Megint csalódás – Jobbik

  • - rpd -
  • 2014. április 7.

Választás 2014

Gyér érdeklődés mellett tartotta eredményváró gyűlését a Jobbik a budai kongresszusi központban. Hiába ugrották meg listán a 20 százalékot, hurráhangulatnak nyoma sem volt.

Alig százötven-kétszáz szimpatizáns volt kíváncsi a Jobbik eredményváró rendezvényére a budapesti Jagelló úton. A Jobbik nem a fővárosban a legnépszerűbb, de azért meglepetésként hatott, hogy egy radikális középpárt kampányzáró eseménye leginkább egy szélesebb családi összejövetelhez hasonlít. Pedig az urnazárás után a rendezvény nyitott volt minden támogató és érdeklődő részére.

false

 

Fotó: Cuhorka Ádám

Mi este hét óra tájban kapcsolódtunk be az eseményekbe, és a mellékhelyiség előtt sikerült elkapnunk pár mondat erejéig Mirkóczi Ádám képviselőt, aki tippelni ugyan nem mert, de azt mondta: ennél többet kampányban nem lehet dolgozni, minden tőlük telhetőt megtettek, ráadásul tisztességesen – ellentétben mondjuk a Fidesszel. Gyöngyöspatán a kormánypárt emberei például 300 tyúkot osztottak ki a Fidesz-szavazatok reményében, Vona Gábor választókörzetében, Gyöngyösön pedig „570 cigányt vittek szervezetten szavazni”. Aztán Novák Előd alelnökkel sikerült váltani néhány szót, aki abban reménykedik, hogy ha a kormányt nem is sikerül leváltani, az ellenzéket azért végre igen. Bekapcsolódunk az egyik nyugdíjas szimpatizáns társaság esélylatolgatásába, és ott is azt tapasztaljuk, hogy a baloldal legyőzése a minimális elvárás.

false

 

Fotó: Cuhorka Ádám

Az újságírók körében a magyar sálat viselő Major Lajos a legnépszerűbb. Mi is beszélgetünk vele. Mint kiderül, ő szolgált még „a valaha volt egyik legnagyobb magyar”, Horthy Miklós mellett. Az volt az ország legutóbbi dicső korszaka, a kommunisták viszont azóta csak rontást hoztak hazánkra, legjobb lenne, ha be se jutnának a parlamentbe. Fontos lenne, hogy legyen csendőrség és halálbüntetés, mint azokban a régi szép időkben.

Fiatalok csak nagyon kevesen vannak, ők is többnyire kampánycsapat-nyakbavalót viselnek. Balczó Zoltán, Gyöngyösi Márton, Z. Kárpát Dániel, Szávay István és Kovács Béla néha feltűnik a szendvicses asztalok körül, de Vona Gábor nem kerül elő a végső sajtótájékoztatóig.

false

 

Fotó: Cuhorka Ádám

Szállingóznak az eredmények. Ahányszor egy jobbikos áll a második helyen, ujjongás tör ki a tévék előtt, Gyöngyösnél ováció. A szoros miskolci választókerületeknél szintén. Az eleinte fokozódó várakozás később alábbhagy. A levegőben ugyanaz van, mint amit korábban a lakossági fórumokon is érezni lehetett: a jobbikosok igazi elégedettséget tényleg csak akkor éreznének, ha ők alakíthatnának kormányt Magyarországon. Miután gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy erre idén még nem kerül sor, a rendezvényen unott hangulat lesz úrrá. Láthatóan se a szimpatizánst, se a politikust nem teszi boldoggá, hogy egyébként jó 3 százalékkal megugrották a négy évvel ezelőtti számokat, hogy vidéken gyakorlatilag utolérték a baloldalt, vagy hogy országosan elérték a 20 százalékos határt. Még a „kommunisták” leszereplése sem okoz különösebb örömöt, főként, hogy nem sikerült őket megelőzni. Csak a tévés bejelentkezések hoznak némi izgalmat, például amikor Kocsis Máté azt mondja a Bálna előtt, hogy José Manuel Barroso már gratulált Orbán Viktornak, többen az anyjába küldik az Európai Bizottság elnökét. Orbán helyszíni „fogadtatása” összességében mégsem mondható nagyon ellenségesnek. Egy mentét viselő harcias szimpatizáns meg is jegyzi, hogy azért ez még mindig fényévekkel jobb, mint a kommunista éra volt.

false

 

Fotó: Cuhorka Ádám

11 óra magasságában megérkezik végre Vona, és a teljes elnökség, illetve pártvezetés felsorakozik a színpadon. Vona a tőle ismert rezzenéstelen arckifejezéssel beszél. Megköszöni a támogatást. Csalódottak, mert nem győztek és az MSZP-t sem sikerült lenyomni, de nem adják fel. Nem kozmetikázza, egyszerűen csak kevesli az eredményt. Nemrég Pörzse Sándor képviselő beszélt arról, hogy a 2010-es 17 százalékos eredményt akkor valóságos katasztrófaként élték meg. Most is valami hasonló látszik Vonán, és a sor szélén álló Pörzsén is. Vona persze elmondja, hogy azért 2009 óta folyvást nő a támogatottságuk, ami egyfajta visszajelzés, hogy érdemes tisztességesen és őszintén politizálni: vitaképes programjuk volt és pozitív kampányuk, a lelkiismeretük tiszta. Összességében mégis inkább az látszott a vezetőkön, hogy le vannak sújtva. Mikor a Hír24 megkérdezi az elnöktől, nem mond-e le, kacaj hallatszik a teremben. Vona reméli, hogy a tisztújító kongresszus megerősíti tisztségében. És hát sok még a feladat: rögtön itt az EP-választás, ősszel pedig „polgármesteri székek tömkelegét” szeretnék megszerezni. Épp hogy csak elnézést nem kér a támogatóktól a 21 százalékos eredményért, de ígéri, keményen dolgoznak tovább: 2018-ban ugyanis már tényleg győzni szeretnének.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.