KÖNYVMELLÉKLET - kritika

A botrány határán

Nádas Péter: Szünet nélkül (Összegyűjtött drámák)

Könyv

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

A kötet legrégebbi darabja, a Protokoll 1966-ban, a legújabb, a Szirénének 2010-ben született. Nem csak időben, de terjedelemben és stílusban is igen messze állnak egymástól. A közéjük ékelt három dráma, a trilógiaként ismert Takarítás (1977), Találkozás (1979) és Temetés (1980) egymást követően íródtak, kapcsolatukról, összetartozásukról drámatörténeti tanulmányok születtek. Az öt dráma között egy lehetséges összekötő kapocs talán az akusztika, a csend és a fülnek kellemetlen hangok kiemelt szerepe lehet.

Mert nagyon hosszú csend nem csak a trilógia előtt és után volt (már ami a drámaíró Nádast illeti, hiszen közben monumentális regények születtek), de ez a szerző legtöbbet használt instrukciója is. „Ennek a csendnek az időtartamát természetesen a közönség tűrőképességéhez kell igazítanunk, de úgy, hogy az a tűrési határon mindenképpen túl legyen” – írja például a Temetés nyitójelenetéhez. Máshol egyenesen a „botrány határát” célozza meg vele. A színházban elég kényelmetlenek tudnak lenni a hosszú csendek, valahogy a valós idejüknél is jóval hosszabbnak érződnek. Egymás után tízszer elolvasni, hogy most nagyon hosszú csend következik, lényegesen könnyebb és kényelmesebb, mint nézőként végigélni ezt. De hát a Nádas-drámák nem is akarják megkönnyíteni a néző dolgát. A tűréshatárunk viszont az elmúlt egy-két évtizedben nemhogy növekedett volna, inkább folyamatosan csökkent. Rövidebb előadásokhoz szoktunk, nehezen toleráljuk a nézőtéri kényelmetlenségeket. Nádas Péter gyakran él az akusztikai skála túlsó felével is. Sikítás, ordítás, üvöltés is szerepel a szerzői instrukciók között. A Találkozáshoz pontos zenei instrukciókat adott (ám amikor Vidovszky László zeneszerző azoktól eltért, azt elfogadta, és e zenét a darab szöveggel egyenértékű részének tekintette). Máskor, a Temetésben megtiltotta, hogy bármilyen kísérőzenét, hangkulisszát használjanak az előadáshoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.