Interjú

„Még egy oltást”

Lisziewicz Julianna immunológus, virológus, genetikus

Tudomány

Nemzetközi ismertségű tudós, az AIDS kezelésére szolgáló terápiás tapasz kikísérletezője. Jelenleg a koronavírus megelőzésének, gyógyításának a világon egyedülálló módszerén dolgozik. Úgy véli, lesz a járványnak negyedik hulláma, s mihamarabb be kellene oltani a gyerekeket is.

Magyar Narancs: Ha nem is orvosként, de – számos rokon terület ismerőjeként – gyógyítással foglalkozik.

Lisziewicz Julianna: A Műegyetemen végeztem biológus mérnök szakon, utána kikerültem a németországi Max Planck Intézetbe, ahol PhD-t szereztem genetikából. Aztán – mivel elsősorban az új gyógyszerek fejlesztése érdekelt – a világ legnagyobb AIDS-kutató laborjában, Washingtonban dolgoztam. Ott én kezdtem el először génterápiával kísérletezni – akkor ez a szó nem is létezett –, ami a genetika és az orvostudomány ötvözése. A célom mindig az volt, hogy új terápiákat adjak az orvosok kezébe. Meghatározza a szemléletemet, hogy immunológiával, molekuláris biológiával és orvostudománnyal egyaránt foglalkozom.

MN: A koronavírus elhúzódó járvány. Amikor kialakul egy ilyen helyzet, azonnal megindul egy tudós agya?

LJ: Azonnal. Mindegyik általam ismert tudós, akinek van ilyen irányú felkészültsége, rögtön elkezdett gondolkodni megoldásokon. A világ összefogott.

MN: Ön nyilván a genetika felől közelít a megoldáshoz.

LJ: Valóban, én az ember genetikájából indulok ki a koronavírussal kapcsolatos munkám során is. Nem véletlenül kutatják nagyon sokan, miért lesz beteg az egyik ember, miért nem lesz a másik, miért esik át a fertőzésen könnyedén a harmadik. Aki gyógyszer nélkül gyűri le a Covid-19 betegséget, nyilván az immunválaszával küzdi le a vírusokat. A vakcinák az immunválaszt megerősítik.

MN: A kutatásokban a vírusra koncentrálva lehet hamarabb célt érni?

LJ: Természetesen, mivel a vírus genetikája sokkal egyszerűbb, mint az emberé. De az oltás minden embernél más immunválaszt vált ki. Vannak olyanok, bár az ritka, akikben nem hatásos a vakcina.

MN: Szakmai konszenzus van abban, hogy ha mondjuk egy adott országban elég sokan vannak beoltva, akkor megszűnik a vírus élettere.

LJ: Minél több ember be van oltva, annál kevésbé tud a vírus terjedni, szaporodni, változni. Ám ez a vírus velünk fog maradni, nem szűnik meg egy pár éven belül, mert nem csupán emberekben terjed, hanem állatokban is.

MN: Ha összehasonlítjuk az influenzával: aki megbetegszik vagy védőoltást kap, nagy valószínűséggel abban a szezonban védetté válik?

LJ: Abban a szezonban igen. Ám a következőben egy új variáns jelenhet meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.