Kedves Olvasónk,
Magyarország sorsdöntő választás előtt áll. Nekünk, a Magyar Narancsnak kötelességünk, hogy a legjobb tudásunk szerint beszámoljunk az odáig vezető útról, a kampány eseményeiről, azokról az emberekről és szervezetekről, amelyek részt vesznek a hazánk kormányzásáért folyó egyenlőtlen küzdelemben. Mi ezzel tudunk hozzájárulni a szavazói döntések és a választás tisztaságának a megőrzéséhez. Azt tesszük, ami újságíróként a dolgunk, és ezzel a demokráciát is védjük.
Éppen ezért ezek a cikkeink – a többi cikkünktől eltérően – szabadon hozzáférhetők. A Narancs ezzel közfeladatot lát el – de közfinanszírozás nélkül. Miközben a választás törvénytelen és manipulatív befolyásolására közpénzmilliárdokat költ a hatalom, mi továbbra is csak az előfizetőinkre és a támogatóinkra számíthatunk.
Ez a cikk díjmentesen olvasható. De ha Ön megteheti, kérjük, fizessen elő a Narancsra, vagy küldjön nekünk támogatást. Azért, hogy elvégezhessük a munkánkat, és hogy azok is olvashassák ezeket a cikkeinket, akik az előfizetést nem engedhetik meg maguknak.
Köszönjük!
A Magyar Narancs csapata
„Reméltük, nem Nóri fog elindulni” – mondta egy önkormányzati forrásunk Király Nóra 2024-es újbudai polgármesterjelölti indulásáról. A baloldal számára nem ígérkezett könnyűnek a legutóbbi önkormányzati választás: az első alkalommal induló, egyre népszerűbb Tisza Párt is állított jelöltet a XI. kerületben, ráadásul Király Nóra személyében lokálpatrióta, sokgyerekes, sportos, nyelveket beszélő édesanya lett a kihívójuk. Ám félelmük utólag indokolatlannak tűnik. Az egyesült baloldal a Fideszt és a Tiszát is maga mögé utasítva bő 12 százalékkal nyert.
Forrásunk később maga is nevetett a tévedésükön; azzal magyarázta, hogy Király Nóra rutinos politikus, 2002 óta fideszes, 2006-tól 2019-ig volt önkormányzati képviselő Újbudán, 2014-2019 között pedig alpolgármester. Ráadásul 2024 elején markánsan elkezdte építeni a saját imidzsét. Plakátokkal rakta tele a kerületet, de nem fideszes, hanem a saját maga által alapított „civil” szervezet nevében. A Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) bevételeit azonban nagyobb részt nem a saját tevékenységük adta, hanem az európai és a magyar adófizetők. A közgazdász és politológus végzettségű Király minden bizonnyal hamar rájött, (ál)civil építkezés közben érdemes rámenni az EU-s és hazai pályázatokra.
Az örök győztes
Meg is néztük az utóbbi négy év nyilvánosságra hozott beszámolóit (2021-2024), hogy átlássuk, pontosan mennyi támogatást kapott a Ficsak. Azt találtuk, hogy a központi költségvetésből 174, a kormánytól (közvetlenül és közvetítőkön keresztül összesen) 218, az EU-tól pedig 1266 milliót jutott a Ficsaknak. Összesen tehát több mint 1,6 milliárd. Adódik a kérdés, van-e jobb befektetés egy ennyire jól tejelő, civilnek mondott szervezetnél? A válasz: van. Mégpedig ha rögtön hármat alapítasz.
A politikus ugyanis másik két, nem kizárólag újbudai alapítványt hozott létre. Egyfelől a Zöld Követ Egyesületet, ami az utóbbi négy beszámolója szerint összesen 373 millió közpénzt kapott. Másfelől a Mindennapok Női Szemmel Egyesületet, ami kerekítve összesen 577 millió forint támogatásban részesült 2021 és 2024 között.
A Ficsaknak összesen 28 alapszervezete van. Ezek közül tavaly négy alapítvány összesen 6,6 millió forintot nyert a Városi Civil Alapból. Ahogy korábban megírtuk, ezeket a kormánypárthoz valamilyen formában kötődő, többnyire álcivil projekteket a Miniszterelnökség finanszírozza a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n (BGA) keresztül. Idén csak egy tagszervezet, a Ficsak Füzesgyarmat Alapítvány bukkant fel a győztesek között, 7,4 millió forintot nyert. (A nyertesekről Szalay-Bobrovniczky Vince, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fivére, a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár döntött – írta az alapkezelő.)
