MaNcs 33. évf. 25. sz. (2021-06-24)
Hétfő estére nagyjából bizonyosság lett, hogy az UEFA és a német labdarúgó-szövetség nem engedi, hogy a Németország–Magyarország Európa-bajnoki csoportmeccs idején szivárványszínű külső megvilágítást kapjon a müncheni stadion. Ám e borítékolható döntés már semmilyen módon nem befolyásolta a történet kibontakozását: addigra felért az a csúcspontjára. A szégyenen már túl voltunk, a gyalázat így akár rá is érhetett.
A kormányfő a múlt szombaton Schmidt Mária kormánybiztos asszony megtisztelő összehívására és jelenlétében, a 30 éve szabadon című tanácskozáson ismertette hét tézisét az unió megreformálásának módozatáról. Már a tézisszám kiválasztása is nagy politikai empátiáról árulkodik, a bennfentesek és az egyszerű emberek egyaránt érezték, ha megfogalmazni előtte nem is tudták volna, hogy a hat kevés lett volna, a nyolc meg sok. És mivel tört tézist nem ismer a módozatismertetés műfaja, a kormányfői tézisszámválasztás a hétre esett. Jó választás volt!
Tízéves voltam, amikor utoljára valami olyasmit éreztem lány iránt, amiről gyerekfejjel azt hittem, szerelem. Dublinba költözött a család, és bár anyu próbált tanítani, fegyelmezetlen gyerek voltam, így minimális nyelvtudással kezdtem az évet az angol nyelvű iskolában.
A kora ötvenes évek egyik reggelén (április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén, vagy talán május 1-jén, a munkásosztály nagy harci seregszemléjén, lehet, hogy éppen november 7-én, a nagy októberi forradalom évfordulóján) reménytelenül esett az eső (vagy fagyos szél fújt és hullott a hó). A rádióbemondó ismerős hangja azzal kezdte a híreket, hogy gyönyörű napsütésre ébredt az ország, mintha jókedvében a természet is ünneplőbe öltözött volna a nagy ünnepen.
Rácz Aladár Johann Sebastian Bachhal beszélget Vajda Gergely műhelyében
A magyarországi infláció tartósan az uniós átlag felett alakulhat, és ennek a begyűrűző hatások mellett jelentős részben belső okai vannak. Alighanem az elmúlt 11 év monetáris és fiskális politikájának isszuk meg a levét – és közben ismét növekszik a magyar államadósság is.
Nagy utat járt be a pünkösdi-karizmatikus imakörként indult, a rendszerváltás idején az SZDSZ-szel szövetséges gyülekezet, mire bevett egyházként megérkezett a Fidesz kebelére. Érkeznek a NER-milliárdok, Németh Sándor vagyona is többmilliárdosra duzzadt. A vezető lelkész pedig a „sátáni globalista kormányzás” ellen folytat kampányt.
Jövő nyártól kizárólag állami meddőségi klinikákon végezhetnek lombikkezeléseket, emiatt sokan még hosszabb várólistáktól és romló színvonalú ellátástól tartanak. Azok, akik nem bíznak az állami rendszerben, külföldön lesznek kénytelenek küzdeni a gyerekvállalásért, de vannak, akiktől ennek az utolsó esélyét veszi el a kormány.
A pártközi alkuk és a kölcsönös visszalépések mellett is bőven tartogat izgalmakat az ellenzéki előválasztás az egyéni választókerületekben. A hatpárti szövetség tagjai más-más taktikával és eltérő esélyekkel fordulnak rá a versenyre.
Stroke-kal került kórházba tavaly szenteste a békéscsabai 67 éves Makai János. Bent aztán megfertőződött koronavírussal, és már nem tért haza. A család meggyőződése, ha a férfit otthon ápolják, ma is élne. Nem hibáztatnak senkit, de azt szeretnék, hogy ilyen ne fordulhasson elő.
Szabad a pálya – vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról? című 250 oldalas képregényében a nyitott határok előnyeit ecseteli. A minap magyarul is megjelent nem mindennapi mű szerzőjével Zoomon beszélgettünk.
Perczel Anna építész, urbanista, az Óvás! Egyesület alapítója 1942-ben született Párizsban. Miután családjával visszatért Magyarországra, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, majd a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, Vadász György műhelyében dolgozott.
Balázs csodálatra méltó szörnyeteg volt. Briliáns társalgó, hihetetlenül szórakoztató asztaltárs. Reneszánsz fejedelmi udvarokban gennyesre kereste volna magát csak azzal, hogy szóval tartja a művelt társaságot – véget nem érő sziporkák, szójátékok, kultúrhistóriai, filozófia-, kritikatörténeti és irodalomelméleti futamok szövődtek hétköznapi pletykákkal, színes elbeszélésekkel, versidézetekkel és bohóctréfákkal egymásba cikázva, néhol követhetetlenül, de mindig nagystílűen.
Nem emlegetik, nem írnak róla, egyetemen nem tanítják. Nincs róla semmi elnevezve, kötetei nehezen beszerezhetők, nem olvashatók online. Nem túlzás: a teljes és végleges elfeledéstől mentette meg a mostani (első) összkiadás ezt a nagy életművet. De milyen is ez az életmű? Mik a költészeti értékei? Meg tud-e ma szólítani minket, és ha igen, hogyan és mivel?
