olvasópróba

A kőfalak leomlanak?

Színházi bemutatókat, előadásokat ajánlunk.

A Városmajori Szabadtéri Színpadon a Kőműves Kelement rendezi meg Alföldi Róbert. Nem először, ugyanis 2013-ban, részben azonos szereposztással már színpadra állította a RaM Colosseumban. Abban az évben, amikor a Nemzeti Színházban az igazgatóváltás zajlott. Földes Anna akkori kritikája is reflektált erre a helyzetre: „Alföldi Róbert ezzel a félelmetes és látványos produkcióval is azt igazolja, hogy a tehetség, ha történetesen megfosztják megérdemelt eszközeitől, akkor is képes társaival, szövetségeseivel újra nekigyürkőzni, új kereteket teremteni és bizonyítani. Ahol ő rendez, ott remélhetően létrejön, vagy legalábbis létrejöhet esténként a mi Nemzeti Színházunk.” Akkor öltönyös menedzserek világába helyezte Kőműves Kelemen történetét, ahol – újra Földes Annát idézve – „nem az ismert cselekmény, hanem a személyes és érdek­ellentéteket hordozó, az előre megjósolhatatlan kimenetelű, szenvedélyek korbácsolta morális konfliktus hevíti izzásig a levegőt”. A főszerepet most is Stohl András játssza, a feleségét pedig Radnay Csilla, de láthatjuk az előadásban László Zsoltot, Medveczky Balázst és Szatory Dávidot is. Tizenkét év alatt sokat változott az ország, meglátjuk, mindez hogyan tükröződik az új rendezésben. Az olvasópróbán Alföldi Róbert elmondta, hogy most a húszas-harmincas és az ötvenes-hatvanas generáció közötti szakadék áll majd rendezése középpontjában. Úgy látja, ma jóval több indulat, több cinizmus és mélyebb szomorúság jellemzi az életünket, mint 2013-ban, és repedeznek az alapok is, amelyekre építeni lehetne. (Városmajori Szabadtéri Színpad, július 25., 20 óra)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.