Egy másik, a szintén a BGA-hoz tartozó kifizetőhely, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain az idei évre 4 millió forintot kapott a Ficsak szakmai programok szervezésére és a szervezet működtetésére, 1,75 milliót pedig gyermek és ifjúsági érdekképviseletre. Hiába a szűk 6 millió, nem lehettek teljesen elégedettek, mivel a 2026-os évre 16,4 millióra pályáztak, ennek viszont csupán mintegy harmadát kapták meg vissza nem térítendó támogatásként.
A jelenséget frappánsan foglalta össze egy híres, a politikában igen járatos, Brüsszelben dolgozó jogászember: „Európában számtalan olyan szervezet, NGO van, ami magát nem kormányzati szervnek mondja, de valójában álruhás politikai párt, ami NGO-mezt ölt, hogy más szabályok vonatkoznak rá, mint a politikai pártokra.” Bár Deutsch Tamás a Partizánnak adott interjújában a kormánykritikus, szerinte liberális világnézetű szervezetekről beszélt, leírása megfeleltethető Király Nóra egyesületeivel.
Zöldpolitika, gyerekek
XI. kerületi forrásainktól érdeklődtünk, mennyire volt aktív Király Nóra önkormányzati képviselőként, majd alpolgármesterként a szervezetei által fontosnak tartott olyan kérdésekben, mint a nőpolitika vagy a környezetvédelem. Egyik informátorunk úgy emlékszik vissza, hogy a Fidesz képviselője az üléseken a laptopját bújta, de ha Sasad vagy Gazdagrét neve szóba került, akkor mindig felkapta a fejét. Ezekben a körzetekben indult ugyanis egyéni képviselőként. Forrásainkat a zöldügyekről is külön kérdeztük, hiszen Király Nóra alapította többek között a Zöld DPK-t (a Nők a bántalmazás ellen és a Gyermekvédelmi DPK mellett). A Zöld Követ Egyesület oldala alapján úgy tűnt, igen aktívak, programokat szerveznek, iskolákban tűnnek fel, hogy környezetvédelemről edukálják a gyerekeket. Bár ez szépnek, jónak hangzik, ugyanakkor forrásunk szerint főleg választások előtt csavarják fel a potmétert, és kezdenek aktívan bejárni transzparensekkel az iskolákba. Szerinte nem mindig okoz osztatlan sikert a szülők körében, hogy az egyesület honlapján a gyerekekről készült fényképeket kitakarás nélkül teszik közzé. Tudatlanságot nehéz feltételezni e mögött, mivel Király Nóra a Ripostnak nyilatkozott arról, hogy ami az internetre felkerül, lekerülni már nemigen szokott. Ezért ennek tudatosítására neveli mind az öt gyerekét.
A kritikák ellenére megközelíthető emberként írták le forrásaink a fideszes politikust. Ugyan
„fegyelmezetten visszamondja, amit a fidesz.hu-s email címről kap”, de „soha nem alacsonyodna le Szentkirályi Alexandra embercsempészes videójának szintjére”.
Az is igaz ugyanakkor, hogy mint a Gyermekvédelmi DPK alapítóját Jámbor András párbeszédes országgyűlési képviselő többször is kérdezte a Szőlő utcai botrányról, mivel mindketten a parlament törvényalkotási bizottságának tagjai, de nem kapott válaszokat.
A parlamentben
A környezetvédelem, a gyermekvédelem, vagy akár a nők védelme nehezen kezelhető (csak) önkormányzati szinten. Ebből a szempontból szerencsés, hogy tavaly június óta Király Nóra már országgyűlési képviselő (a pápai választókerületben nyertes Kovács Zoltánt váltotta; Kovács a jegybank felügyelőbizottsági tagja lett, és mivel nem lehet időközi választást tartani az országgyűlési választást megelőző év április 1-je és a választás napja között, ezért a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek adják ki a mandátumot – a szerk.).
Aktívan vágott neki a munkának: egy héttel azután, hogy képviselő lett, azonnali kérdéssel találta meg Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy mit tesz a kormány az Ukrajnából szervezett, online csalásban utazó bűnszervezetekkel. Válasz nem érkezett, mivel még aznap visszavonta a kérdését. Legközelebb bő fél év múlva adott be önálló indítványt a képzőművészeti egyetemen történt ún. R-ügy kapcsán (az egyetem egy hallgatója, R. állítása szerint évekkel korábban egy diáktársa megerőszakolta, ám a bíróság tavaly novemberben felmentette a gyanúsított férfit – a szerk.). Az ítélet után a Patent Egyesület és Mérő Vera jogvédő is sérelmezte, hogy a vádlottat felmentették. Akkoriban sok szó esett arról, vajon mi számít jogilag szexuális erőszaknak. Király írásban kereste meg a legfőbb ügyészt. Azt kérdezte, szerinte egyértelmű-e a különbség a jogszabályokban a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak között. Nagy Gábor Bálint igennel felelt. Az ügy ennyiben is maradt. Törvénymódosítás nem történt.