Az ördögcérna maga a burgonyafélék családjába tartozó lombhullató cserje. Itt líciumként emlegetik, de hívják még farkasbogyónak vagy gojibogyónak is, és a regény világán belül a kisebbrendű idő- és dimenziókapuk (ha jól értem) jelenlétét jelzi.
A Létbüfében egy asztalhoz vetődik a költő, a zeneszerző és az énekes. Nem tudni, hogy mit isznak, de egy pillanat alatt szót értenek egymással. Egyikük még a baby boom szülötte, a másik kettőt már az X generáció könnyezte ki, mint igazgyöngyöt a kagyló. Mindhármuknak van némi tapasztalata csalatásban és fenében, és úgy lépnek túl e mai kocsmán, hogy előttünk is kitárják a kocsmaajtót.
Az amerikai vidék, a Közép-Nyugat lakói, a „fehér szemét”, a redneckek (mindenki vérmérséklete szerint válogathat a rendelkezésre álló kifejezések között) sokáig az iszonyat, a jelenben velünk élő barbárság és elmaradottság jelképei voltak az amerikai filmben (A sziklák szeme; Gyilkos túra; A texasi láncfűrészes mészárlás).
Dúsgazdagék esküvője a világ (jelen esetben Mexikóváros) többi részétől társadalmi és fizikai értelemben is elzárt, erődszerű villában.
A Fontos Filmek (igaz történet, komoly igazságtalanság, komor hangvétel, megrendült taps, állófogadás Beverly Hillsben) két gyakori szereplője a hatalom megnyomorította kisember és az ügyét felkaroló, lelkiismeretes ügyvéd. Ők most a guantánamói fogolytáborban méregetik egymást az egyik olyan helyiségben, amit történetesen nem a fogvatartottak kínzására rendeztek be.
Szegény Mikes Kelemen! Ha az utókor kíméletlenségét a félresikerült stílusimitációkban lehetne mérni, Rákóczi fejedelem kamarása alighanem országos rekorder lenne.
Reisz Gábor érdekes formát választott első színházi rendezéséhez. A helyszín a Trafó frissen felújított kávézója, a Trafik, a leszűkített játéktérnek megfelelően a nézők száma is csökkentett. A színészek az asztalok között járkálnak, sőt az utcát is „elfoglalják”. A kávézó egyben nézőtér, színpad és díszlet is.
„Ha már az is gond, hogy valaki meleg, akkor mi hadd legyünk már heti két órában műhomokosok” – vallja a Dope Calypso. Az együttes június végén hozza ki Tears to Freshwater címmel a szintis powerpop felé elmozduló új lemezét. Sarkadi Miklós énekes-gitárossal és Kelemen László gitárossal a káoszos lemezírási folyamatról, a most különösen aktuális queer esztétikáról és a magyar zenekarok nemzetközi lehetőségeiről is beszélgettünk.
A romantikus repertoár sokszor patetikus, tartja a közvélekedés, pedig az irónia is ott van a romantikusok eszköztárában: megtaláljuk sokaknál, Heinétől E. T. A. Hoffmannig, Berlioztól Schumannon át Richard Straussig.
Pedro Machado Lomba Neto, becenevén Pedro Dom a 2000-es évek elején tartotta rettegésben Rio de Janeiro luxusnegyedének lakóit.
A norvégiai Bergenből való Erlend Øye és Eirik Glambek Bøe akusztikus duója kisebb forradalmat keltett, amikor 22 éve feltűntek a színpadon, majd kiadták első, Quiet Is the New Loud című albumukat.
Jeff Lamire Sweet Tooth című képregénye egy olyan világot mutat be, ahol egy rejtélyes, influenzára emlékeztető vírus letarolja a világot.
Joe Penna és Ryan Morrison különös sci-fije a földhözragadtságával tüntet.
Ha képzőművész ír regényt, az olvasó szuggesztív képekre számít.
A hazai lo-fi hullám idején indult zenekar tavaly ünnepelte 10. születésnapját, ebből az apropóból terveztek kiadni egy dupla lemezt a korai dalaik újravett verziójával.
A vendégjátékot Gyárfás Attila dobosnak köszönhetjük, aki hollandiai tanulmányai alatt kezdett Alex Koo-val játszani.
„Terveink szerint július 30. és augusztus 7. között lesz a 31. THEALTER Szegeden.”
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
A BKV 35 darab használt villamost vásárolna a frankfurti közlekedési társaságtól. Az elmúlt években számos használt jármű került a fővárosi tömegközlekedésbe; az első jelentősebb vásár húsz évvel ezelőtt botrányok közepette köttetett.
Békéscsabán született, 15 éves korában, szinte véletlenül fedezték fel, s a legnagyobb márkák arca lett a kezdetektől. Férjével, Korányi Dáviddal, a Fővárosi Önkormányzat városdiplomáciai csoportjának vezetőjével az első gyereküket várják – New Yorkban. A pályájáról, a szakmai kiszolgáltatottságról és az emberi nyitottságról beszélgettünk vele.
Bicskei Éva művészettörténész több évig tartó projektje (a tranzit.hu Rendszerváltások című programsorozatának részeként) a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel foglalkozik. A kiállítás kapcsán három kérdés merül fel: miért álltak a fókuszban a kutatóintézetek, miért is érdekesek ezek, és hogyan prezentálható mindez egy kiállítótérben?
Spenótos-mazsolás csirkemáj burgonyapürével és ecetes cseresznyével
