Rádió

Terápia és cenzúra

A háborúról a gyerekeknek

Kritika

A világ éppen legfontosabb – és egyben legborzalmasabb – eseményei most tőlünk alig néhány száz kilométerre zajlanak. Áttételesen pedig sokkal közelebb is: a határon, a pályaudvarokon, a befogadó családok konyhájában. Az ukrajnai háború mindenhol jelen van: a hírekben, beszélgetésekben, vitákban.

Mint szorongató rémkép, lidércnyomás, ki hogyan éli meg. Ennek megfelelően a gyerekek is észreveszik. Kézenfekvő, hogy valamit kezdenünk kell az ő percepciójukkal is, de hogy mit és hogyan, az bonyolult kérdés. A gyerekeket érintő összetett kérdések kivesézésében évtizedes tapasztalattal (a műsor azonos címen 1992 óta fut minden hétköznap) rendelkező Vendég a háznál tett is egy kísérletet nemrégiben a probléma feltárására. Maradjunk annyiban, hogy felemás eredménnyel.

Az alcíme szerint Gyerekekről felnőtteknek szóló produkció a rendszerváltás utáni magyar közszolgálati rádiózás egyik emblematikus terméke, többször írtunk már mi is egy-egy adásukról. A készítők sok olyan témát érintettek már, amelyek megmutatták, hogy az utóbbi évtizedekben miért volt jó ezen a tájon gyereknek lenni, és talán még több olyat, amiből az derült ki, hogy mégsem volt jó. A tradicionálisan visszafogott, már-már rideg hangütés ma is hasonlóképpen borzolhatja a szülők (pláne a nagyszülők) idegszálait, mint a műsor fénykorában – ami, nem tudjuk pontosan, mikor is volt, de nem mostanában, az biztos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.