A tihanyi kilátást is akarja a NER Siófok-Törekiben

Kis-Magyarország

Míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el. 

Töreki apró zsákfalu Siófoktól délnyugatra, közigazgatásilag a városhoz tartozik. Igazán szép környék: délről az árnyas somogyi erdők határolják, vannak halastavak, mezők és a Jódi-hegy fennsíkja, ahonnan pazar panoráma nyílik a Tihanyi-félszigetre. Ezt a területet szemelte ki magának néhány politikai és gazdasági potentát. Van, akinek sikerült már dácsát építeni mezőgazdasági tevékenység álcájával, van, aki csak most szerzi az aranykalászt.

Hivatalosan úgy lehet épületet emelni külterületen, ha az ember igazolja, hogy a gazdálkodáshoz szüksége van rá. Ezzel azonban nem nehéz visszaélni; elég például azt mondani, hogy „diótermesztő őstermelő vagyok, és kell a zsákoknak a hely”, vagy hogy „van 10 sor szőlőm az ötven méter hosszú telken, kéne egy pince hozzá”. A kormányhivatal jellemzően nem kérdez ennél többet, máris nyomják a pecsétet az engedélyre – így lett például a Fidesz siófoki székhelyű országgyűlési képviselőjének, Witzmann Mihálynak emeletes, légkondis „pincéje” Balatonlelle-Kishegyen, badacsonyi kilátással, amelyhez egy utat is leaszfaltoztak szóbeli engedéllyel.

Valami ilyesmi készül Törekiben is, ahol évek óta zajlik a földek felvásárlása egy jól behatárolható körhöz köthetően. A helyiek elmondása szerint a Jódi-hegyen rendszeresen látják NER-hatalmasságok autóját például Jászai Gellért 4iG-vezér úszómedencés, emeletes, Tihanyra néző fészere körül, amit Barna Sándor szórakoztatóipari nagyvállalkozótól (Symbol, Palace Disco, Plázs) vásárolt. Barnáék egy kicsit lejjebb költöztek a hegyen.

 
 
Jászai Gellért úszómedencés nyaralója
Fotó: A szerző felvétele

Egy hektárnál kevesebb földet nem aranykalászos gazda magánszemélyként is vehet elvileg. Az ügymenet szerint ha valaki el akarja adni a földjét, akkor megállapodik a vevővel, megírják az adásvételi szerződést, amit azonban ki kell függeszteni az illetékes polgármesteri hivatalban és fel kell tölteni egy elektronikus felületre is. Ha 60 napon belül senki (szomszéd, helyben lakó gazda) nem él elővásárlási jogával, akkor felterjesztik az adásvételt a földbizottsághoz jóváhagyásra. Ha a bizottság nem hagyja jóvá az ügyletet, akkor a földeladás meghiúsul. 

A helyiek azonban egészen extrém döntésekről mutattak nekünk hivatalos iratokat, amelyek azt mutatják, hogy 

míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el. 

Péter helyben lakó gazda, aki 2021 végén akart szabályosan földterületet venni. Meg is állapodott az eladóval, az önkormányzatnál ki is függesztették az adásvételi szerződést, a hatvanadik napig pedig senki nem jelentkezett elővásárlási szándékkal. Nem volt jelzet a szerződésen, pedig az elővásárlási szándékot a szabály szerint dátumbélyegzővel és iktatási számmal fel kell tüntetni. Péter azonban hiába várta, hogy a jegyző elküldje jóváhagyásra a szerződést a kormányhivatalnak, az akkori jogi képviselője nemsokára arról tájékoztatta, hogy a postaládájába sima levélként bedobva talált egy értesítést, miszerint néhány nappal a lejárat előtt jelentkezett elővásárlóként Barna György (Barna Sándor fia, a Plázs Siófok vezetője) egy ügyvédje által szerkesztett irattal.

A jognyilatkozaton azonban nem volt sem iktatószám, sem dátumbélyegző, az ügyintéző kézzel írta rá, hogy átvette. Péter későbbi ügyvédje szerint annak sem volt nyoma, hogy elektronikusan feltöltötték volna a rendszerbe a földeladás opciót, ennek ellenére a szerződést továbbküldték a kormányhivatalnak, az adásvételt átnyomták, és Barna György lett a tulajdonos. Utólag az is kiderült, hogy Péter első ügyvédje korábban több bírósági ügyben is képviselte megbízási szerződés alapján az önkormányzatot, Barna György ügyvédjével pedig szintén kapcsolatban állhat, mivel mindkettőjüknek ugyanaz a személy a helyettesítő ügyvédje.

 
Építkezés Siófok Törekiben
Fotó: A szerző felvétele

P. László hiába próbált két telket megvenni a szomszédsági elővásárlási jog alapján (mindkét vételi nyilatkozatot ugyanazok a tanúk írták alá, ugyanúgy), jelentkezett két másik „elővásárlási jogával élni kívánó” személy is, Barna Sándor és Jászai Gellért. A Barna Sándor által is megvenni kívánt földterületnél a hatóság végül arra hivatkozva hiúsította meg P. László földvásárlását, hogy az egyik tanú neve „nem olvasható rendesen”. Ám Jászai Gellért esetében ugyanazt az iratot elfogadták, és mivel P. László szomszédként elsőbbséget élvezett, végül ő vásárolhatta meg a területet, tehát a két telek közül csak az egyik lett az övé.

