Bírósági ítéletek mondják ki, hogy az állam által megbízott bizottság csalt a felszámolói piac átrajzolásakor. A felszámolói névjegyzékről lemaradt vállalkozások egy csoportja azután perelt, hogy a trafikmutyihoz hasonló pályáztatási rendszerrel rakták ki őket a piacról. A történetből a miniszterelnök veje sem hiányozhat.
| ||
A kormány a trafikügyekre kísértetiesen hasonló módon alakította ki tavaly azt a felszámolói névjegyzéket, amelybe több, a jobboldali körökben otthonosan mozgó új szereplő került be úgy, hogy a pályáztatás során az erről döntő bizottság gyakorlatilag azt hozott helyzetbe, akit csak akart. A módszer az volt, hogy az eljárás során megnövelték az egyes pályázatokra adható szubjektív pontszámot, így szinte senki sem tudta nyomon követni, ki miért is nyert. A bírósági felszámolói pályázatra 344 cég adta be a dokumentumait, közülük tavaly februárban 130-an kerültek fel a hivatalos jegyzékre. Azóta is kizárólag egy állami szervezet és ők végezhetik a cégek felszámolását. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete összesítése szerint a 130 nyertes pályázó közül 70 cég nem volt rajta az előbbi jegyzéken, vagyis ők az új szereplők, akik közül több vállalkozás mögött fideszes érdekköröket, korábbi trafikpályázatokon sikeresen szereplőket lehetett sejteni, majd később azonosítani.
Az eljárás szabálytalanságaira hivatkozva több vesztes pályázó még a tavaly februári érvénybe lépés előtt azzal fordult az új névjegyzéket kihirdető Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz (KIH), hogy ne léptessék érvénybe a pályázat eredményei alapján létrejött listát, vizsgálják felül a döntést. Erre a KIH nem volt hajlandó, ezért számos felszámoló cég feljelentést tett a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Több, lapunk által is megismert keresetben a cégek kérték a névjegyzék frissítésére kiírt eljárás hatályon kívül helyezését, illetve felhívták a bíróság figyelmét a pályáztatás során tapasztalt törvénytelenségekre, legfőképp arra, hogy fogalmuk sincs, mi alapján kapták meg a szubjektív alapon kiosztott pontszámukat. Végül a listát nem kellett megszüntetni, az erre irányuló bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság egy 2014-es határozatában elutasította, azonban a közelmúltban több olyan határozat is született, amely első- vagy már másodfokon is elmarasztalta az államot képviselő és a felszámolókat jelenleg felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a bírált pályázatokkal kapcsolatos határozatokat hatályon kívül helyezte, és a tárcát új eljárásra kötelezte. Mindezt azért, mert – ahogy a határozat indoklásában is szerepel – a névjegyzékről lemaradt vállalkozók csak arról kaptak tájékoztatást, hogy hány pontot kapott a pályázatuk, de arról semmilyen információjuk nem volt, hogy az értékelés szubjektív elemeit mi alapján pontozta a bizottság.
A pontos szám még nem ismert, de többtucatnyian lehetnek azok a vállalkozások, amelyeknek már első- vagy másodfokon igazat adott a bíróság. Mivel az egész eljárást nem kell megismételni, csak a pert nyert cégek pályázatát kell újrapontozni, most még megjósolhatatlan, hogy a bírósági döntések milyen hatással lesznek az új névjegyzékre. Azt azonban nem lehet tudni, hogy mi alapján akarnak új határozatokat hozni, mivel korábban már visszaküldték mindenkinek a pályáztatás során leadott szakmai anyagukat és az értékelés végeredményét igazoló dokumentumokat, így nem is tudnak mit felülvizsgálni.
A bírósági eljárásokban alperes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontjáról, illetve arról, hogy miként kerülhet itt is képbe a miniszterelnök veje és Mészáros Lőrinc, bővebben a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatnak.
