Színház

Megjött Barba papa

Felső szomszédok

Kritika

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Ez történt két éve a Miért pont kivi? című előadással, és ezzel a szándékkal mutatták be most Kőszegen a Felső szomszédokat is, részben azonos alkotógárdával. Az előadást most is Őze Áron rendezte, az egyik főszereplő itt is, ott is Schneider Zoltán.

Laurence Jyl darabját nálunk még nem játszották, a témájáról viszont sok szó esik itthon is. Steigervald Krisztián generációk közötti különbségekről szóló előadásai és könyvei igen népszerűek, és a gyerekvállalás vagy nem vállalás, a nagyszülői szerep és annak változásai is benne vannak a közbeszédben. Egy fiatal pár és egy 50 és 60 év közötti házaspár kerül szomszédi kapcsolatba, életvitelük azonban nem is lehetne eltérőbb. Párizsban vagyunk, ahol a fiatalok nem is a belvárosban, hanem egy zöldközeli környéken remélnek csendes lakást. Csak éppen a felső szomszéddal nem számolnak. Mert itt nem a fiatalok buliznak, hanem az idősebbek élik meglehetősen zajosan és vidáman az életüket, amíg Max a közjegyzői vizsgára készülne, hogy ha nem is nagy kedvvel, de folytassa a családi hagyományt, és táblázatban tervezze meg élete következő állomásait. Ki nem dühöngött még zajos szomszédok miatt? Legyen szó a tévé feltekert hangerejéről vagy a vasárnap reggeli fűnyírásról. Nem beszélve az intro- és extrovertáltság csatájáról: van, akinek a köszönés is épp elég, más (jelen esetben az idősebb házaspár) úgy gondolja, a szomszédom szinte már a családom, úgy is járok át hozzájuk, mintha otthon lennék.

A darab minderről könnyedén, sok humorral beszél. Karácsony Ágnes dramaturgi munkájának köszönhetően pedig a szövegbe kerültek hazai ízek is, például arról a bizonyos cserebogárról, ami nekimegy a falnak. Az elsőre roppant idegesítő házaspárról azonban a második felvonásban kiderül, hogy milyen hiányokkal, sebekkel küzdenek. A könnyed hangulat marad, de kerülnek bele szomorkásabb pillanatok is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.