Deresen - A haj öregedésének titkai

A haj fehéredése az öregedés egyik leggyakoribb tünete. A tudósok mégis csak most kezdik megfejteni a titkait.

Szemünkhöz és bőrünkhöz hasonlóan a haj színét is a szervezetben termelődő melanin festékanyag szabályozza, ám ezt nem gyártja örökké biokémiai üzemünk, s ha elfogy, akkor a hollófekete vagy gesztenyebarna üstök – férfiaknál a szakáll is – őszülni kezd. Abban áll a nagy titok, hogy mikor és miért kapcsol ki a színezőanyag termelése.

Amíg ki nem fogy

A melanintermelés visszaesésének tárgyalása előtt nem árt tisztázni, hogy többfélét is termel belőle a szervezetünk, s ez nagymértékben befolyásolja az őszülés menetrendjét és típusát. Alapvetően kétfajta festékanyag szabja meg hajunk színét, az eumelanin és a feomelanin, amelyeket a pigmentsejtek (melanociták) termelik a szervezetünkben a tirozin és a cisztein nevű aminosavak oxidációjával, majd polimerizációjával. A feomelanin festi vörös színűre a hajat, míg az eumelaninból két altípust, a barnát és a feketét ismerjük. E festékanyagok egyedenként különböző arányban vegyülnek a haj anyagának 97 százalékát kitevő keratin közé. Stabilitás szempontjából a melanintípusok és altípusaik rangsorba is rendezhetők: a legstabilabb a barna eumelanin, a legkevésbé stabil a fekete, míg a feomelanin köztes helyzetű. Ez a rangsor magyarázza, hogy miért adnak a sötét hajnak egy kis vöröses árnyalatot a hidrogén-peroxid-alapú szőkítőszerek, melyek a leggyorsabban a fekete komponenst roncsolják el.

Amúgy az őszülés sokszor nem is az első hajszínváltozás, amit meg kell tapasztalnunk. Sokan eredetileg szőke, világosbarna vagy vörös hajjal születnek, és csak később sötétedik a hajszínük, annak köszönhetően, hogy bizonyos gének ki-, mások pedig bekapcsolnak gyermekkorban, majd a korai pubertáskorban. Az őszülés persze jóval később indul be, de például az európai származású népesség majd’ fele már a harmincas évei közepére mutatja bizonyos jegyeit, egy amerikai vizsgálat szerint pedig a lakosság 60 százaléka már bizonyos mértékig őszül, mire betölti a negyvenet. Az ázsiai, pláne az afrikai eredetű népesség kicsit később, a negyvenes éveik közepétől kezdenek őszülni. E folyamat tudományos neve achronomotrichia, és a kutatások szerint a férfiaknál legkésőbb már a húszas éveik közepén elkezdődik, nőknél az első, sokszor alig észrevehető jelek pedig húszas éveik végén mutatkoznak.

Az esetek többségében az őszülés szabályos rend szerint érinti szőrzetünket: először az orrszőr, azután a haj, a szakáll, a testszőrzet s végül a szemöldök. A sorrend látszólag változhat, de ha például a szakáll közé látványosan egyre több fehérség vegyül, attól még a folyamatot megelőzhette néhány kósza ősz hajszál megjelenése is. A fehéredés a haj­szálaknál és más szőröknél is ugyanúgy kezdődik: leáll a melanin termelése a haj (szőr) tövében, és így nő tovább, s festékanyagok híján a haj nem nyeli el a látható fény bizonyos tartományait (pedig fekete hajnál szinte mindent), s a beeső fény jó részét visszaveri.

Őszapó

 

A pontos mechanizmus tisztázásához nem árt tudni, hogy a hajhagymákban található őssejtek termelik azon melanocitákat, melyekben a festékanyag-szintézis zajlik, s melyek azután tárolják is a melanint. Tulajdonképpen a hajhagymák melanocitatermelő őssejtjeinek pusztulása előzi meg az őszülési folyamatot, csak éppen azt nem tudjuk, mi szabályozza, hogy az egyik hajtőben kihalnak az őssejtek, míg a szomszédságban vígan termelik tovább a melanocitákat. Az viszont egyre bizonyosabb, hogy az őszülésért számos gén felelős. Először a Bcl2 és Bcl-w nevű génvariánsok őszülést serkentő szerepét sikerült tisztázni, idén pedig újabb áttörést sikerült elérni: azonosították a fehéredésért leginkább felelős gént. Andrés Ruiz-Linares, a University Col­lege London genetikaprofesszora vezetésével 6630 emberből álló, különböző etnikumhoz és antropológiai rasszhoz tartozó latin-amerikai populációmintát vizsgáltak meg, és sikerült olyan új géneket azonosítani, amelyek a haj sűrűségéért és formájáért (egyenes vagy göndör), a szakáll vastagságáért, az összenőtt szemöldök, illetve az őszülés kialakulásáért felelősek. Az IRF4 (ez az interferon-szabályozó faktor 4 rövidítése) génről már régóta sejtették, hogy közrejátszik a hajszín kialakításában, de az őszülés folyamatában betöltött kulcsfontosságú szerepét most először sikerült bizonyítani. A vizsgálatok szerint az IRF4 gén és az általa kódolt kulcsfontosságú fehérje éppen a melanin termelésének és tárolásának szabályozásában játszik szerepet. A kutatók szerint e gén funkciójának további feltárása után még az is lehetséges, hogy késleltessük a folyamatot. (Lásd Kemoterápia az őszülés ellen? című keretes írásunkat).

