KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Senki sem ura”

Ottilie Mulzet műfordító

Könyv

Borbély Szilárd posztumusz verseskötete, a Bukolikatájban előbb jelent meg angolul, mint magyarul. A kötet – és számos magyar szerző – fordítójával beszéltünk az amerikai líraolvasó közönségről, a műfordítás nehézségeiről és arról, hogy mi az egyedi a magyar irodalomban.

Magyar Narancs: Miért jelent meg Borbély Szilárd verseskötete előbb angolul (In a Bucolic Land), mint magyarul?

Ottilie Mulzet: 2013-ban érdeklődtem nála, hogy van-e esetleg új műve, amit lefordíthatnék, ezután kaptam meg e verseskötet kéziratát. Egy levelet is mellékelt hozzá, amelyben azt írta: „A múlt év végén zártam le utoljára verset, azóta a prózakönyvet írtam át, ötször vagy hatszor. Sok volt, és még egyszer legalább át kellett volna írni, azt hiszem.” A prózakönyv, amiről beszélt, nyilván a Nincstelenek volt. Ebből kiderül, hogy a Bukolikatájban című kötetét hamarabb lezárta a költő, mint a Nincsteleneket, és ez talán irodalomtörténeti szempontból is érdekes tény. A Bukolikatájban egyfajta „mitologizáló” változata a gyerekkori visszaemlékezésnek. Nem sokkal az után, hogy a kéziratot megkaptam tőle, meghalt Szilárd, ami mélyen megrendített. Nem tudom pontosan, hogy a magyar kiadás elhúzódásának mi a háttértörténete.

Később egy textológiai szempontból érdekes helyzet is kialakult, rátaláltam ugyanis két olyan szövegre, amelyek nyilvánvalóan a kötet anyagához tartoztak, annál is inkább, mert ezeket Borbély a kötet verseivel egy idő tájt, azaz 2011-ben és 2012-ben publikálta, és hasonló volt a hangütésük is. A nekem eljuttatott kéziratban azonban nem szerepeltek. Egy kicsit bizonytalankodtam, mert úgy éreztem, fordítóként utólag nem illeszthetek be két verset csak így a kötetbe, ezért megkérdeztem Nagy Boglárkát, a Jelenkor vezetőjét, és a magyar kiadás későbbi szerkesztőjét, aki azt tanácsolta, hogy függelékként csatoljuk a kérdéses verseket, ezek végül a magyar kiadásba is így kerültek be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.