Szeptember 6-ától, szerdától hatályos a kormány rendelete „a földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól”. A közérthetőség okán pontosan idézzük: „Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 20. § i) pontját csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet vonatkozásában lehet alkalmazni.”
Első olvasatra csak annyi tűnik fel, hogy idén már szeptember 5-éig 424 rendeletet alkotott a kormány (vagyis minimum napi egyet), míg tavaly ezt másfél hónappal később, október 28-án érték el. Ezen túlmenően a jogász közösségben is akadtak értelmezési nézetkülönbségek.
A földforgalmi törvény hivatkozott, július 1-jétől hatályos része arról szól, hogy elővásárlási jog nem áll fenn „az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén”. Közérthetőbben: ezek szerint
amíg az ukrajnai háború, illetve a Magyarországon emiatt kihirdetett háborús vészhelyzet tart, addig szántóra, legelőre és rétre nincs elővásárlási joga annak, aki az adott földterülettől 20 kilométerre levő településen lakik.
Tehát például budapesti lakosok vehetnek földeket a főváros közigazgatási határától 20 kilométerre. Ha nincs aranykalászos gazda bizonyítványuk, akkor 1 hektárig, ha van, akkor 10 hektárig. Kertet, szőlőt és gyümölcsöst azonban vehetnek az elővásárlási joggal jogosultak.
Nem világos, mi az a specifikus háborús helyzet, ami érinti a szántókat, legelőket, réteket, de a kertet, szőlőt, gyümölcsöst, nádast, erdőt azonban nem. És miért vonatkozik a rendelet a 10 hektárnál kisebb területekre. Mert így a formális logika alapján háborús vészhelyzet a magyar vidéken csak a 10 hektárnál kisebb szántókon, legelőkön és réteken van.
A rendelet már hatályos, a mezőgazdasági igazgatási szerv által még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Mindennek azért van jelentősége, mert az új jogszabály például lehetővé tenné a Narancs.hu által korábban megírt, minimum furcsa siófok-töreki földvásárlásaikról elhíresült Barna Györgynek (a siófoki Plázs üzemeltetője, szórakoztatóipari nagyválalkozó), Jászai Gellértnek (4iG-vezér) és Linczényi Aladinnak (4iG-alelnök), hogy Siófok 20 kilométeres körzetében, akár Veszprém megyében is földeket vásároljanak, mert Siófokon már van nekik.
A mostani változtatásról szólva Litresits András ügyvéd lapunknak elmondta, a földforgalmi törvény alapján „mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve”. A szeptember 6-i módosítás tehát csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet és alrészletek esetében engedi alkalmazni azon júliusi rendelkezést, ami szerint ezekre nem áll fenn elővásárlási jog, amiből az következik, hogy a szőlő, gyümölcsös, kert nádas, erdő és fásított terület vonatkozásában nem kell alkalmazni a júliusi módosítást, így ezekre továbbra is fennáll az elővásárlási jog, ergo július 1-hez képest visszaállt az eredeti állapot, mert a módosítás újra biztosítja az elővásárlási jogot ezen besorolású területekre.
A jogtörténet Tacitus római politikusnak és történetírónak tulajdonítja azt a mondatot miszerint, „minél korruptabb az állam, annál több a törvény", hiszen a sok törvény, illetve azok módosításai a személyes, egyéni érdekek kiszolgálását jelzik. Az már talán a jogalkotási cinizmus csúcsa, hogy a szóban forgó módosítás egyrészt az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és veszélyhelyzetre, nem pedig orosz agresszióra hivatkozik, másrészt ehhez képest néhány héttel ezelőtt Magyarországon atlétikai világbajnokság, Sziget Fesztivál és augusztus 20-ai tűzijáték is volt.
Mindenesetre egy nyilvános Facebook-fórumon már pedzegetik, hogy kinek az érdekét szolgálhatja az új kormányrendelet, azaz „kinek tetszett meg egy éppen eladott szép fekvésű erdő, gyümölcsös, szőlő”.
