KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Senki sem ura”

Ottilie Mulzet műfordító

Könyv

Borbély Szilárd posztumusz verseskötete, a Bukolikatájban előbb jelent meg angolul, mint magyarul. A kötet – és számos magyar szerző – fordítójával beszéltünk az amerikai líraolvasó közönségről, a műfordítás nehézségeiről és arról, hogy mi az egyedi a magyar irodalomban.

Magyar Narancs: Miért jelent meg Borbély Szilárd verseskötete előbb angolul (In a Bucolic Land), mint magyarul?

Ottilie Mulzet: 2013-ban érdeklődtem nála, hogy van-e esetleg új műve, amit lefordíthatnék, ezután kaptam meg e verseskötet kéziratát. Egy levelet is mellékelt hozzá, amelyben azt írta: „A múlt év végén zártam le utoljára verset, azóta a prózakönyvet írtam át, ötször vagy hatszor. Sok volt, és még egyszer legalább át kellett volna írni, azt hiszem.” A prózakönyv, amiről beszélt, nyilván a Nincstelenek volt. Ebből kiderül, hogy a Bukolikatájban című kötetét hamarabb lezárta a költő, mint a Nincsteleneket, és ez talán irodalomtörténeti szempontból is érdekes tény. A Bukolikatájban egyfajta „mitologizáló” változata a gyerekkori visszaemlékezésnek. Nem sokkal az után, hogy a kéziratot megkaptam tőle, meghalt Szilárd, ami mélyen megrendített. Nem tudom pontosan, hogy a magyar kiadás elhúzódásának mi a háttértörténete.

Később egy textológiai szempontból érdekes helyzet is kialakult, rátaláltam ugyanis két olyan szövegre, amelyek nyilvánvalóan a kötet anyagához tartoztak, annál is inkább, mert ezeket Borbély a kötet verseivel egy idő tájt, azaz 2011-ben és 2012-ben publikálta, és hasonló volt a hangütésük is. A nekem eljuttatott kéziratban azonban nem szerepeltek. Egy kicsit bizonytalankodtam, mert úgy éreztem, fordítóként utólag nem illeszthetek be két verset csak így a kötetbe, ezért megkérdeztem Nagy Boglárkát, a Jelenkor vezetőjét, és a magyar kiadás későbbi szerkesztőjét, aki azt tanácsolta, hogy függelékként csatoljuk a kérdéses verseket, ezek végül a magyar kiadásba is így kerültek be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.