„Hogy vége legyen”

Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő

Ukrajna a háború alatt is igyekszik fenntartani a demokratikus döntéshozatal intézményeit – például a parlamentet, a Verhovna Radát. Ahol ugyan Zelenszkij elnök pártjának, A Nép Szolgájának van többsége, de az ország létét érintő legfontosabb kérdésekben szüksége lesz az ellenzékre is. A háborús törvényhozás mindennapjaiba az ellenzéki Hang (Holosz) párt képviselőnője avat be minket.

Magyar Narancs: Hogyan működik a háborús körülmények között a parlament?

Inna Szovszun: Rendhagyó módon kell megoldanunk a parlamenti munkát is. (Az ukrán parlament belső viszonyairól lásd keretes anyagunkat – a szerk.) Normálisan a plenáris üléshét és a választókerületi, illetve bizottsági munkahét váltaná egymást. Most vészhelyzeti üléseket tartunk, általában hetente egyet, és erről is csak előző nap vagy legfeljebb két nappal korábban kapunk értesítést. A pontos időpontot pedig két-három órával az ülés megtartása előtt írják meg nekünk, hogy minél kevesebb idő legyen az információ esetleges kiszivárogtatására. Ezeken a plenárisokon már csak azokat a kérdéseket tárgyaljuk meg, amelyek előzetes vitáját a bizottságok lefolytatták, és van egységes álláspont róluk. Folyik törvényalkotó munka, vannak szavazások, de nincsenek viták, hiszen azokra nem lenne elég idő. Ez a munka a bizottságokban zajlik.

MN: Minderre mennyi idő jut a helyszínen?

ISZ: Fél óránk van az előre egyeztetett javaslatok megszavazására, utána el kell hagynunk az épületet, és arról, hogy ülést tartottunk, leghamarabb két óra elteltével számolhatunk be a közösségi felületeken.

MN: Nyilván a képviselői munkakör is alaposan megváltozott a háborúban.

ISZ: Az égvilágon minden megváltozott február 24-én. Nyilvánvaló, hogy nem a törvényalkotás a prioritás ma az országban a képviselőknek sem. Vannak, akik beálltak a fegyveres erőkhöz és részt vesznek a harcokban, más képviselők a humanitárius feladatok koordinálásával foglalkoznak, a megtámadott körzetek képviselői is többnyire helyben segédkeznek a védekezésben és az emberek ellátásában, kimenekítésében. És van olyan csoport is, amelyhez én is tartozom, amely az ún. nemzetközi munkát vállalta el. A mi feladatunk a tárgyalás, kapcsolatépítés, információcsere.

MN: Március 19-én ratifikálta Volodimir Zelenszkij a Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács ama döntését, amely ideiglenesen felfüggeszti tizenegy oroszbarát ukrán politikai párt tevékenységét. Ezek közül az Ellenzéki Platform – Az Életért párt a legjelentősebb parlamenti ellenzéki erő volt. Miért volt erre szükség?

ISZ: A háború második hetében az Ellenzéki Platform öt képviselője jelezte, hogy el kívánják hagyni a pártot. Az indokaikat nem közölték, és a mandátumukat is megtartották, de függetlenként vannak jelen a parlamentben. Végül aztán nem is öten, hanem kilencen léptek ki a pártból. A leginkább oroszbarát képviselők ugyanakkor már vagy az invázió kezdete előtt, vagy az azt követő napokban elhagyták az országot, és nem tudjuk biztosan, hogy hova távoztak. Pontosabban van, akiről tudjuk, mert például Illja Kiva visszaadta a mandátumát, és azóta moszkvai tévéműsorokban beszél arról, hogy Ukrajna felelős a háborúért. Akik maradtak, nagyjából a képviselők fele, nagyon más hangot ütnek meg, mint korábban, és megszavazzák a közös indítványokat. A kijivi parlament ma egységesen szavaz az elé kerülő kérdésekben, akár az orosz támadás elítélése, akár az EU-tagság kérvényezése a kérdés. Ebben a korábbi ellenzéki platformos képviselők, akik itt maradtak, ugyanúgy részt vesznek, mint mindenki más. Az oroszpárti szervezetek felfüggesztése után az Ellenzéki Platform ki­adott egy nyilatkozatot, hogy beszüntetik a működésüket, de azt nem írták, hogy ennek a működésüket korlátozó törvény lenne az oka. Ezzel együtt a vidéki tagozataikat is feloszlatták, azokon a területeken is, amelyeket már megszállt az orosz hadsereg.