Színház

Rémek és rémültek

Rendszerbontók

Kritika

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Ez a darab azonban nem a demokratikus ellenzék rendszerváltást megelőző történetéből merít, ahhoz csak távolabbról kapcsolódik. Felvállaltan olyan roma művészek, értelmiségiek előtt kíván tisztelegni, akik a hetvenes–nyolcvanas években sokat tettek a romák jogaiért, felemelkedéséért. Az előadás végén néhányukat név szerint fel is sorolják, mint például Choli Daróczi Józsefet, Lakatos Menyhértet vagy Daróczi Ágnest. És a nemrégiben elhunyt Lojko Lakatos József filmrendezőt, színész-tanárt is, aki sok színészt indított el a pályáján, és akinek az alakja, életútja és ügynökmúltja az egyik fő inspirációt adta az előadáshoz.

Sándor, a történet főszereplője egy vidéki, nélkülöző roma családból jut el a Színművészeti rendező szakáig. Nem könnyen, hiszen tanulni vágyása, ambíciói súlyos terhet jelentenek családjának, akik ezért csak vonakodva támogatják. A folytatás az életből és a színpadról is ismerős lehet (gondoljunk csak Bereményi Géza és Kovács Krisztina Apacsok című darabjára): egy tehetséges fiatalember valamiért (a Rendszerbontókban a homoszexualitása miatt) zsarolhatóvá válik, beszervezik, jelent, és közben próbál együtt élni ennek a súlyával, lavírozni, boldogulni, sőt befutott, híres rendezővé válni. A Balogh Rodrigó és Illés Márton által írt történetben mindez egy roma értelmiségiekből álló közösség szerveződésének kezdeti lépéseivel, botladozásaival fonódik össze.

A főszereplő – Szegedi Tamás András megformálásában – ellentmondásos személyiség, aki kacskaringós utat jár be, amíg eljut a gyerekkori rémálmoktól addig, hogy bizonyos értelemben maga is rémmé válik: a hatalmával visszaélő, tanítványát megalázó rendezővé. Erős benne a kitörni vágyás, és amikor ez sikerül, kell neki minden, ami ezzel járhat: szép lakás, utazások, presztízs. Közben idomul a körülményekhez, bár jelent, felmenti magát azzal, hogy semmi olyat… A színész jól érzékelteti a személyiség ambivalenciáját. Nézőként, ha meg nem is értjük őt magát, a motivációit értjük: a törekvés, már-már törtetés és az emberi esendőség kevercsét.

A Független Színház mint helyszín tulajdonképpen egy pincehelyiség, ahová közvetlenül az utcáról lépcsőzünk le. Háromsornyi szék, előtte nagyjából ugyanakkora tér a játéknak. Ezekhez az adottságokhoz alkalmazkodik a jelzésszerű díszlet, amely mindössze néhány legördíthető, áttetsző függönysávból áll. A színészek tőlünk karnyújtásnyira játszanak. Megszokták ezt a teret, pontosan érzik, mi az, amit elbír, hogy ne legyenek sem túl harsányak, sem túl visszafogottak, hanem éppen elegek. Ilyen közelségből a szemek csillogása, egy-egy félmosoly is erősebben hat. Jól élnek vele. Talán csak Sándor vallatási jelenetében sok az elhúzódott száj, a grimaszba torzult arc.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.

Feláldozhatók

Az EU elvileg olyan, szociális célú kormányzati erő­feszítéseket is támogat, amelyek célja a társadalom peremén élők életesélyeinek a javítása. Ám Orbán Brüsszellel vívott öncélú és öngyilkos háborúsdija ezeket a kifizetéseket is hátráltatja: durván 260 milliárd erre szánt forint lóg a levegőben. Pedig a magyar kormány a pedagógusok béremelését is ehhez a forráshoz köti.

Keresztyén hadművelet

Egy jól meghatározható csoport szervezetten viszi át a munkavállalókat, az ellátottakat és az érintett önkormányzatokat a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) szociális rendszeréből a reformátusokhoz. Az akció központi alakja kiváló fideszes kapcsolataira is hivatkozik.

Katonás kiszervezés

Kilenc állami, főleg hadiipari cég köt ki rövidesen a kormány által mára meghatározó méretűvé fel­duzzasztott 4iG Csoportnál. Az eddig államosító és mindent ellenőrző Orbán-vezetés hirtelenjében úgy találta, hogy az állam szakértelem híján nem annyira alkalmas a hadiipari cégek tulajdonlására.