A vízszerelők aranykora

Elveszettnek hitt festmények, fiókok mélyén lappangó kéziratok, filmklasszikusok fellelhetetlen, eredeti kópiái – az effajta felsorolásokból a videójátékok rendre kimaradnak, pedig e művészeti ág hatásait kár lenne lebecsülni. És elveszett kincsek bőven akadnak itt is.

A személyi számítógépek, a Commodore 64 és a ZX Spectrum nagy korszaka a 80-as évek volt, de ekkor már az erősebb platformok, mint a Macintosh és a még az IBM-en belül létező PC is jelen voltak a nyugati világban. Léteztek játéktermi gépek és a konzolok első hulláma is megbukott már: nem kellett hozzá más, csak egy csapnivalóan rossz E.T. videójáték. A felívelés során azonban csak az Atari 2600-as gépből húszmillió példány kelt el.

Elveszett játékaink ebből a korból is akadnak, különös tekintettel a szűk körben terjesztett, hobbiként írt commodore-os és spectrumos játékokra. Ilyen volt például Végh Miklós Szellemkastély című játéka, mely ugyan fellelhető az interneten, de inkább afféle kivételként. A Bank Raid című brit játék, amelynek még hivatalos kiadása is volt, ma már elérhetetlen. Csupán korabeli újságcikkekből tudunk a Move it! című logikai játék létezéséről, a Sky-Jack ügyességi játékról vagy az Ophir lövöldözős programról. Ezek mind elég jelentősnek tűntek ahhoz, hogy a korabeli számítógépes lapok írjanak róluk, mégsem maradtak meg az utókornak.

34 ezer

A konzolos darabok azonban, amennyiben bolti forgalomba kerültek, többnyire fennmaradtak – meg is kérik az árukat. Az árveréseken a mai napig felbukkannak a következő nagy konzolgenerációhoz tartozó Nintendo korai játékai. Egy hibátlan állapotú, bontatlan Super Mario Bros. idén áprilisban 660 ezer dollárért talált új gazdára. Ezekhez a gépekhez cartridge-on – egy műanyag házba épített, memóriacsipekből és ellenállásokból álló adathordozón – lehetett játékot vásárolni. Előnye, hogy a konzolok nem tudják felülírni a cartridge adatait, a csipek pedig jobban ellenállnak az öregedésnek, mint a hobbiszámítógépek adathordozói, a kazetta és a flopi. Ha a csip sértetlen, a játékkazettát fel lehet újítani. A magnószalagon vagy flopin tárolt számítógépes játékok sorsa több kihívást rejt magában, de a lelkes amatőr archiválók általában remek munkát végeznek. Az amerikai nonprofit Internet Archive-on hétezer olyan játék található, amelyek a 80-as, 90-es évek számítógé­pei­re íródtak. Ráadásul elindulnak a böngészőben is, nem kell beszerezni egy régi számítógépet. Ez a szám azonban csak akkor tűnik nagynak, ha nem mérjük össze azzal, hány játék létezett ezekben az években. Pontos adatok nincsenek, olyan nyilvántartás pedig, mely az amatőr fejlesztéseket, baráti körben terjesztett programokat is tartalmazza, valószínűleg nem is lesz soha. Pusztán a Commodore és a Spectrum mikroszámítógépekre körülbelül 34 ezer játék jött ki. A kilencvenes évek PC-s játékainak gazdagsága gyakorlatilag felmérhetetlen, azt viszont tudjuk, hogy a Steam digitális játékboltban, mely 2004-ben indult és jellemzően újabb játékokat tartalmaz, 13 ezer cím található. Csak az iOS-re, az Apple telefonok operációs rendszerére 762 ezer játék született. Ezek ráadásul nem is léteznek a telefonon kívül.

A 80-as évek játékai közül a legnagyobb karriert talán az 1984-ben Nagy-Britanniában fejlesztett Elite futotta be, amelynek a kilencvenes években is jelentek meg újabb számítógépekre írt folytatásai, egy kései utódja pedig ma is játszható. A mai verzió grafikája természetesen összehasonlíthatatlanul jobb, a bejárható világ is tágasabb, az elképzelés azonban egy és ugyanaz: a játékos megélheti saját űrbeli kalandjait. A legnagyobb hatású játékfigura címére jó eséllyel pályázik a Mario nevű bajszos vízvezeték-szerelő, aki 1981-ben debütált a Donkey Kongban, legutoljára pedig pár hete jelentett be vele új játékot a Nintendo. Aki pedig kételkedne a számítógépjátékok művészi értékében, keresse fel bátran a New York-i MoMA-t, ahol Alekszej Pazsitnov 1984-es Tetris játéka van kiállítva. A streetartra valószínűleg a Nintendo figurái vagy a Space Invaders ősjáték idegenjei gyakoroltak igen jelentős hatást. A nevét is a játékból kölcsönző francia Invader mellett Banksy művészetében is gyakran megjelennek a videójátékok világára utaló tárgyak és figurák.