KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Senki sem ura”

Ottilie Mulzet műfordító

Könyv

Borbély Szilárd posztumusz verseskötete, a Bukolikatájban előbb jelent meg angolul, mint magyarul. A kötet – és számos magyar szerző – fordítójával beszéltünk az amerikai líraolvasó közönségről, a műfordítás nehézségeiről és arról, hogy mi az egyedi a magyar irodalomban.

Magyar Narancs: Miért jelent meg Borbély Szilárd verseskötete előbb angolul (In a Bucolic Land), mint magyarul?

Ottilie Mulzet: 2013-ban érdeklődtem nála, hogy van-e esetleg új műve, amit lefordíthatnék, ezután kaptam meg e verseskötet kéziratát. Egy levelet is mellékelt hozzá, amelyben azt írta: „A múlt év végén zártam le utoljára verset, azóta a prózakönyvet írtam át, ötször vagy hatszor. Sok volt, és még egyszer legalább át kellett volna írni, azt hiszem.” A prózakönyv, amiről beszélt, nyilván a Nincstelenek volt. Ebből kiderül, hogy a Bukolikatájban című kötetét hamarabb lezárta a költő, mint a Nincsteleneket, és ez talán irodalomtörténeti szempontból is érdekes tény. A Bukolikatájban egyfajta „mitologizáló” változata a gyerekkori visszaemlékezésnek. Nem sokkal az után, hogy a kéziratot megkaptam tőle, meghalt Szilárd, ami mélyen megrendített. Nem tudom pontosan, hogy a magyar kiadás elhúzódásának mi a háttértörténete.

Később egy textológiai szempontból érdekes helyzet is kialakult, rátaláltam ugyanis két olyan szövegre, amelyek nyilvánvalóan a kötet anyagához tartoztak, annál is inkább, mert ezeket Borbély a kötet verseivel egy idő tájt, azaz 2011-ben és 2012-ben publikálta, és hasonló volt a hangütésük is. A nekem eljuttatott kéziratban azonban nem szerepeltek. Egy kicsit bizonytalankodtam, mert úgy éreztem, fordítóként utólag nem illeszthetek be két verset csak így a kötetbe, ezért megkérdeztem Nagy Boglárkát, a Jelenkor vezetőjét, és a magyar kiadás későbbi szerkesztőjét, aki azt tanácsolta, hogy függelékként csatoljuk a kérdéses verseket, ezek végül a magyar kiadásba is így kerültek be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.