Színház

AI kontra Al Bano

Hivatali mesék – Prospero Színkör

Kritika

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Az idei fesztiválon a régóta színvonalas előadásokkal visszajáró társulatok voltak többségben. A székesfehérvári Prospero Színkör Hivatali mesék című munkája azzal is kitűnt, hogy nem a bejáratott klasszikusok közül választottak darabot, hanem a társulat egyik tagja, Czeller Péter írta meg – saját munkahelyi tapasztalatai alapján – a szövegkönyvet. (Írói teljesítményét a szakmai zsűri díjjal is elismerte.)

Láttunk már hasonló ötletből remek előadást Mészáros Piroskától, aki Call girl címmel egy multicég telefonos ügyfélszolgálatán szerzett tapasztalataiból készített nagyon személyes vallomást. Czeller Péter azonban nem a személyes történetére, hanem az irodai lét tipikus helyzeteire építette fel a hét jelenetből összeálló darabot, ügyesen elkerülve a közhelyesség csapdáját. Kis abszurd egy ceruzahegyező körül, egy idősebb, digitálisan nem túl képzett munkatárs betanítása, kiszolgáltatottság, önfeladás egy felvételi interjú során és az elmaradhatatlan munkahelyi bulik, ahol Al Bano sokszor elismételt neve is elég, hogy pontos képet adjon a generációk közötti szakadékról.

Az egyes jeleneteket egymás között felosztva hárman (Bognár Beatrix, Czeller Péter és Tóth Tímea) rendezték, ez azonban nem érződik az előadáson, sikerült jól összekötni a részeket, és ívet adni a játéknak, amely Varjas Benjámin harsányra hangolt kezdő monológjától (egy semmire sem jó termék mindenhatóságáról akarja meggyőzni hallgatóságát) a munkahelyi bulik lecsengő, depresszív-motyogós szakaszáig terjed. Az egyes jelenetek intenzitása nem egyenletes, az előadás közepe táján van egy leszálló szakasz, de ezen gyorsan túllendülnek. Üdítő, friss játékot látunk, vicces helyzetek sorát, az összkép mégsem egy súlytalan komédiáé, mert kicsit ellépnek az abszurd felé, és az emberi kiszolgáltatottság is ott érződik a humor mögött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.