Interjú

„Soha senkit nem enged el”

Szabó Andrea választásszociológus a Fidesz és a Tisza 2026-os esélyeiről

Belpol

A Pride páratlan sikere nem feltétlenül konvertálható szavazatokra, akár erősítheti is a Fidesz-tábor kohézióját. Nagy kérdés, sikerül-e az ellenzék vezető erejének becsatornáznia a fiatal szavazók elégedetlenségét, sőt Fidesz-ellenességét, és folytatódik-e a vidéki középosztály lázadása.

Magyar Narancs: A tömegdemonstrációvá alakult budapesti Pride-on való részvételt ön legkevesebb negyedmilliósra becsülte.

Szabó Andrea: A becslésem csupán a konkrét útvonalat veszi figyelembe, valójában közelebb lehettünk a 300 ezerhez, mint a 250-hez, az azóta jött hírek is ezt erősítik. Ez egy mozgó tömeg volt, amelynek a létszámát nehezen lehet megbecsülni – a lényeg, hogy hatalmas demonstráció volt. Ennyi emberre senki nem számított, beleértve a szervezőket. És a rendőrség sem, ettől függetlenül rendkívül szakszerűen és kimagasló hatékonysággal végezték a munkájukat.

MN: Ez az esemény és az utólagos narratívák mennyire befolyásolhatják a kampányt és a választási esélyeket?

SZA: A Pride elsődleges hatása az, hogy ha voltak is olyan gondolatok a hatalom fejében, hogy bármilyen módon megakadályozzák akár nem teljesen legális módszerekkel is a Tisza Párt vagy konkrétan Magyar Péter indulását, úgy a mostani demonstráció, különösen annak mérete okán, minimum elgondolkodtatta őket. Szerintem a demonstrációval ez a forgatókönyv lekerülhet a napirendről, mert azt mutatta, hogy a magyar társadalom képes megmozdulni, ha úgy érzi, hogy ennek van érdemi jelentősége. Az sem volt benne a levegőben, hogy éppen egy ilyen liberális ügy, a Pride lesz az, amelyik ennyi embert visz az utcára.

Van azonban egy közvetett hatás, amiről keveset beszélünk: nem vagyok száz százalékig biztos abban, hogy a Fidesz-szavazókat nem éppen ez erősítette meg abban, hogy Orbán Viktorra van szükség, aki képes egyben tartani a saját táborát. Vagyis ez inkább erősítheti a Fidesz-szavazók kohézióját. Mindenki arról beszélt, hogy a Fidesz forgatókönyve összeomlott, de azért látni kell azt is, hogy rögtön a Pride másnapján megpróbálták átkeretezni az eseményt, és ezt a maguk módján, a saját oldalukon hatékonyan csinálták. Nem volt olyan ellenzéki ellennarratíva, amely ezt az átkeretezési folyamatot meg tudta volna akadályozni a Fidesz oldalán.

MN: Úgy tűnt, hogy ezeket az inkább suta magyarázkodásnak ható kijelentéseket – a Pride megtartása valójában Orbán Viktor mesterterve volt azért, hogy az ellenzéket összemossa a melegek ügyével – inkább kinevették. Igaz, éppen azok gúnyolódtak, akik az ilyen átkeretezéseket eleve nem hajlamosak bevenni.

SZA: Vagy esetleg ott voltak a demonstráción is. Nem láttuk még azokat a közvélemény-kutatási eredményeket, hogy a betiltott, majd mégis megrendezett Pride-nak milyen hatásai vannak. Kíváncsi vagyok, hogy a magyar társadalom és azon belül is az úgynevezett ismeretlen preferenciájúak ezt hogyan értékelték. Nem vagyok biztos abban, hogy 15 év ilyesféle hatalomgyakorlás után azonnal felülkerekedik az a vélekedés, amelyik szerint a Fidesz itt most nevetségessé vált.

MN: A közvélemény-kutatások adatai nagyon durván eltérnek egymástól annak függvényében, hogy valamelyik, a NER-től viszonylag független szolgáltató, vagy a kormányhoz, a Fideszhez köthető intézet adatairól van-e szó.

SZA: A közvélemény-kutatások alapvetően becslések. Ezek az adatok a valószínűségszámításhoz kötődő módszertan nyomán születnek, és a becsléseknek vannak úgynevezett hibahatárai. Erről biztos mindenki hallott már, esetleg látta a közvélemény-kutatásoknak a végén a módszertani fejezetben azt a plusz-mínusz 3,2 százalékot. Igen ám, de ez a plusz-mínusz 3,2 egy véletlen mintavételi eljárásra, azon belül is elsősorban a régi, személyes megkérdezésre vonatkozott, hiszen erre találták ki. Most is vita zajlik a szakmában, hogy a régi hibahatárok érvényesek-e a mostani időszakra is, amikor nagyon nehéz véletlen mintát készíteni – ugyanis nagyon nagy a visszautasítás mértéke. Megvédeném a közvélemény-kutató cégeket, elvégre látszólag nagy különbségek fordulhatnak elő – de amelyek mégsem olyan nagyok, ha rájuk vetítjük a hibahatárokat. Ráadásul itt a biztos szavazó, pártot választók esetében már két változóról van szó, vagyis extrém magas hibahatárok is kijöhetnek.

 
Fotó: Sióréti Gábor 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.