Interjú

„Még egy oltást”

Lisziewicz Julianna immunológus, virológus, genetikus

Tudomány

Nemzetközi ismertségű tudós, az AIDS kezelésére szolgáló terápiás tapasz kikísérletezője. Jelenleg a koronavírus megelőzésének, gyógyításának a világon egyedülálló módszerén dolgozik. Úgy véli, lesz a járványnak negyedik hulláma, s mihamarabb be kellene oltani a gyerekeket is.

Magyar Narancs: Ha nem is orvosként, de – számos rokon terület ismerőjeként – gyógyítással foglalkozik.

Lisziewicz Julianna: A Műegyetemen végeztem biológus mérnök szakon, utána kikerültem a németországi Max Planck Intézetbe, ahol PhD-t szereztem genetikából. Aztán – mivel elsősorban az új gyógyszerek fejlesztése érdekelt – a világ legnagyobb AIDS-kutató laborjában, Washingtonban dolgoztam. Ott én kezdtem el először génterápiával kísérletezni – akkor ez a szó nem is létezett –, ami a genetika és az orvostudomány ötvözése. A célom mindig az volt, hogy új terápiákat adjak az orvosok kezébe. Meghatározza a szemléletemet, hogy immunológiával, molekuláris biológiával és orvostudománnyal egyaránt foglalkozom.

MN: A koronavírus elhúzódó járvány. Amikor kialakul egy ilyen helyzet, azonnal megindul egy tudós agya?

LJ: Azonnal. Mindegyik általam ismert tudós, akinek van ilyen irányú felkészültsége, rögtön elkezdett gondolkodni megoldásokon. A világ összefogott.

MN: Ön nyilván a genetika felől közelít a megoldáshoz.

LJ: Valóban, én az ember genetikájából indulok ki a koronavírussal kapcsolatos munkám során is. Nem véletlenül kutatják nagyon sokan, miért lesz beteg az egyik ember, miért nem lesz a másik, miért esik át a fertőzésen könnyedén a harmadik. Aki gyógyszer nélkül gyűri le a Covid-19 betegséget, nyilván az immunválaszával küzdi le a vírusokat. A vakcinák az immunválaszt megerősítik.

MN: A kutatásokban a vírusra koncentrálva lehet hamarabb célt érni?

LJ: Természetesen, mivel a vírus genetikája sokkal egyszerűbb, mint az emberé. De az oltás minden embernél más immunválaszt vált ki. Vannak olyanok, bár az ritka, akikben nem hatásos a vakcina.

MN: Szakmai konszenzus van abban, hogy ha mondjuk egy adott országban elég sokan vannak beoltva, akkor megszűnik a vírus élettere.

LJ: Minél több ember be van oltva, annál kevésbé tud a vírus terjedni, szaporodni, változni. Ám ez a vírus velünk fog maradni, nem szűnik meg egy pár éven belül, mert nem csupán emberekben terjed, hanem állatokban is.

MN: Ha összehasonlítjuk az influenzával: aki megbetegszik vagy védőoltást kap, nagy valószínűséggel abban a szezonban védetté válik?

LJ: Abban a szezonban igen. Ám a következőben egy új variáns jelenhet meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.