A kutyák egymás közötti élete

A haver haverjai

  • Kovács E. Málna
  • 2021. június 30.

Tudomány

Barátság, féltékenység, rangsor, erőforrás – ezek a kutyák szociális életét vizsgáló biológusok és etológusok kulcsszavai. Arról beszélgettünk velük, hogy mi rejlik a kutya-kutya viszonyok mélyén.

„Ha megnézünk egy buldogot, látjuk, hogy gyakorlatilag nincs orra, nincs farka. Van egy hordóteste és nem tud rendesen csóválni, eközben röfög, mert úgy veszi a levegőt. Mellé teszünk egy német juhászt, amelynek meg van farka, van füle, aránylag jó testmérete is ahhoz, hogy egy másik kutya jól tudjon vele kommunikálni” – kezdi Gergely Anna etológus, amikor a kutyák közötti kommunikációról kérdezzük. „A kutya a legvariábilisabb fenotípusú (fizikai megjelenésű – K. E. M.) faj a világon. A tenyésztés annyira diverzzé tette, hogy nincs könnyű dolga annak a kutyának, amelyik kommunikálni akar a fajtársaival. Egy német juhász például meg tud csinálni egy játékos meghajlást, ami a játékra hívás jele, miközben a tacskó anatómiailag nem képes ilyen jól látható kommunikációs jelzésre, mert fekve is, állva is nagyjából ugyanolyan magas. Lehetséges, hogy az üzenet nem ér célba, mert a kutya nem látja, hogy a másik leült vagy játékos meghajlást csinált. Talán a másik farkának állásából tudnak valamit megállapítani, de így sem egyszerű” – folytatja a szakember. Nemcsak a félrement üzenet, a féltékenység is nehezítő körülmény, ha közösségbe, például futtatóba megyünk velük. Ezt egy kétéves puli-snaucer keverék gazdája is megerősíti. Panka nevű kutyája sok időt tölt együtt egy szintén szuka német juhásszal, de amint az más játszótársak felé veszi az irányt, Panka féltékeny és agresszív lesz; harapja, feltartóztatja a barátját, mintha büntetné vagy bántani próbálná, amiért nem csak vele akar játszani.

„Az az elképzelésem, hogy a kutyák alapvetően nem szeretik az újabb kutyákat a környezetükben, de jól bírják az ilyen helyzeteket” – mondja Pongrácz Péter biológus, az ELTE etológia tanszékének docense. „Persze nem azt akarom sugallni, hogy mostantól ne vegyenek otthonra még egy kutyát, mert a meglévő biztos nem örülne neki, inkább arra gondolok, hogy ha az eb dönthetné el, hogy az imádott emberével akar egyedül élni, vagy inkább két-három másik kutyával, akkor szerintem a legtöbbjük az előbbire szavazna.” Pongrácz Péter közösen vizsgálja Vékony Kata etológus PhD-hallgatóval, hogy milyen a szociális dinamika azokban a családokban, háztartásokban, ahol több kutya van. Noha Panka kutya csak alkalmanként játszik együtt a barátjával, a féltékenysége teljesen érthető. Mint a biológus mondja, ez amolyan specifikus versenyhelyzet, amikor a birtoklandó forrás egyrészt az ember, másrészt egy szociális kapcsolat. A szakember a farkasok közti kooperációval von párhuzamot, amelynek a lényege, hogy valami olyat csinálnak, ami együtt jobban megy, mintha külön-külön próbálnák. Például közös erőfeszítéssel ütőképesebben tudnak nagyvadra, mondjuk egy jávorszarvasra vadászni. „A farkasoknál egy darabig jól lehet növelni a csoportot, ameddig elbírja a vadászterület, de a kutyáknál nem tudok olyan hasznot említeni, ami arra ösztönözné őket, hogy minél többen legyenek. Noha az állat természetesen ezt nem tudja előre elképzelni, azért lehet féltékeny a haverja barátságaira, mert tart tőle, hogy bár ma még csak játszanak, holnap már ezt is hazahozza a gazdi. Lehetséges, hogy azért akar exkluzivitást kiharcolni a kutyaismerősöket, az ismerős kutya ismerősét tekintve is, hogy ne legyenek többen az ő életterében vagy a környéken se, ne kelljen megosztani a figyelmet, a szeretetet. A mi alaphipotézisünk az, hogy a kutya számára az elsődleges és a legfontosabb szociális partner az ember. A rendelkezésére álló erőforrások, fekhely, labda vagy a gazda figyelme, közelsége közül az utóbbi érdekli a leginkább. A kölyköknél is megfigyelhető, hogy ha egy fajtárs és egy kétlábú is jelen van, akkor az utóbbihoz mennek oda” – mutat rá Pongrácz Péter.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.