Pedig Királynak a bűnüldözésre az átlag polgárnál nagyobb a rálátása, hiszen ő az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős kormánybiztos. A havi 4,2 milliós fizetését is ennek a pozíciónak meg a törvényalkotási bizottsági tagságának köszönheti. A szervezet saját közlése szerint körülbelül 45 ezer áldozatnak tudtak jogi, pszichológiai vagy pénzügyi segítséget nyújtani. A posztok, videók tanúsága szerint ezt a feladatát aktívan ellátja Király Nóra, gyakran posztol és beszél újabb és újabb központok megnyitásáról. Jelenleg már országos lefedettségű az intézmény, minden megyében nyílt legalább egy központ.
Az esélytelenek nyugalmával
Legutóbb Csepelen, a rendőrség épületében adtak át Áldozatsegítő Pontot, Király Nóra szerint azért, mert felkérte őket a helyi rendőri vezetés és a polgármester.
Talán attól sem teljesen független a választások előtti hirtelen aktívkodás, hogy Király Nóra idén Csepelen indul a Fidesz színeiben. A kerület új terep neki, pont ezért kampányol teljes gőzzel. Ott van a piacon, egyesülete segítségével szépségnapot szervez, Békemenetre mozgósít, aláírást gyűjt, Lidl-alapkövet helyez el, közös tornázást szervez Schobert Norbival és Rubint Rékával. Látszik, egyre inkább jelen akar lenni a választókörzetében (ami egy kis, Duna-menti újbudai partszakasz mellett Ferencváros és Pesterzsébet egy részéből, illetve a teljes XXI. kerületből áll). A kampány elején csodálkozva adta hírül a csepelieknek: a Csepel Plazában mozi is van! A magas labdát tiszás ellenfele, Kátai-Németh Vilmos csapta le. A látássérült politikus elmondta, rendszeresen jár a moziba a családjával, és hiába nem látja a filmeket, szereti hallgatni őket. Király nemrég egy másik pofonba is beleszaladt: épp akkor jelentette be a csepeli, illetve a Pesterzsébeten áthaladó ráckevei HÉV fejlesztését, amikor Lázár János leállította e projekteket.
Egyébként pedig nem először mond furcsaságokat. 2023-ban a Ficsak közleményben kérte, hogy az óvodák, iskolák ne szervezzenek farsangi mulatságokat a nagyböjti időszakban. Azt írták, az egyesülethez több szülői bejelentés érkezett arról, hogy az óvodai-iskolai farsangi mulatságok időzítése sok esetben átnyúlik a nagyböjti időszakba, „amikor a vallásos keresztény családok tartózkodnak a hasonló mulatságoktól, és még a kevésbé vallásos emberekben is rossz érzést kelt, amikor farsangi mulatsággal szembesülnek a nagyböjti időszakban”. Talán nem is tudták, hogy egy 240 éves hagyományt idéztek fel. Ugyanis 1783-ban Esterházy Pál László pécsi püspök a busójárást próbálta végleg eltörölni, szintén sikertelenül.
A jelenlegi mérések szerint a Tisza magabiztosan győzni fog Csepelen, főleg, hogy az eddigi ellenzéki országgyűlési képviselő, Szabó Szabolcs elállt az indulástól az aláírásgyűjtés első napjaiban.
Listán Király csak a 168., így onnan sincs sok esélye bekerülni a parlamentbe. Ennek ellenére igyekezett felhasználni az egyik szervezetét, hogy növelje helyben az ismertségét. A Lakmusz írta meg, hogy a Ficsaknak köszönhetően tudta Király Nóra lóvá tenni a TikTok algoritmusát, ami nem ismerte fel, hogy politikai hírdetővel van dolga, és engedte a fizetett hírdetést.
Aggodalomra azonban nincs oka, anyagi szempontból számára nem kardinális kérdés a győzelem. Múlt év végi vagyonbevallása szerint van egy saját lakása, illetve valaki egy másik lakás haszonélvezeti jogát is neki ajándékozta 2020-ban. Van még egy 15 éves Toyotája, bő 60 milliónyi befektetése, valamint szűk egymillió forint készpénze.
Szerettük volna Király Nórát is megszólaltatni cikkünkben, de megkeresésünkre nem válaszolt.
