Interjú

„Még egy oltást”

Lisziewicz Julianna immunológus, virológus, genetikus

Tudomány

Nemzetközi ismertségű tudós, az AIDS kezelésére szolgáló terápiás tapasz kikísérletezője. Jelenleg a koronavírus megelőzésének, gyógyításának a világon egyedülálló módszerén dolgozik. Úgy véli, lesz a járványnak negyedik hulláma, s mihamarabb be kellene oltani a gyerekeket is.

Magyar Narancs: Ha nem is orvosként, de – számos rokon terület ismerőjeként – gyógyítással foglalkozik.

Lisziewicz Julianna: A Műegyetemen végeztem biológus mérnök szakon, utána kikerültem a németországi Max Planck Intézetbe, ahol PhD-t szereztem genetikából. Aztán – mivel elsősorban az új gyógyszerek fejlesztése érdekelt – a világ legnagyobb AIDS-kutató laborjában, Washingtonban dolgoztam. Ott én kezdtem el először génterápiával kísérletezni – akkor ez a szó nem is létezett –, ami a genetika és az orvostudomány ötvözése. A célom mindig az volt, hogy új terápiákat adjak az orvosok kezébe. Meghatározza a szemléletemet, hogy immunológiával, molekuláris biológiával és orvostudománnyal egyaránt foglalkozom.

MN: A koronavírus elhúzódó járvány. Amikor kialakul egy ilyen helyzet, azonnal megindul egy tudós agya?

LJ: Azonnal. Mindegyik általam ismert tudós, akinek van ilyen irányú felkészültsége, rögtön elkezdett gondolkodni megoldásokon. A világ összefogott.

MN: Ön nyilván a genetika felől közelít a megoldáshoz.

LJ: Valóban, én az ember genetikájából indulok ki a koronavírussal kapcsolatos munkám során is. Nem véletlenül kutatják nagyon sokan, miért lesz beteg az egyik ember, miért nem lesz a másik, miért esik át a fertőzésen könnyedén a harmadik. Aki gyógyszer nélkül gyűri le a Covid-19 betegséget, nyilván az immunválaszával küzdi le a vírusokat. A vakcinák az immunválaszt megerősítik.

MN: A kutatásokban a vírusra koncentrálva lehet hamarabb célt érni?

LJ: Természetesen, mivel a vírus genetikája sokkal egyszerűbb, mint az emberé. De az oltás minden embernél más immunválaszt vált ki. Vannak olyanok, bár az ritka, akikben nem hatásos a vakcina.

MN: Szakmai konszenzus van abban, hogy ha mondjuk egy adott országban elég sokan vannak beoltva, akkor megszűnik a vírus élettere.

LJ: Minél több ember be van oltva, annál kevésbé tud a vírus terjedni, szaporodni, változni. Ám ez a vírus velünk fog maradni, nem szűnik meg egy pár éven belül, mert nem csupán emberekben terjed, hanem állatokban is.

MN: Ha összehasonlítjuk az influenzával: aki megbetegszik vagy védőoltást kap, nagy valószínűséggel abban a szezonban védetté válik?

LJ: Abban a szezonban igen. Ám a következőben egy új variáns jelenhet meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.