyes politikusok. Hadházy Ákos, Zugló új országgyűlési képviselője radikálisabb ellenállásra buzdít. Ennek a lehetséges formáiról kérdeztük.
A kortárs képzőművészet egyik világsztárja, a sokak által a legjelentősebb 20. századi angol festőként számon tartott David Hockney Magyarországon legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor 2018-ban az Egy művész portréja (Medence két alakkal) című 1972-es művét a Christie’s aukciósház New York-i árverésén 90,3 millió dollárért adták el, amivel Hockney elhódította Jeff Koonstól (akit idehaza még mindig leginkább Staller Ilona egykori férjeként és megszobrászolójaként ismer a többség) a legdrágább élő művész státuszát.
Formában a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
„Ha költő lennék, beleköpnék a levesedbe” – mondja a lírai én a kötet legelső versének (Viszony) vége felé, aztán gyorsan hozzáteszi: „Nem vagyok költő. / Futár vagyok. / Nyugi.”
A világ éppen legfontosabb – és egyben legborzalmasabb – eseményei most tőlünk alig néhány száz kilométerre zajlanak. Áttételesen pedig sokkal közelebb is: a határon, a pályaudvarokon, a befogadó családok konyhájában. Az ukrajnai háború mindenhol jelen van: a hírekben, beszélgetésekben, vitákban.
Több mint három évszázada létezik, volt, hogy kettévált, akárcsak az ország és a város, aztán újraegyesült. Hosszú történetében egyetlen külföldi igazgatója volt, Konrád György. Mi a titka, és egyáltalán, miről szól a Berlini Művészeti Akadémia?
