Mit láttak a szavazatszámlálók?

Az ismeretlen ország

Belpol

Az április 3-i választásnak ellenzéki szempontból kevés pozitívuma volt, talán a szavazatszámláló önkéntesek működése az egyetlen hibátlan történet. Csaknem húszezren vettek részt a tízezer szavazókör munkájában. Élményeik épp annyira sokfélék, amennyire sokféle maga az ország.

Vidéken, különösen a kistelepüléseken nagyot nyert a kormánypárt, s ennek a győzelemnek közvetlen tanúi voltak az ellenzéki szavazatszámlálók. A közösségi médiában olvasható beszámolók jelentős részében nagy a rácsodálkozás a vidéki viszonyokra, ám erősen leegyszerűsítő olvasatnak tűnik az „agymosott” vidék és a felvilágosult főváros dichotómiájában értelmezni az eredményt.

Müller Péter, a szavazatszámláló önkénteseket koordináló 20k22 mozgalom főszervezője is arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a közösségi oldalakon olvasható vélemények csak szűk szeletét mutatják a választóköri történeteknek, ezek alapján nem érdemes rögtön sarkos tanulságokat levonni. Müller elmondta, hogy a 19 700 delegáltnak mintegy harmada volt budapesti, s közülük körülbelül 3 ezret osztottak be nem budapesti körzetekbe. Sok megyeszékhelyen vagy vidéki városban jelentkező szavazatszámláló helyben dolgozott, ők nyilván nem számolhatnak be hasonló megdöbbenéssel a tapasztalataikról, hiszen a mindennapi közegükben maradtak, így az ő hangjuk nem is hallatszik – fogalmaz Müller. Szerinte a kirívó esetek azért kapnak nagyobb publicitást, mert ráerősítenek bizonyos sztereotípiákra, s akik beszámolnak róluk, olyan, zömében fővárosi értelmiségiek, akiknek erősebb a hozzáférésük a nyilvánossághoz. Ám ettől még a kistelepülési tapasztalatok okozta megrázkódtatás érvényes reakció.

A 20k22 projekt vezetői maguk is terveztek egyfajta utánkövetést és véleményfelmérést a választásokat követően, de az elsődleges reakciók széles köre a közösségi felületeken őket is meglepte. Müller Péter szerint a nagyjából „két lakodalom árából” végigvitt projekt az alapvető célkitűzését elérte, amikor a 10 285 szavazókör majdnem mindegyikébe tudott ellenzéki delegáltat küldeni – a körök 99 százalékában legalább egy önkéntes dolgozott, 90 százalékában pedig kettő is (ez négy éve 50 százalék körül mozgott).

Mi három olyan szavazatszámlálót szólítottunk meg, akik az ország különböző pontjain, nagyon eltérő kistelepülési közegben dolgoztak.

Nagyhegyes Balmazújvárostól 10, Debrecentől 26 kilométerre fekvő, háromezer főnél valamivel kisebb lakosságú Hajdú-Bihar megyei község. A környező tanyavilág centralizálásával az ötvenes évek elején létrejött településen a hagyományos tanyasi gazdálkodás fokozatosan megszűnt, ám a mezőgazdaság maradt máig a legfontosabb bevételi forrás, ugyanakkor Debrecen közelsége is egyre fontosabbá vált.

V?laszt?s 2022 - A legkisebb szavaz?k?r

 
A legfontosabb a vidám együttlét (szavazatszámlálók Debrétén)
Fotó: MTI/ Vajda János

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.