Töreki apró zsákfalu Siófoktól délnyugatra, közigazgatásilag a városhoz tartozik. Igazán szép környék: délről az árnyas somogyi erdők határolják, vannak halastavak, mezők és a Jódi-hegy fennsíkja, ahonnan pazar panoráma nyílik a Tihanyi-félszigetre. Ezt a területet szemelte ki magának néhány politikai és gazdasági potentát. Van, akinek sikerült már dácsát építeni mezőgazdasági tevékenység álcájával, van, aki csak most szerzi az aranykalászt.
Hivatalosan úgy lehet épületet emelni külterületen, ha az ember igazolja, hogy a gazdálkodáshoz szüksége van rá. Ezzel azonban nem nehéz visszaélni; elég például azt mondani, hogy „diótermesztő őstermelő vagyok, és kell a zsákoknak a hely”, vagy hogy „van 10 sor szőlőm az ötven méter hosszú telken, kéne egy pince hozzá”. A kormányhivatal jellemzően nem kérdez ennél többet, máris nyomják a pecsétet az engedélyre – így lett például a Fidesz siófoki székhelyű országgyűlési képviselőjének, Witzmann Mihálynak emeletes, légkondis „pincéje” Balatonlelle-Kishegyen, badacsonyi kilátással, amelyhez egy utat is leaszfaltoztak szóbeli engedéllyel.
Valami ilyesmi készül Törekiben is, ahol évek óta zajlik a földek felvásárlása egy jól behatárolható körhöz köthetően. A helyiek elmondása szerint a Jódi-hegyen rendszeresen látják NER-hatalmasságok autóját például Jászai Gellért 4iG-vezér úszómedencés, emeletes, Tihanyra néző fészere körül, amit Barna Sándor szórakoztatóipari nagyvállalkozótól (Symbol, Palace Disco, Plázs) vásárolt. Barnáék egy kicsit lejjebb költöztek a hegyen.
Egy hektárnál kevesebb földet nem aranykalászos gazda magánszemélyként is vehet elvileg. Az ügymenet szerint ha valaki el akarja adni a földjét, akkor megállapodik a vevővel, megírják az adásvételi szerződést, amit azonban ki kell függeszteni az illetékes polgármesteri hivatalban és fel kell tölteni egy elektronikus felületre is. Ha 60 napon belül senki (szomszéd, helyben lakó gazda) nem él elővásárlási jogával, akkor felterjesztik az adásvételt a földbizottsághoz jóváhagyásra. Ha a bizottság nem hagyja jóvá az ügyletet, akkor a földeladás meghiúsul.
A helyiek azonban egészen extrém döntésekről mutattak nekünk hivatalos iratokat, amelyek azt mutatják, hogy
míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el.
Péter helyben lakó gazda, aki 2021 végén akart szabályosan földterületet venni. Meg is állapodott az eladóval, az önkormányzatnál ki is függesztették az adásvételi szerződést, a hatvanadik napig pedig senki nem jelentkezett elővásárlási szándékkal. Nem volt jelzet a szerződésen, pedig az elővásárlási szándékot a szabály szerint dátumbélyegzővel és iktatási számmal fel kell tüntetni. Péter azonban hiába várta, hogy a jegyző elküldje jóváhagyásra a szerződést a kormányhivatalnak, az akkori jogi képviselője nemsokára arról tájékoztatta, hogy a postaládájába sima levélként bedobva talált egy értesítést, miszerint néhány nappal a lejárat előtt jelentkezett elővásárlóként Barna György (Barna Sándor fia, a Plázs Siófok vezetője) egy ügyvédje által szerkesztett irattal.
A jognyilatkozaton azonban nem volt sem iktatószám, sem dátumbélyegző, az ügyintéző kézzel írta rá, hogy átvette. Péter későbbi ügyvédje szerint annak sem volt nyoma, hogy elektronikusan feltöltötték volna a rendszerbe a földeladás opciót, ennek ellenére a szerződést továbbküldték a kormányhivatalnak, az adásvételt átnyomták, és Barna György lett a tulajdonos. Utólag az is kiderült, hogy Péter első ügyvédje korábban több bírósági ügyben is képviselte megbízási szerződés alapján az önkormányzatot, Barna György ügyvédjével pedig szintén kapcsolatban állhat, mivel mindkettőjüknek ugyanaz a személy a helyettesítő ügyvédje.
P. László hiába próbált két telket megvenni a szomszédsági elővásárlási jog alapján (mindkét vételi nyilatkozatot ugyanazok a tanúk írták alá, ugyanúgy), jelentkezett két másik „elővásárlási jogával élni kívánó” személy is, Barna Sándor és Jászai Gellért. A Barna Sándor által is megvenni kívánt földterületnél a hatóság végül arra hivatkozva hiúsította meg P. László földvásárlását, hogy az egyik tanú neve „nem olvasható rendesen”. Ám Jászai Gellért esetében ugyanazt az iratot elfogadták, és mivel P. László szomszédként elsőbbséget élvezett, végül ő vásárolhatta meg a területet, tehát a két telek közül csak az egyik lett az övé.
