Finnugor népek Oroszországban

A kelet indiánjai

Tudomány

Június 16. és 18. között az észtországi Tartuban tartották a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusát. A közel három évtizede elindított rendezvénysorozatot azonban beárnyékolja Oroszország egyre nyilvánvalóbb törekvése az elzárkózásra.

A négyévente megrendezett esemény célja a finnugor nyelvet beszélő népcsoportok reprezentációja, egymás közti kommunikációjuk megteremtése és az, hogy a nagyobb, államalkotó népek segítsék a kisebbségként élő csoportokat. „A világkongresszusnak a kis finn­ugor népek és nyelvek fennmaradása szempontjából szervezetként és eseményként is fontos szerepe van. Az Oroszország területén élő kisebb finnugor népek értelmisége, vagy legalábbis annak egy része finnugor identitástudattal is rendelkezik, így presztízsértékű számukra az államalkotó finnugor nyelvű népek figyelme. Ebben a kontextusban a világkongresszus, amelyen felszólal a magyar, a finn és az észt államfő, fontos nyelvpolitikai esemény is” – magyarázta Salánki Zsuzsanna nyelvész, az ELTE finnugor tanszékének adjunktusa, a magyar delegáció egyik szervezője.

Az idén Észtország 23 finnugor nemzet képviselőjét várta a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusára: összesen mintegy 400-an vettek részt, a 124 küldött mellett megfigyelők, vendégek és újságírók. A megnyitóra meghívták Finnország, Magyarország, Oroszország és Észtország elnökét is. Az eredetileg 2020-ra tervezett rendezvényt a koronavírus miatt eleve egy évvel el kellett halasztani, és így is hibrid formában lehetett megtartani, voltak, akik csak online vehettek részt. Ha ez azonban nem lett volna elég, az Oroszországban élő kisebbségeket összefogó testület, Oroszország Finnugor Népeinek Egyesülete a kongresszus előtt másfél hónappal közleményt adott ki, amelyben közölte: az Oroszországban élő kisebbségek képviselői nem kívánnak részt venni az eseményen, mert szerintük annak csupán az a célja, hogy rossz fényben tüntesse fel Oroszországot és annak kisebbségpolitikáját. A közlemény szerint 2008 óta „a világkongresszusokat nem a finnugorok problémáinak konstruktív megoldása érdekében tartják, hanem az Oroszországi Föderáció és népeink belügyeibe való beavatkozás eszközeként”. Mindehhez hozzátették, hogy helytelennek tartják az Oroszországi Föderációban élő finnugor népek képviselőinek részvételét a kongresszuson, sőt megkérdőjelezik magának a kongresszusoknak a szükségességét is, és persze azon a meghívás ellenére Vlagyimir Putyin sem vesz részt. Az együttműködésekre mindemellett nyitottak. (Putyin eddig amúgy csak egyszer jelent meg a rendezvényen: 2008-ban, amikor a kongresszust Oroszországban, Hanti-Manszijszkban tartották.)

A teljes elzárkózás váratlan volt, és többek szerint nem sok jót jelez arról, milyen hozzáállással kezeli a jövőben az Oroszországi Föderáció a területén élő kisebbségek ügyét. Tõnu Seilenthal, a konzultatív bizottság észtországi képviselőjeként és a világkongresszus elnökeként még a konferencia előtt interjút adott az Estonian World portálnak, amelyben arról beszélt, hogy ha az Oroszországi Föderáció „vasfüggönyt” hoz létre, ők akkor is támogatni fogják az ország finnugor népeinek megmaradását.

Nyelvében él

„A finnugor népek többsége kisebbségben él. Ezért elsősorban kisebbségi kérdésekről, kétnyelvűségről, nyelvoktatásról beszélünk, emellett az északi régiókban élő, legkisebb létszámú közösségek esetében az éghajlatváltozás és az iparosítás miatt a hagyományos életmód fenntarthatósága, a környezetvédelem is kiemelt téma. El sem tudjuk képzelni, hogy ezeknek a pici, anyaországgal nem rendelkező népeknek milyen fontos, hogy egy független EU-tagállam figyel rájuk, közös célokat határoz meg, segíti az érdekképviseletüket. Presztízs­emelő szerepe van, ha figyelünk rájuk” – hangsúlyozta Salánki Zsuzsanna.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk