Koncert

Gentry Sultan

  • Tóth Béla István
  • 2020. március 13.

Zene

A Pop Ivanból kinőtt kvartett stílusokon átívelő, experimentális kortárs jazz-zenéje bővelkedik keleti hatásokban, bőséges teret ad a szabad improvizációnak, de folk- és ambientelemek is felfedezhetők benne, időnként elektronikus effektekkel és zajokkal dúsítva. Zenéjük alapját a zenekarvezető Hevesi Nándor basszus- és szintetizátorjátéka, illetve a dobos Kovács Gergely ütemei adják, de a karakterét, a kompozíciók lelkét a fúvósoknak köszönheti. Különös muzsikájukat Vereb Szabolcs szaxofon- és Horváth László trombitajátéka, valamint az általuk kezelt elektronikus hangeffektek, pedálok és a Horváth László kezelésében lévő „gonoszdobozban” megbúvó, házilag barkácsolt zajkeltő kütyük teszik igazán egyedivé. Olyan markáns zenei trip, amit művelnek, ami sehol máshol nem születhetett volna meg, mint nálunk. Most ravasz módon konvencionálisabb, befogadhatóbb darabokkal kezdték az estet, de hamar eljutottak a 2018-as második lemezük Medicine Buddha című tételéig, amelyben John Zorn-i szaxofonfutamok, szűkölő trombita, torzított basszusgitár és elektronikus zajok egyvelegéből teremtettek káoszt, majd a káoszból ismét életet. De a tétet ezután is folyamatosan emelték, egyre súlyosabb és elszálltabb darabok következtek, mígnem így vált a koncert végére – a közönség legnagyobb megelégedésére – az orientalista avantgárdból pszichedelikus elemekkel és veretős mulatós zenével ötvözött trash jazz.

Szimpla kert, február 4.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.