Interjú

„Még egy oltást”

Lisziewicz Julianna immunológus, virológus, genetikus

Tudomány

Nemzetközi ismertségű tudós, az AIDS kezelésére szolgáló terápiás tapasz kikísérletezője. Jelenleg a koronavírus megelőzésének, gyógyításának a világon egyedülálló módszerén dolgozik. Úgy véli, lesz a járványnak negyedik hulláma, s mihamarabb be kellene oltani a gyerekeket is.

Magyar Narancs: Ha nem is orvosként, de – számos rokon terület ismerőjeként – gyógyítással foglalkozik.

Lisziewicz Julianna: A Műegyetemen végeztem biológus mérnök szakon, utána kikerültem a németországi Max Planck Intézetbe, ahol PhD-t szereztem genetikából. Aztán – mivel elsősorban az új gyógyszerek fejlesztése érdekelt – a világ legnagyobb AIDS-kutató laborjában, Washingtonban dolgoztam. Ott én kezdtem el először génterápiával kísérletezni – akkor ez a szó nem is létezett –, ami a genetika és az orvostudomány ötvözése. A célom mindig az volt, hogy új terápiákat adjak az orvosok kezébe. Meghatározza a szemléletemet, hogy immunológiával, molekuláris biológiával és orvostudománnyal egyaránt foglalkozom.

MN: A koronavírus elhúzódó járvány. Amikor kialakul egy ilyen helyzet, azonnal megindul egy tudós agya?

LJ: Azonnal. Mindegyik általam ismert tudós, akinek van ilyen irányú felkészültsége, rögtön elkezdett gondolkodni megoldásokon. A világ összefogott.

MN: Ön nyilván a genetika felől közelít a megoldáshoz.

LJ: Valóban, én az ember genetikájából indulok ki a koronavírussal kapcsolatos munkám során is. Nem véletlenül kutatják nagyon sokan, miért lesz beteg az egyik ember, miért nem lesz a másik, miért esik át a fertőzésen könnyedén a harmadik. Aki gyógyszer nélkül gyűri le a Covid-19 betegséget, nyilván az immunválaszával küzdi le a vírusokat. A vakcinák az immunválaszt megerősítik.

MN: A kutatásokban a vírusra koncentrálva lehet hamarabb célt érni?

LJ: Természetesen, mivel a vírus genetikája sokkal egyszerűbb, mint az emberé. De az oltás minden embernél más immunválaszt vált ki. Vannak olyanok, bár az ritka, akikben nem hatásos a vakcina.

MN: Szakmai konszenzus van abban, hogy ha mondjuk egy adott országban elég sokan vannak beoltva, akkor megszűnik a vírus élettere.

LJ: Minél több ember be van oltva, annál kevésbé tud a vírus terjedni, szaporodni, változni. Ám ez a vírus velünk fog maradni, nem szűnik meg egy pár éven belül, mert nem csupán emberekben terjed, hanem állatokban is.

MN: Ha összehasonlítjuk az influenzával: aki megbetegszik vagy védőoltást kap, nagy valószínűséggel abban a szezonban védetté válik?

LJ: Abban a szezonban igen. Ám a következőben egy új variáns jelenhet meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.