Nemcsak végzős egyetemistákat, hanem akár elsőévesek pedagógushallgatókat is felvesznek iskolai munkára a tankerületek – írja a Népszava. Rájuk gyakran „egyszerűbb” feladatokat bíznak (napköziztetés vagy felügyelet), de olykor helyettesíteniük is kell.
A lap emlékeztet, hogy a pedagógusképzés is átalakult, az első félévet leszámítva minden félévben gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók valamilyen iskolában. A státusztörvény bevezetésével pedig fellazultak a foglalkoztatási szabályok, több esetben már nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki iskolában tanítson.
Lehet tanítani természettudományos diplomával is: ha valakinek például csak biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, de vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget, akkor dolgozhat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet több olyan esetről hallott, amikor nem csak végzős tanárszakos egyetemistákat vettek fel iskolákba dolgozni: „Sokukat pedig helyettesítésekre is beküldik órákat tartani, amit nem lehetne, abszolút jogsértő.”