Innen? Hová? Szabó Andrea választásszociológus és Rainer M. János történész lesz az élő Narancs-beszélgetés két vendége

  • narancs.hu
  • 2025. november 7.

A szerk.

Van új a nap alatt! Van szerencsénk egy olyan élő Narancs-beszélgetést beharangozni, amelynek apropóját egyszerre adja forrongó jelenkorunk és annak sok évtizedes, néha bizony évszázados előzményei.

A terveink szerint hagyományt teremtő

első élő Magyar Narancs-pódiumbeszélgetésre november 19-én, szerdán 19 órakor kerül sor a Vörös Neonban (1074 Budapest, Dob utca 1.).

Az esemény szorosan kapcsolódik ahhoz a diskurzushoz, vagy ha úgy tetszik, polémiához, ami már jó ideje zajlik lapunk hasábjain is Innen? Hová? címen. Ennek örve alatt esett szó már mind a jelenlegi magyarországi helyzet elemzéséről, mind a változás esélyeiről. November harmadik szerdáján két meghívott vendégünkkel, Szabó Andrea választásszociológussal és Rainer M. János történésszel mindenekelőtt azt szeretnénk körbejárni, milyen állapotban van a magyar társadalom bő 35 évvel a legutóbbi rendszerváltás és lassan 16 évvel a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrejötte után. Ezen belül mi vezetett a mostani társadalmi és politikai helyzet kialakulásához, és milyen erők munkálnak a magyar társadalom mélyén. Meg is fogalmaztunk előzetesen néhány kérdésbe rendezett sarokpontot, amelyek keretet adnak a beszélgetésnek.

  • Milyen történelmi erők formálták a modern 21. századi magyar társadalmat és politikai mezőt, mire eljutott a jelenlegi állapotába? Mit örökölt a 20., a 19., sőt a korábbi évszázadokból, és mit tett hozzá az elmúlt pár évtized?
  • Mit tudunk a mostani társadalom stabil vagy éppen dinamikus rétegzettségéről – gazdasági viselkedés, értékrendszerek, akár rendiesnek is nevezhető normák, politikai attitűdök alapján? Mekkorák a generációs alapú szakadékok: igaz, hogy darabokra szaggatják a társadalmat?
  • Mennyire követte a társadalomfejlődés a korábbi mintákat, és miben okozott változást vagy törést az elmúlt 35, illetve a legutóbbi 15 év? Kilógunk-e szomszédaink köréből, vagy nagyon is egy családot alkotunk velük? Különleges a vonzódásunk az autoriter vezetőkhöz?
  • A hetvenes-nyolcvanas években még sokat emlegették a zsákutcás kelet-közép-európai azon belül a magyar fejlődés fogalmát – mennyire helyénvaló a mostani helyzetben erről beszélni?
  • Milyen esélyek kínálkoznak arra, hogy idővel kibéküljön, de legalább megalkudjon egymással a sok szempontból szétszakadt ország két/több része – identitás- és gerincvesztés nélkül is?
  • Milyen hosszú a Kádár rendszer árnyéka, mi maradt a kényszerű ’56-felejtés után, miért nem sikerült újra életre kelteni a rendszerváltás után a forradalom örökségét? Miért bánhat vele olyan cudarul a mostani rezsim kissé morbid emlékezetpolitikája?

A beszélgetés moderátora lapunk munkatársa, Barotányi Zoltán, aki a közelmúltban mindkét szakemberrel készített interjút.  

Szabó Andreával a nyár közepén megjelent interjúnkban egyebek mellett arról volt szó, sikerül-e az ellenzék vezető erejének becsatornáznia a fiatal szavazók elégedetlenségét, sőt Fidesz-ellenességét, és folytatódik-e a vidéki középosztály lázadása.

Rainer M. Jánossal 2023. szeptemberi beszélgetésünkben a történész akkor megjelent könyve kapcsán arra kerestük a választ, hogyan próbálkozott a magyar értelmiség évtizedeken át az elhibázottnak tűnő szocialista kísérlet újratervezésével.

Várjuk szeretettel olvasóinkat és azokat is, akik csak most ismerkednének velünk. Jegyek a TIXA weboldalán és a helyszínen vásárolhatók 3990, illetve támogatói jegy formájában 9990 forintért. A jegyvásárlással a Magyar Narancs megjelenését támogatja.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.