olvasópróba

Ostromoljunk várszínházat!

Színházi bemutatókat, előadásokat ajánlunk.

A nyári színházak zömmel vígjátéki kínálata mellett azért akad néhány fajsúlyosabb előadás is azoknak, akik a meleg ellenére sem csak szórakozni szeretnének. Ezúttal három várszínházat ajánlunk az ország három különböző pontjáról.

Az Esztergomi Várszínházban megnézhetjük Móricz Zsigmond klasszikusát, az Úri murit. Az előadás a Komáromi Jókai Színház produkciója, így alkalmat ad arra, hogy a Duna túlsó partján lévő színházba nem járó nézők is megismerhessék a szlovákiai teátrum színészeit. Szezonban amúgy érdemes összekötni a komáromi kirándulást egy esti előadással, a Gál Tamás vezette színházban a klasszikusok mellett kortárs magyar szerzőket is kínálnak. Gál Tamás maga is játszik az Úri muriban, Csörgheő Csuli szerepében láthatjuk. Szakh­máry Zoltánt Szabó Viktor, Rhédey Esztert Gubik Ági, Rozikát Katona Eszter játssza. Az előadást Bagó Bertalan rendezte. Érdekesség, hogy az első színpadi adaptációhoz Móricz a Vígszínház kérésére boldog véget írt a regénybeli tragédia helyett. Az író úgy érezte, ezzel operettet csináltak a művéből. Néhány nappal a premier után már azt írta, hogy „na, hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab”. Az 1928-as fiaskó után 1942-ben a regénynek megfelelően írta át a színpadi változatot, az­óta is így játsszák. (Esztergomi Várszínház, július 4., fél kilenc)

A szombathelyi Mesebolt Bábszínháznak van egy sorozata, amelyben pop-up könyvekkel, bábos eszközöket is felhasználva teszik könnyebben fogyaszthatóvá, sőt élvezetessé a történelmet a kisiskolás korosztálynak. Az Árpád-házi királyok történetét már több részben bemutatták, most pedig a Kőszegi Várszínházzal közösen egy, a helyi történelmet feldolgozó, de azt országos kontextusba helyező előadással készülnek, Jurisics, Kőszeg kapitánya címmel. „A törökellenes harcok kora annyira messze van már az időben, hogy a művészet eszközeivel talán könnyebben tudjuk gyerekeknek érzékeltetni a kort és dilemmáit, mint ha pontos, leíró, tárgyias módon próbálnánk megfogni. Jurisics Miklós életútját nagyjából az iskolai történelemoktatás mentén ismertetjük, de azt érdekességekkel is kiegészítjük. Nemcsak Kőszeg 1532. évi ostromát meséljük el, hanem a kort, melyben a három részre szakadt ország élet-halál harcát vívja” – olvasható a színlapon. Ahogy a sorozat eddigi részeit, ezt is Szálinger Balázs írta. A pop-up könyvek alkotója Trifusz Péter, akinek a munkáiból július 10-én Mundus minor címmel kiállítás is nyílik a vár lovagtermében. A kiállítás (más jellegű munkákból) inkább a felnőtteknek szól, az előadást hatéves kortól ajánlják az alkotók. Rendezője a Mesebolt Bábszínház nemrég leköszönt igazgatója, Kovács Géza. (Kőszegi Várszínház, Zwinger, július 12., 18 óra)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.