Várhegyi Éva
Publicisztika
Túl a periférián
Miért támadja Matolcsy az eurót, és miért nincs igaza?
Újabb fordulójához érkezett az euróval szembeni magyar szabotázsakció.
MaNcs 32. évf. 07. sz. (2020-02-13)
Újabb fordulójához érkezett az euróval szembeni magyar szabotázsakció.
Egyvalamit tudok biztosan, azt, hogy nem tudok semmit
Orbán Viktor Berlinben tárgyalt a német kancellárral, és az egész a kutyát se érdekelte.
Nem keltett tavaly áprilisban különösebb feltűnést Kaleta Gábor perui nagykövet felmentése.
A múlt szerdán az Egyesült Államok szenátusa rövid úton lezárta a Trump elnök úr ellen indított jogi eljárást, az alkotmányos vádemelést (a. k. a. impeachment).
A Becsület napja több puszta szélsőjobboldali rendezvénynél – az esemény egyben a neonáci szervezetek páneurópai összefogásának demonstrációja is, amelyen német, orosz, francia és bolgár bajtársak is tiszteletüket teszik.
Nagy bajban vannak a víziközműcégek országszerte, ami leginkább az Orbán-kormányok két „vívmányának” köszönhető: a rezsicsökkentésnek és a közműadó bevezetésének. A vezetékrendszer egy része elöregedett, a csőtörések száma évről évre nő. Az állam egyelőre nem tesz semmit, egyre több cég sodródik a csőd felé.
A tanárok és a diákok terhei nem csökkennek, az oktatás nem lesz korszerűbb, viszont tele van nacionalista frázisokkal és átideologizált tartalmakkal – röviden ez a pedagógusok kritikája az új Nemzeti alaptantervről, amely Takaró Mihály keze nyomát is magán viseli.
A legkevésbé sem vehetjük félvállról, főleg, hogy az egészségügyi intézményrendszer és annak irányítói sincsenek minden tekintetben felkészülve egy hazai járványra. Másfelől a kormányzatnak is volna felelőssége abban, hogy legalább az indokolatlan pánikot csillapítsa.
Az udvari emberek legkitűnőbb és legelszomorítóbb képviselője volt. Magyarországon, ahol aulikusnak lenni inkább szégyen, mint dicsőség, nehéz egy kiváló aulikus haláláról megemlékezni. Ha Romsics Ignácnak egyszer kedve támad a Magyar rebellisek után összegyűjteni és megírni a Magyar aulikusok történetét, Sárközy Tamás bizonyosan egyik fő szereplője lesz.
Menekültekre gazdag országoknak is szükségük van – de hogyan lehet elérni azt, hogy ne semmittevéssel, szociális segélyekből tengessék az életüket? Erre találta meg a választ az az inkubátorház, amely a háborús övezetekből érkező fiatalokat segíti terveik megvalósításában. Miniriportunk Rotterdamból.
Az idei Cziffra Fesztivál zárókoncertjének sztárjával híres hegedűkről, zeneszerzésről, a karmesteri terveiről, testedzésről, rutinról beszélgettünk, de szóba került Martha Argerich játéka is.
Legújabb árialemezének borítóján, illetve a booklet portréfotóin Cecilia Bartoli operai Conchita Wurstnak maszkírozva látható, s ez egyaránt ítélhető egészen olcsó reklámfogásnak és mélyen koncepciózus döntésnek.
A Pink Floyd The Wallja, a Who Tommyja, és a Queensrÿche Operation: Mindcrime-ja a három legfontosabb lemez, ami az amerikai progresszív metál úttörőit megihlette, amikor 1999-ben stúdióba vonultak.
idegrendszerű olvasóinkat figyelmeztetnünk kell: az alábbiakban súlyos megrendülést keltő lemezekről esik szó.
Kiradírozták Kassákot, Ottlikot, az angol romantikát, és hátrébb sorolták Móriczot, hogy legyen hely Herczeg Ferencnek vagy Nyirő Józsefnek. Koncepció nem olvasható ki, politikai szándék annál inkább a friss alaptantervből.
Vitathatatlan, hogy Jankovics Marcell kiemelkedő és meghatározó alakja a hazai animációsfilm-készítésnek. Mindez természetesen tiszteletre méltó, de jelen esetben kevesebb áhítat több lett volna: e gazdag életművet bemutató, albumszerű kötet himnikus hangneme tökéletesen műfajidegen és távolról sem elegáns. A könyv szerzői egyszerűen nem engedték, hogy e nagy formátumú életmű, a hozzákapcsolódó valamennyi kutatással és tanulmánnyal önmagában demonstrálja a minőséget.
Rengeteg a vadászpuska a színpadon, de egy sem sül el közülük. Ha ölni kell, akkor puszta kézzel, mint a ragadozók – a fegyvert inkább az erő demonstrálásához és a marcona vonulgatáshoz használják (az igazi férfiak) a Katona József Színház Bánk bánjában.
A mindenkori művészet dúskál tragikus sorsú alkotókban, de még ebben a kétes gazdagságban is különösen szomorú Farkas István életútja. A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása egyértelműen bizonyítja, hogy ő a két világháború közötti hazai képzőművészet egyik legeredetibb alkotója.
A nemzet múzeumában egyenesen dicsőítik a kormányzót. A kiállításra rávetül a szélsőjobbos miniszter árnyéka.
Évente ötezren halnak meg Magyarországon vastagbéldaganat miatt. Népegészségügyi szűrőprogram létezik, de az országos kiterjesztésre nem került sor. A lakosságot motiválni kellene, a háziorvosoknak több pénzt adni, a laborokat felszerelni. Az aktuális program júniusban ér véget – hogy utána mi lesz, nem tudni.
Legfrissebb filmje, melynek Cannes-ban volt a premierje, Szex és pszichoanalízis címmel került a hazai mozikba. A rendezővel is ezekről a témákról beszélgettünk.
„Nagy eséllyel én vagyok a generációm hangja. Vagy legalábbis egy generációnak egy hangja” – fakadt ki a Csajok főhőse a sorozat első részében.
Ez a film leginkább saját főszereplőjére hasonlít (nem is olyan ritka madár az ilyen): unalmas középszerrel és szilárd felelősségtudattal próbál megfelelni a saját maga kitűzte, erkölcsileg roppant helyesnek vélt küldetésnek.