Kiállítás

Egér piros golyóval

Akadémia (körbejárás)

Tudomány

Bicskei Éva művészettörténész több évig tartó projektje (a tranzit.hu Rendszerváltások című programsorozatának részeként) a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel foglalkozik. A kiállítás kapcsán három kérdés merül fel: miért álltak a fókuszban a kutatóintézetek, miért is érdekesek ezek, és hogyan prezentálható mindez egy kiállítótérben?

A téma több szempontból is aktuális. Elsősorban azért, mert áttöri a tudományos szakterületeket lezáró falakat, másrészt „helyre teszi” az immár elég régóta aktuális kormányzat azon értelmiségi és tudományellenes, illiberális elképzeléseit, amelyek szerint, mondjuk, a Biblia a gyógyír a betegségekre, s több ezer csonttöredékből bizton és igen hamar „összerakhatjuk” a népmesékben is gyakran feltűnő király csontvázát. A kiállítás kitér arra is, hogy az intézetek ki- és átszervezései legtöbbször politikai okból esnek meg, amit előszeretettel magyaráznak persze gazdasági okokkal, főképp akkor, ha a közvagyonban lévő értékes épületek elsinkófálásáról van szó.

Bicskei az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetője, így elsősorban munkaköre miatt járta körbe az akkor még az Akadémiához tartozó intézeteket; három év alatt negyvenhat (akadémiai és független) kutatóintézetben és hat vidéki tudományos bizottságnál járt (a kiállításon látható 48 intézmény közül csak egyetlenegy akadt, amely nem működött együtt a kutatóval).

Bár a kiállított anyag elég sokszínű, kezdve az irattári daraboktól a metszettáron és a robotlaboron át a digitális adatbankokig, azért Bicskei válogatása szubjektív is, nem a „teljesség” szokványos megragadására törekszik, hanem az érdeklődés felkeltésére. Néhány intézet többször is szerepel, és az adatok és témák mélységi tálalása is eltérő. Azonban a feldolgozott anyag, a bennük rejlő információ tömege egészen lehengerlő.

A kiállításhoz kapcsolódva egy 164 oldalas katalógus is készült a kutatásról, a kötetben szereplő szövegek pedig megtalálhatók a kiállításon is egy kisebb tárlóban. A látogatónak csak az a „dolga”, hogy a számára érdekes témákhoz (intézetekhez, interjúkhoz, grafikonokhoz stb.) megkeresse az adott szöveget. De azzal mindenképp számolni kell, hogy a kiállított anyag befogadására, ha a teljességre törekszünk, minimum 2–3 órát rá kell szánni.

Hogy miként működik ez a komplex körbejárás a kiállításban? A Kaszás Tamás építette – egy virtuális körívet határoló, de aszimmetrikusan felépített – dobozterek (bennük mint mű a műben, a videók, a fotók, a laborjegyzékek, vagy olyan statisztikai kérdőívek, amelyek megmutatják, hogy hogyan gondolkozik másként a társadalom a családi erőszakról ma) szó szerint körüljárhatók. Az akadémiai utazást onnan kezdjük, ahonnan akarjuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.