Tudomány

Háromféle poliészterrel tesztelték az állatok bendőjében termelődő folyadékot.

Az elsők között vannak a medvék és a görények, később kerülnek azonban sorra a denevérek és a majmok.

Olyan baktériumok élnek benne, amelyeknek elvileg a PET-palack sem lenne akadály.

Elveszettnek hitt festmények, fiókok mélyén lappangó kéziratok, filmklasszikusok fellelhetetlen, eredeti kópiái – az effajta felsorolásokból a videójátékok rendre kimaradnak, pedig e művészeti ág hatásait kár lenne lebecsülni. És elveszett kincsek bőven akadnak itt is.

Barátság, féltékenység, rangsor, erőforrás – ezek a kutyák szociális életét vizsgáló biológusok és etológusok kulcsszavai. Arról beszélgettünk velük, hogy mi rejlik a kutya-kutya viszonyok mélyén.

Június 16. és 18. között az észtországi Tartuban tartották a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusát. A közel három évtizede elindított rendezvénysorozatot azonban beárnyékolja Oroszország egyre nyilvánvalóbb törekvése az elzárkózásra.

Van abban bármi meglepő, hogy ha egy beteghez szeretettel szól a családja, ő ettől jobban lesz? A hétköznapi életben nincs. És egy intenzív osztályon? Az orvosok közül is sokan úgy gondolják, hogy ennek nincs is értelme, hisz a beteg úgysem hallja. Az alábbi történet rácáfol erre.

Olyan sebességgel mozgó járműveket láttak, amelyek meghaladják a jelenleg ismert repüléstechnológiák határait.

Főleg kamaszok és fiatal felnőttek lehetnek érintettek.

Bicskei Éva művészettörténész több évig tartó projektje (a tranzit.hu Rendszerváltások című programsorozatának részeként) a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel foglalkozik. A kiállítás kapcsán három kérdés merül fel: miért álltak a fókuszban a kutatóintézetek, miért is érdekesek ezek, és hogyan prezentálható mindez egy kiállítótérben?

120 résztvevőn tesztelik, hogy működik.

Egyelőre még csak egy városban.