Nagy Elek neve sokáig díszelgett a leggazdagabb magyarok listáján. Az ezredforduló Simicskáját az irányított privatizáció segítette vagyonhoz, és az első Orbán-kormány tette igazán naggyá cégbirodalmát, a sok egyéb mellett autópálya-építésben is verhetetlen Vegyépszert. Azóta leáldozott a csillaga, de a hatása még mindig jelentős: a csődeljárásból alig kimenekült Vegyépszer után „kifizetetlen számlák, befejezetlen építkezések, személyes és céges drámák maradtak”, miután „sokmilliárdos kárt okozott beszállítóinak, hitelezőinek, partnereinek” (így összegzett a Figyelő 2012-ben, cikküket lásd itt).
A Magyar Művészeti Akadémia úgy látta jónak, hogy az MMA Aranyérmét Széles Gábor után Nagy Eleknek adományozza „kivételes vállalatvezetői eredményeiért”.
|
No meg persze „az elmúlt évtizedekben folytatott mecénási tevékenységéért, a magyar kulturális és történelmi értékek megőrzésének támogatásáért”. Mi eddig csak arról hallottunk, hogy egy Orbán Viktornak küldött levéllel a kedves papáját segítette Kossuth-díjhoz, de az indoklás szépen felsorolja, mennyi jót tett az emberiséggel: támogatott gyermekkórházat, egyházi intézményeket és így tovább.
Ha valaki felhorgadna, hogy némi adakozás azért nem feledteti Nagy Elek életútját, vagyis az elmúlt negyedszázad magyar gazdaságának legsötétebb üzelmeit, a közpénzek gátlástalalan elszipkázását és ami ebből következik, a fideszes pártsajtó támogatását és a többit – nos, ezeket a háborgókat meg kell nyugtatnunk.
A Magyar Művészeti Akadémia tökéletes döntést hozott: egy ilyen velejéig romlott szervezethez éppen ilyen mecénás illik.