„Már mindenen túl vagyunk” – Kis dráma az LMP-nél

Választás 2014

Éjjel tizenegy után hét perccel átléptek egy határt. Összefoglaló és hangulatjelentés a Bajcsy-Zsilinszky úti központi irodából.

A legutolsó urnazárások után, nyolc óra felé már LMP-s szimpatizánsok gyülekeztek szolidan az AnKERTben – ahová a hivatalos eredményváró bulit meghirdették –, eközben a zöld párt Bajcsy-Zsilinszky út 37. szám alatti irodájában szép számmal jelentek meg politikusok és támogatóik. Az LMP szinte labirintusszerű, szűk és tömött folyosókból és kis szobákból álló központjában már egészen korán bennfentes információfoszlányokról lehetett hallani, miközben jobb híján a televíziós közvetítéseket vizslatva telt-múlt az idő. Újra meg újra azt rebesgették, hogy kinek-kinek ilyen vagy olyan beépített embere van, aki esetleg birtokában lehet már bizonyos részeredményeknek. Ezzel húzták egymást és az időt. Több LMP-s képviselőjelölt is természetes türelmetlenséggel mondta: „jó lenne már tudni valamit”. Miközben a tévéközvetítést nézve az egyéni választókerületek képviselőinek eredményét követték figyelemmel az egybegyűltek, addig egy-egy részeredményt – a harmadik helyek megszerzését – komoly sikernek könyvelték el.

false

 

Fotó: Galló Rita

Széles körben senki nem mondott semmit addig, amíg a szavazatszámlálás feldolgozott adatai nem érték el a 80 százalékot. Így volt, aki idegesen járkálva várta az újabb híreket, és hangsúlyozottan kijelentette: „én öt százalékkal leszek a legboldogabb”, míg mások – mondjuk úgy – időtöltés gyanánt „szórakoztatták” a sajtó képviselőit, valamint társaikat. Meszerics Tamás például jó taktikai érzékkel zöld almát fogyasztott – nem kell mondanunk, hogy kamerák és fényképezőgépek össztüzébe került –, miközben elmondta, hogy ő maga tulajdonképpen egy hét és fél százalékos eredménnyel lenne elégedett.

false

 

Fotó: Galló Rita

Mindenki tűkön ült már, tíz óra után nem sokkal már több mint hatvanszázalékos volt a feldolgozottság, de kivárták türelmesen, hogy fix legyen az az öt százalék.

Miközben Orbán Viktor győzelmi beszédét épp hogy csak elkezdte, az LMP bázisának tévékészülékeire néhány perccel tizenegy óra után a kutya sem figyelt, ugyanis ekkor realizálódott, hogy az eddig feldolgozott eredmények alapján megvan a zöldek bejutásához szükséges öt százalék. Az ujjongás és a „Megvan!” kiáltások közepette az egyik LMP-s képviselőjelölt egészen kifejezően, szinte meghatottan csak annyit mondott: „Már mindenen túl vagyunk.”

false

 

Fotó: Galló Rita

Valamivel éjfél előtt Schiffer András pártjának jelenlegi és néhány egykori tagjának körében tartott sajtótájékoztatót, amit úgy kezdett, hogy „átmentünk a tű fokán”. Az LMP társelnöke elmondta: sikerült megőrizniük a parlamenti jelenlétet, és ezzel bebizonyították, hogy igenis van létjogosultsága az ökopolitikának. Majd hozzátette: „úgy tűnik, sikerül megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát.”

Emellett Schiffer felhívta arra a nem elhanyagolható tényezőre is a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben gyakorlatilag a semmiből hozták vissza a pártot. „Egy éve senki nem hitt abban, hogy ilyen előzmények után állva tudunk maradni. Erre büszkébb vagyok, mint négy éve, amikor bejutottunk a parlamentbe.” Schiffer számos munkatársának megköszönte a kitartást, emellett gratulált a Fidesznek „mert úgy illik”, majd Mesterházy Attilának is, aki véleménye szerint nehezített pályán ért el sikert, és ha már így alakult, rögtön kilátásba is helyezett „egy korrekt ellenzéki együttműködést a szocialisták frakciójával”. Míg a Jobbik eredményére utalva annyit mondott, hogy „ebből is az látszik, hogy százezrek csalódottak, dühösek, ezért nekik kell megmutatni, hogy van alternatívája a populista szélsőjobboldali pártnak”. Ezúton kilátásba is helyezte, hogy az LMP a 2018-as választásokra kormányprogrammá dolgozza át a párt Új Magyarország programját. Befejezésképp Schiffer hozzátette, hogy „bebizonyosodott, hogy egy pártot és országot nők is tudnak vezetni”, majd átadta a szót az LMP másik társelnökének. Szél Bernadett több köszönetnyilvánítás mellett azt emelte ki, hogy mára megnövekedett az a felelősség, ami azzal jár, hogy ennyi szavazatot és – egyáltalán – bizalmat kaptak, így öt biztosan bejutott képviselőjük – Schiffer András, Szél Bernadett, Schmuck Erzsébet, Ikotity István és Sallai Róbert Benedek – ehhez mérten teszi majd a dolgát.

false

 

Fotó: Galló Rita

A sajtótájékoztatót követően visszafogott öröm költözött a lelkekbe, hiszen a 2014-es választás eredménye összességében akkor sem sikertörténet, ha történetesen az LMP-nek az. Szemlátomást többen nehezen hitték el, hogy a párt 106 jelöltjéből öt bejutott a parlamentbe. Így talán nem meglepő Osztolykán Ágnes baráti biztatása Schiffer Andrásnak: „Látod, hogy megvan…”

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.