Se nem szőke, se nem barna

Az őszülés persze csak azokat érinti, akik rendelkeztek valaha is kellő számú festékanyagot is tartalmazó pigmentsejtekkel, egyesek azonban már eleve fehér hajjal kezdik az életet. Ők azok, akik többnyire egy recesszíven öröklődő kromoszómahiba miatt hiányt szenvednek a tirozináz nevű, réztartalmú enzimből, mely szintén kulcsfontosságú a melanin termeléséhez. A számos altípusban jelentkező, albinizmus nevű tünetegyüttes nem csupán a haj vagy a szőrzet, de a szem és a bőr színében is jelentkezik.

Máskor a haj színével egy ideig semmi gond, azután viszont szokatlanul gyorsan kezd deresedni. A korai őszülésnek számos oka lehet, pajzsmirigy-rendellenességek éppúgy, mint a többnyire bizonyos fokú süketséggel is járó, örökletes Waardenburg-szindróma, a B₁₂-vitamin-hiány, sőt a British Medical Journal 1996-os vizsgálata szerint a dohányzás is. Előfordulhat az is, hogy szervezetünk nem képes lebontani a belső oxidációs folyamatok során termelődő hidrogén-per­oxidot, mert hiányzik vagy abnormálisan alacsony koncentrációban található bennünk az ehhez létfontosságú kataláz enzim. Az így állandósult oxidatív stressz többek között a melanintípusú festékanyagok kiszámíthatatlan eloszlású hiányában mutatkozik meg. Ez okozza a vitiligo nevű autoimmun betegséget (ezzel diagnosztizálták Michael Jacksont is), melynek során a beteg pigmentsejtjei foltokban elhalnak vagy eleve nem működnek, s így a hajon, a szemöldökön, sőt még a bőrön is világos foltok keletkeznek. Egy 2013-as kutatás szerint e tünetek jól gyógyíthatók a fényre aktiválódó ún. pszueudokataláz enzimmel, ami újabb biztató jele annak, hogy idővel az őszülést nemcsak festéssel lehet majd megakadályozni.

Az viszont egyelőre csak anekdotikus adat, hogy a stressz is idő előtti őszülést válthat ki. A tudományos vizsgálatokkal kellőképpen alá nem támasztott hipotézis védelmezői gyakorta hivatkoznak a katasztrófák hirtelen megőszülő túlélőire vagy stresszes hivatalt viselő hírességekre, főleg politikusokra. Általában Clinton és Obama esetét említik, de találhatunk hazai példákat is. Csakhogy ilyenkor nem tudhatjuk biztosan, hogy mi lett volna akkor, ha az illetőből nem lesz államfő, mivel a mai tudomány legfeljebb annyit tud ehhez hozzátenni, hogy a hajban is felhalmozódhat a kortizol nevű stresszhormon, de azt egyelőre nem sikerült igazolni, hogy az befolyásolná a hajszín változását.

Kemoterápia az őszülés ellen?

Megannyi eredmény dacára egyelőre még nem találtunk kellő biztonsággal és hatékonysággal alkalmazható, viszonylag olcsó gyógyírt az őszülésre. Ezzel szemben némely rákellenes kémiai szerekről kiderült, hogy mellékhatásként képesek többé-kevésbé helyreállítani a haj eredeti színét. Először 2002-ben, az imatinib hatóanyagú Glivec nevű leukémia elleni szer alkalmazásakor vették észre, hogy helyreállítja az őszülő daganatos betegek eredeti hajszínét. Ám ezzel nemcsak az a gond, hogy rendkívül drága, de az is, hogy más rákellenes kemikáliákhoz hasonlóan igen súlyos, az életminőséget rontó, esetenként önmagukban is életveszélyes mellékhatásokat okoz. Ellenben, ha sikerülne tisztázni, hogy az imatinib hogyan is hat a melanocita-őssejtekre, az forradalmasíthatná az őszülés elleni küzdelmet.