Kiállítás

Egér piros golyóval

Akadémia (körbejárás)

Tudomány

Bicskei Éva művészettörténész több évig tartó projektje (a tranzit.hu Rendszerváltások című programsorozatának részeként) a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel foglalkozik. A kiállítás kapcsán három kérdés merül fel: miért álltak a fókuszban a kutatóintézetek, miért is érdekesek ezek, és hogyan prezentálható mindez egy kiállítótérben?

A téma több szempontból is aktuális. Elsősorban azért, mert áttöri a tudományos szakterületeket lezáró falakat, másrészt „helyre teszi” az immár elég régóta aktuális kormányzat azon értelmiségi és tudományellenes, illiberális elképzeléseit, amelyek szerint, mondjuk, a Biblia a gyógyír a betegségekre, s több ezer csonttöredékből bizton és igen hamar „összerakhatjuk” a népmesékben is gyakran feltűnő király csontvázát. A kiállítás kitér arra is, hogy az intézetek ki- és átszervezései legtöbbször politikai okból esnek meg, amit előszeretettel magyaráznak persze gazdasági okokkal, főképp akkor, ha a közvagyonban lévő értékes épületek elsinkófálásáról van szó.

Bicskei az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetője, így elsősorban munkaköre miatt járta körbe az akkor még az Akadémiához tartozó intézeteket; három év alatt negyvenhat (akadémiai és független) kutatóintézetben és hat vidéki tudományos bizottságnál járt (a kiállításon látható 48 intézmény közül csak egyetlenegy akadt, amely nem működött együtt a kutatóval).

Bár a kiállított anyag elég sokszínű, kezdve az irattári daraboktól a metszettáron és a robotlaboron át a digitális adatbankokig, azért Bicskei válogatása szubjektív is, nem a „teljesség” szokványos megragadására törekszik, hanem az érdeklődés felkeltésére. Néhány intézet többször is szerepel, és az adatok és témák mélységi tálalása is eltérő. Azonban a feldolgozott anyag, a bennük rejlő információ tömege egészen lehengerlő.

A kiállításhoz kapcsolódva egy 164 oldalas katalógus is készült a kutatásról, a kötetben szereplő szövegek pedig megtalálhatók a kiállításon is egy kisebb tárlóban. A látogatónak csak az a „dolga”, hogy a számára érdekes témákhoz (intézetekhez, interjúkhoz, grafikonokhoz stb.) megkeresse az adott szöveget. De azzal mindenképp számolni kell, hogy a kiállított anyag befogadására, ha a teljességre törekszünk, minimum 2–3 órát rá kell szánni.

Hogy miként működik ez a komplex körbejárás a kiállításban? A Kaszás Tamás építette – egy virtuális körívet határoló, de aszimmetrikusan felépített – dobozterek (bennük mint mű a műben, a videók, a fotók, a laborjegyzékek, vagy olyan statisztikai kérdőívek, amelyek megmutatják, hogy hogyan gondolkozik másként a társadalom a családi erőszakról ma) szó szerint körüljárhatók. Az akadémiai utazást onnan kezdjük, ahonnan akarjuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.