Hadházy Ákos: Semmit nem veszítünk azzal, ha a parlamenti színjátékot otthagyjuk

Az utóbbi napokban a választásokon elszenvedett súlyos ellenzéki vereség okait taglaló viták mellett a folytatás lehetséges formáiról is beszéltek egyes politikusok. Hadházy Ákos, Zugló új országgyűlési képviselője radikálisabb ellenállásra buzdít. Ennek a lehetséges formáiról kérdeztük.

magyarnarancs.hu: A választás másnapján írt egy Facebook-bejegyzést, amiben három dolgot említ, mint amelyekre szükség lett volna a választási sikerhez: összefogás, megújulás, ellenállás. Ebből az összefogás, ahogy írja, részben sikerült, a megújulás nem, és az ellenállás sem az elvárt módon alakult. Azóta többször is beszélt már erről az ellenállásról, de mi is ez pontosan, hogyan kell elképzelnünk?

Hadházy Ákos: Írtam egy részletesebb javaslatot is erről az ellenzéki pártok számára, és ezt követően kiderült, hogy a Momentum egyetért azzal, hogy feltételekhez kell kötni a parlament nyitó ülésén való részvételt, és ha a Fidesz nem hajlandó ezekről tárgyalni, illetve ezeket elfogadni, akkor nagyon fontos szimbolikus lépéssel kell az új ciklust indítani. Azzal, hogy a nyitó ülésen nem szabad megjelenni. De amikor erről van szó, mindig igyekszem leszögezni, hogy ez csak egy első lépés az új ellenzéki politizálásban; ahhoz, hogy a következő választásra tisztességesebb feltételeket küzdjünk ki, még nem elég, hiszen ahhoz az emberek támogatása is szükséges. Ugyanakkor az emberek támogatását csak úgy nyerhetjük el, ha látják, hogy eltökéltek vagyunk.  

magyarnarancs.hu: A Momentumot említette, de vajon a többi ellenzéki párt hogyan reagált a javaslataira? Erről lehet tudni valamit?

HÁ: A Momentumnál is tárgyalnak róluk, és úgy tudom, a többi párt is fontolóra vette az általam javasolt feltételeket, de egyelőre még ezek a megbeszélések nem értek véget.

magyarnarancs.hu: Tehát nem csak arról van vita, hogy mi vezetett az újabb kétharmadhoz, mit rontott el az ellenzék, és kié a felelősség, de arról is, hogy mindezek után hogyan lehet ellenzékből tovább politizálni?

HÁ: Két nagy kérdés van, és minden vita, amit a választási kudarcról az ellenzékben tartunk, elviszi a figyelmet erről a két alapvető problémáról. Az egyik, hogy ez a választás nem valódi, nem fair és nem demokratikus választás volt, a másik pedig, hogy az ellenzéki képviselőknek jelen pillanatban nincsenek meg ahhoz a szükséges feltételei, hogy elvégezzék a parlamenti munkájukat.

Egy országgyűlési képviselőnek ellenzékben az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a hatalmat, jelen helyzetben erre nincsen meg a lehetőségünk, tehát ezt kellene kivívni. Amíg ennek az érdekében nem teszünk lépéseket, minden egyéb, amit a parlamentben csinálunk, tulajdonképpen pótcselekvés.

magyarnarancs.hu: Az Ön által közzétett javaslat- illetve vállaláslista nem totális bojkottot jelent a parlamenti munka szempontjából, de annak bizonyos területeiről való visszavonulást. Nem félő-e, hogy ha a hatalom ellenőrizhetetlenségé miatti tiltakozásképpen visszahátrálnak a megmaradt pozíciókból, csak még ellenőrizhetetlenebb lesz ennek következtében a hatalom?

HÁ: Azok a javaslatok, amelyekről én írtam, semmivel nem csökkentik a képviselők ellenőrzési lehetőségeit. Gyakorlatilag attól, hogy valaki egy bizottságban alelnök vagy elnök vagy tag, semmivel sem fog több információt megkapni, mint egy sima képviselő. Papíron most is kérhetnénk adatokat, de a gyakorlatban ezeket nem kapjuk meg. Teljesen mindegy, hogy a parlamentben ezeket a kéréseket interpelláció vagy azonnali kérdés formájában tesszük fel, vagy esetleg írásban próbálunk információt szerezni, nem kapunk választ a kormánytól, nem adják ki a kért információkat. Az elmúlt tizenkét évben nem szavazott meg egyetlen egy vizsgálóbizottságot sem a parlament, pedig a vizsgálóbizottságoknak papíron nagyon komoly jogosultságai lennének. Ezen kívül a képviselők állami intézményekbe történő szabad belépési jogosultságát is megszüntették, ami azt jelenti, hogy ha nekünk nem válaszolnak ezeknek az intézményeknek a vezetői, márpedig nem válaszolnak, nem állnak velünk szóba, akkor nem tudunk odamenni, hogy személyesen megkérdezzük, illetve megnézzük, hogy mégis mi folyik ott. Egyszóval attól, hogy a parlamentben interpellálgatunk, törvényjavaslatokról szavazunk, esetleg magunk is beadunk törvényjavaslatokat, semmivel nem leszünk előrébb, tehát semmit nem veszítünk azzal, ha ezt a dolgot otthagyjuk. Viszont nagyon sokat veszíthetünk azzal, ha a látszatát fenntartjuk, hogy ez demokrácia lenne.

magyarnarancs.hu: Ez vonatkozik a házon belüli viszonyokra, de mi a helyzet az ellenállásnak azzal a részével, ami a parlamenten kívül zajlik? Hogyan kell elképzelnünk, milyen eszközök állnak rendelkezésre hozzá?

HÁ: Először is ugyanazokat a dolgokat, amiket a parlamentben elmondanánk, el lehet mondani helyben. Mondjuk ahelyett, hogy a parlament nyitó ülésén Kövér Lászlót hallgatnánk felállva, el lehet menni, és mondjuk az ózdi művelődési házat kibérelni, hogy ott alternatív ülést tartsunk. Vagy mondjuk, ahogy Ungár Péter felhívta rá a figyelmet, az otthonápolási díjakról is beszélni kell. Egyetértünk, kell ezekről beszélni, de ugyanazt, amit a parlamentben mondtunk volna, és mondtunk is, el lehet mondani egy beteg gyermekét otthon egyedül nevelő édesanyának is. Fontos, hogy most már láthatóvá is tegyük mindazt, amiről eddig csak beszéltünk. Általánosságban, ahogy mondtam, ahhoz, hogy tisztább választási feltételeket kényszerítsünk ki, elsősorban az emberek támogatása szükséges.

Ennek a formái adottak, nem most kell kitalálni: a tüntetés, a petíció, a sztrájk illetve az állampolgári engedetlenség.

Lehet ezen mosolyogni, és azt mondani, hogy nem lehet velük eredményt elérni, de ha elég sokan vesznek rajtuk részt, akkor igen is eredményesek lehetnek. Úgy gondolom, hogy például a tanárok is, ha folytatják, amit elkezdtek, ha kitartóak, akkor el fogják érni a céljukat. De akkor tudjuk csak azt remélni, hogy az emberek segíteni fognak nekünk azért, hogy a következő választás tisztességesebb legyen, ha azt látják, hogy nem úgy csináljuk tovább a dolgokat, mint eddig, és nem játsszuk el a parlament díszletei között a politikai színjátékot.

magyarnarancs.hu: De vajon ebben várható-e valódi ellenzéki konszenzus?

HÁ: Ebben a pillanatban erről csak azt tudom mondani, hogy tárgyalások folynak, ami nagyon jó dolog, és egyelőre csak az LMP mondott nemet.

magyarnarancs.hu: A parlamenti viszonyokat ismerve ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a kormány erre kitalálna valami ellenreakciót, és mondjuk Kövér László bírságolási szokásai alapján a házelnök a távolmaradókat sújtaná büntetéssel, mintegy bekényszerítve őket a parlamentbe.

HÁ: Ha ezt így csinálná a Fidesz, az mutatná meg igazán, hogy mennyire igazam volt. Ráadásul a Fidesz korábban maga is élt effajta eszközökkel, és látványos kivonulásokkal bojkottálta a parlamenti munkát, egy-egy képviselőt bent hagyva megfigyelőnek. De nyilván a Fidesz-propaganda be tudná úgy állítani, mintha az egész azért történne, mert nem akarunk dolgozni, mint ahogyan történtek máris erre kísérletek a kormánypárti sajtóban. Csak hát a képviselői munka nem csak a parlamentre korlátozódik, és ha az emberek látják, hogy dolgozunk, ez a propaganda sem lenne hatásos. Azokra a lépésekre, melyekkel büntetnének minket, azon túl, hogy amint mondtam, ez lenne a totális beismerés a hatalom részéről, szintén meg lehet majd találni a megfelelő válaszokat, amikor szükség lesz rájuk.

magyarnarancs.hu: A bizottsági munka kapcsán azt javasolta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság élére se állítson az ellenzék elnököt, ahogy ez törvény szerint járna neki. Ugyanakkor a Mi Hazánk mint kvázi ellenzéki párt már be is jelentkezett a pozícióért. Nem túl nagy ár az, ha a szélsőjobb kapja meg ezt a szimbolikus posztot?

HÁ: Ezt a pártot én nem gondolom ellenzékinek,

a Mi Hazánk a Fidesz náci tagozata.

magyarnarancs.hu: Ezzel együtt a kormány mutogathat rájuk, mintha valóban ellenzéki párt lennének.

HÁ: Mutogasson, attól még nem lesznek azok. A lényeg viszont az, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöki pozíciója megint csak egy olyan példa, ami pusztán a látszatát tartotta fenn annak, mintha itt lenne ellenzéki lehetőség a hatalom ellenőrzésére. Ilyesmiről azonban szó sem volt ebben az esetben sem. A bizottságban dolgozó néhány képviselő ugyan tudhatott meg olyan dolgokat, amelyeket egy halandó nem tudhat, ezeket ugyanakkor nem hozhatta nyilvánosságra, vagyis a kontrollt mégsem gyakorolhatták. Ha egy képviselő valamit megtud, de azt nem mondhatja el senkinek, az olyan, mintha ő maga sem tudná. Másfelől ebben a bizottságban látszott a leginkább, hogy ha valami kínos volt a Fidesznek, akkor egyszerűen bojkottálta azt a bizottsági ülést. Hiába volt ellenzéki az elnök, a bizottság maga határozatképtelenné vált, és ez igen gyakran előfordult. Ez valójában látszatműködés, és az ellenzéknek ebben a színjátékban nem szabad tovább részt vennie.