5,5 millió dollárba került Nancy Goodman Brinker (gyűjteményének) megvásárlása

  • Hamvay Péter
  • 2015.09.22 14:30

Belpol

Valószínű, hogy az egykori USA-nagykövet diplomáciai befolyását kívánja megvásárolni a kormány, de legalább kapunk mellé vagy 150 jó magyar képet is másfél milliárdért.

Megvásárolja az állam Nancy Goodman Brinker, 2001–2003 között az USA magyarországi nagykövetének műgyűjteményét. A mai Magyar Közlöny csak a tényt közli, a vételárról hallgat, de úgy tudjuk, 5,5 millió dollárt (másfél milliárd forintot) fizetünk a klasszikus és kortárs magyar műveket felvonultató kollekcióért. A gyűjtemény nem volt kiállítva idehaza, de egy 2007-ben, az Egyesült Államokban megjelent katalógus 30-40 fő művet bemutat Forgács Éva előszavával. Ezek alapján kissé eltúlzottnak tűnik a vételár, bár elképzelhető, hogy a kiadvány nem az összes jelentős darabját mutatja be a kollekciónak. Ledényi Attila, a budapesti képzőművészeti vásár, az Art Market tulajdonosa Nancy G. Brinkerről írott korábbi portréjában több mint százötven alkotásról beszél, 1866-tól egészen 2007-ig. A gyűjtemény a legutóbbi időkig bővült, Ledényi szerint a tavalyi Art Marketen – melynek egyébként fővédnöke – is vásárolt az egykori nagykövet.

false

Szakértők szerint jelentős gyűjteményről van szó, de – miután kiengedték azokat külföldre – nem a magyar művészet legkiemelkedőbb, reprezentatív darabjait tartalmazza. A vásárlással a legnagyobb probléma az, hogy a magyar művészetnek hatalmas reklám volt, hogy azok egy olyan befolyásos üzletasszony, műgyűjtő, politikus tulajdonában voltak, mint Brinker. Nem véletlenül lehet az hallani, hogy a vásárlással nem elsősorban a festményeket, hanem Brinker diplomáciai befolyását kívánja megvásárolni a kormány, mivel az egykori nagykövettel annak idején korántsem volt felhőtlen a magyar jobboldal viszonya, Brinker ugyanis felemelte szavát a „bizonyos politikai körökből” jövő antiszemitizmus ellen. Akkoriban a jobboldalon hevesen támadott nagykövetnek kulcsszerepe volt abban, hogy Orbánt 2001–2002 telén nem fogadták a Fehér Házban, pedig a miniszterelnök egy nyilvánosságra hozott levelében kifejezte látogatási szándékát.

Ledényi Attila felidézi, hogy a 2001. szeptember 11-i merényletnek „köszönhetően” lett a magyar festmények gyűjtője a nagykövet. Épp a támadás napján érkezett volna új állomáshelyére, de a kaotikus helyzetben, a terrorfenyegetettség miatt megakadt az úgynevezett „Art in Embassies” program, amely arra volt hivatott, hogy meghatározott koncepció szerint valamennyi USA-nagyköveti rezidenciát amerikai képzőművészeti alkotásokkal lásson el. Brinker új budapesti barátai közül ekkor Rozsics István műkereskedő ajánlotta fel neki, hogy kortárs magyar festőktől összeállít számára egy kollekciót, amely végül bekerült az egykori Hubay-villába. (Rozsics István haláláig a legfontosabb szakértője volt a nagykövetnek, a kollekció magja az ő értő tanácsai alapján született.) Ekkor ismerkedett meg Szűcs Attila, Klimó Károly, Nádler István és Fehér László művészetével a nagykövet. „Fehér László – aki meg is festette Brinker arcképét – volt a kedvenc kortárs magyar festője, tőle számos művet őriz, így a 6 millió forintos leütési árával 2004-ben a kortárs képek között rekordot elért Brigádkirándulás című, 1979-ben készült, nagyméretű, fotórealista festménye is” – mondja Martos Gábor szakíró.

false

A gyűjteményébe kerülő alkotások kiválasztásakor „az ár soha nem volt elsődleges szempont, bár az sem igaz, hogy ne játszott volna szerepet, de az adott képbe bele kell szeretnem ahhoz, hogy megvegyem” – nyilatkozta a nagykövet. Így történt ez akkor is, amikor több Anna Margit-, Ország Lili- és Bálint Endre-képhez jutott a Vasilescu-gyűjteményből.

„Brinker elsősorban magyar galériásoktól vásárolt hivatali ideje alatt, de később külföldön is lecsapott egy-egy klasszikusra, így egy sokáig lappangó Munkácsy-képre. Szerepel a gyűjteményben Szőnyi István Falusiak című munkája. De ott van Vaszary festménye Batthyány Ilonáról, a festő Batthyány Gyula anyjáról, ami jelenleg Győrben látható egy kiállításon” – mondja Molnos Péter művészettörténész. Uitz Béla Ülő nő, Aba-Novák Vilmos New York-i látképe, Nemes-Lampérth József Kolozsvár című műve, Szobotka Imre Kubista csendélete és Korniss Dezső számos műve is fontos darabja a kollekciónak. A kétezres évek közepétől a fotográfia iránt is érdeklődött az egykori nagykövet, állítólag kortárs anyaga is van, de az bizonyos, hogy André Kertésztől őriz alkotásokat. Ledényi szerint a kollekció jelentőségét mutatja, hogy erre építve  a Boca Raton Museum of Art Floridában egy magyar kiállítást tervez.

A kormányhatározat arról is döntött, hogy önálló épületbe kerül a gyűjtemény Budapesten, ami megint kissé túlzásnak tűnik. A helyszín is megvan, a Dísz téren álló De la Motte-palota, amely most a Forster Központ egyik székhelye. A barokk freskókkal díszített műemlék felújítására félmilliárd forintot ad a kormány, erről is döntött a határozat. A kollekció a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe kerül. A művek „állandó bemutatása, fenntartása, hazai és nemzetközi promóciója fedezetére” pedig 10 éven át évi 10 millió forintot rendel a kabinet.

Brinker asszony alapította a Susan G. Komen Breast Cancer Foundation mellrákellenes alapítványt, melyet az 1980-ban elhunyt nővéréről nevezett el. Brinker három elnök kormánya alatt is részt vett az amerikai kormányzat munkájában. 1986-ban Ronald Reagan elnök őt jelölte ki a 18 fős National Cancer Advisory Board (országos rákellenes tanács) vezetésére. 1990-ben George H. W. Bush elnök rákellenes bizottságát vezette, emellett Dan Quayle alelnök mellrákkal foglalkozó albizottságát felügyelte, amely a betegséggel kapcsolatos kutatásokat, áttöréséket és eseményeket követte nyomon. 2000-ben a National Dialoge on Cancer országos rákellenes tájékoztató kampány irányító szervébe jelölték.

Neked ajánljuk