Volt olyan szerződés is, amelyet szabályosan kifüggesztettek ugyan, de a földbizottság azzal utasította el az adásvételt, hogy az spekulatív földszerzésnek minősül, jóllehet egy helyben lakó frissnyugdíjas varrónő szeretett volna magának háztájinak egy 4000 négyzetméteres zártkertet első és egyetlen földbirtokként.

Jó kérdés, hogy mit tekinthet a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földbizottsága spekulatív földvásárlásnak. Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese ugyanis például két, egymással szomszédos telekkel is rendelkezik. Ezek 2021 júniusában kerültek a nevére, mindkettő a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetbe esik. Ekkor még más volt a két telek területének aránya, de 2022 nyarán úgy alakították át a telekharátokat, hogy építkezésre ideális legyen. A beépítés aránya itt ugyanis maximum 3 százalék, de legfeljebb 100 négyzetméter lehet, az egyik telek viszont ehhez képest túl kicsi volt.

 
A Linczényi Aladin telkeire szánt épületek látványterve

Építeni a helyi építési szabályzat szerint ebben a kertgazdasági övezetben csak úgy lehet, hogy a telket „kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni”. Úgy tűnik, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának nem tűnt fel, hogy a területen semmilyen haszonnövény-kultúra nincsen – van viszont már egy, a helyiek által metróbunkernek nevezett képződmény, ami Linczényi „pincéjének” alapja, illetve már a falakat is elkezdték felhúzni.

A két telekre már jóval a telekterület átalakításának 2022 júniusi bejegyzése előtt, májusban benyújtották az építési engedély kérelmét, és mindkettőre meg is kapták június végén: az egyik telken 50 négyzetméteres, a másikon 100 négyzetméteres szabadonálló gazdasági épület épül. A helyszínrajzot szemlélve azonban feltűnik, hogy az épületek nem párhuzamosak az úttal, a két épület ugyanis egy síkba kerül, a közöttük oldalkertként elhagyott 5-5 méter pedig könnyen áthidalható, és így keletkezhet egy közel 200 négyzetméteres összefüggő épület tihanyi panorámával. 

De nem ez az első furcsa építkezés Törekiben, ahol a helyiek nem igazán értik, hogy miért mezőgazdasági fontosságú például úszómedencét építeni a gazdasági épületekhez, milyen növény mosására lenne praktikus. Medencékre pedig lehet igény, mert

egy személy már aláírásokat gyűjt, hogy a vízmű húzza ki az ivóvíz-vezetéket és a csatornát Linczényi telkén túlra, ahol újabb három „diófás” telek kérhet gazdasági épület építésére engedélyt.

Bár civil fejjel nehezen lehet elhinni, hogy egy budapesti illetőségű személy, aki a cégjegyzék tanúsága szerint tíz fővárosi cégben vezető tisztségviselő, csendesen szedegeti a diót az erdőszélen mint őstermelő, a kormányhivatalnak nyilván élénkebb a fantáziája.

Az országos sajtót is elérte a Dharma lómenhely esete, erről lapunk is rendszeresen cikkezett. Az elővásárlási szándékát bejelentő Barna György véletlenül budapesti címét írta az iratra, mégis előbbre sorolták, mint a valóban helyben lakó gazdát. Emlékezetes a balatonvilágosi gigaberuházás (később fentről megsemmisített) sima engedélyezése, majd a magaspartra tervezett társasházak engedélyének igazgatási szünet alatti kiadása, a Schadl-villa botrányos engedélyének esete, és persze a fent említett Witzmann-villa. A Narancs.hu épp a héten írta meg, hogy a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett, a helyiek körében nagy ellenállást kiváltó kikkötő ügyében a kormányhivatal közigazgatási szünetben, két nap alatt adta meg a beruházónak az engedélyt, 26 oldalas indoklással.

Helyi építész körök mélyebb problémákról beszélnek. Előfordult olyan eset is, hogy egy földtulajdonos telkére épített ideiglenes építménynek a használója akarta állandóra változtatni az építmény jellegét, a telek tulajdonosa pedig csak véletlenül értesült az eljárásról, majd a hatóság megtagadta tőle az ügyféli jogállást. Ez az ügy a Kúrián kötött ki, a kormányhivatalt pedig elmarasztalták. De az Alkotmánybíróság reparálta a kaposvári építéshatóság azon döntését is, amelyben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfélnek egy határozatra 30 napos fellebbezési határidőt írtak, holott a törvény szerint 15 nap lett volna. Az ügyfél később ügyvédet fogadott, aki szerint az eljárási hiba nem volt véletlen: így akarták az ügyfelet a fellebbezés jogától megfosztani.

 
Építkezéshez használt út a hegyen
Fotó: A szerző felvétele

A hasonló ügyek miatt a töreki gazdálkodók nem nagyon bíznak a Somogy megyei kormányhivatalban, és arra sem sokan számítanak, hogy kiderül, a Linczényi Aladin építkezésével közvetlenül határos természetvédelmi területen húzódó földútra ki szórt több tonnányi sittet. 

Kérdéseinkre a hivataltól mi sem kaptunk választ.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.