Volt olyan szerződés is, amelyet szabályosan kifüggesztettek ugyan, de a földbizottság azzal utasította el az adásvételt, hogy az spekulatív földszerzésnek minősül, jóllehet egy helyben lakó frissnyugdíjas varrónő szeretett volna magának háztájinak egy 4000 négyzetméteres zártkertet első és egyetlen földbirtokként.
Jó kérdés, hogy mit tekinthet a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földbizottsága spekulatív földvásárlásnak. Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese ugyanis például két, egymással szomszédos telekkel is rendelkezik. Ezek 2021 júniusában kerültek a nevére, mindkettő a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetbe esik. Ekkor még más volt a két telek területének aránya, de 2022 nyarán úgy alakították át a telekharátokat, hogy építkezésre ideális legyen. A beépítés aránya itt ugyanis maximum 3 százalék, de legfeljebb 100 négyzetméter lehet, az egyik telek viszont ehhez képest túl kicsi volt.
Építeni a helyi építési szabályzat szerint ebben a kertgazdasági övezetben csak úgy lehet, hogy a telket „kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni”. Úgy tűnik, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának nem tűnt fel, hogy a területen semmilyen haszonnövény-kultúra nincsen – van viszont már egy, a helyiek által metróbunkernek nevezett képződmény, ami Linczényi „pincéjének” alapja, illetve már a falakat is elkezdték felhúzni.
A két telekre már jóval a telekterület átalakításának 2022 júniusi bejegyzése előtt, májusban benyújtották az építési engedély kérelmét, és mindkettőre meg is kapták június végén: az egyik telken 50 négyzetméteres, a másikon 100 négyzetméteres szabadonálló gazdasági épület épül. A helyszínrajzot szemlélve azonban feltűnik, hogy az épületek nem párhuzamosak az úttal, a két épület ugyanis egy síkba kerül, a közöttük oldalkertként elhagyott 5-5 méter pedig könnyen áthidalható, és így keletkezhet egy közel 200 négyzetméteres összefüggő épület tihanyi panorámával.
De nem ez az első furcsa építkezés Törekiben, ahol a helyiek nem igazán értik, hogy miért mezőgazdasági fontosságú például úszómedencét építeni a gazdasági épületekhez, milyen növény mosására lenne praktikus. Medencékre pedig lehet igény, mert
egy személy már aláírásokat gyűjt, hogy a vízmű húzza ki az ivóvíz-vezetéket és a csatornát Linczényi telkén túlra, ahol újabb három „diófás” telek kérhet gazdasági épület építésére engedélyt.
Bár civil fejjel nehezen lehet elhinni, hogy egy budapesti illetőségű személy, aki a cégjegyzék tanúsága szerint tíz fővárosi cégben vezető tisztségviselő, csendesen szedegeti a diót az erdőszélen mint őstermelő, a kormányhivatalnak nyilván élénkebb a fantáziája.
Az országos sajtót is elérte a Dharma lómenhely esete, erről lapunk is rendszeresen cikkezett. Az elővásárlási szándékát bejelentő Barna György véletlenül budapesti címét írta az iratra, mégis előbbre sorolták, mint a valóban helyben lakó gazdát. Emlékezetes a balatonvilágosi gigaberuházás (később fentről megsemmisített) sima engedélyezése, majd a magaspartra tervezett társasházak engedélyének igazgatási szünet alatti kiadása, a Schadl-villa botrányos engedélyének esete, és persze a fent említett Witzmann-villa. A Narancs.hu épp a héten írta meg, hogy a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett, a helyiek körében nagy ellenállást kiváltó kikkötő ügyében a kormányhivatal közigazgatási szünetben, két nap alatt adta meg a beruházónak az engedélyt, 26 oldalas indoklással.
Helyi építész körök mélyebb problémákról beszélnek. Előfordult olyan eset is, hogy egy földtulajdonos telkére épített ideiglenes építménynek a használója akarta állandóra változtatni az építmény jellegét, a telek tulajdonosa pedig csak véletlenül értesült az eljárásról, majd a hatóság megtagadta tőle az ügyféli jogállást. Ez az ügy a Kúrián kötött ki, a kormányhivatalt pedig elmarasztalták. De az Alkotmánybíróság reparálta a kaposvári építéshatóság azon döntését is, amelyben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfélnek egy határozatra 30 napos fellebbezési határidőt írtak, holott a törvény szerint 15 nap lett volna. Az ügyfél később ügyvédet fogadott, aki szerint az eljárási hiba nem volt véletlen: így akarták az ügyfelet a fellebbezés jogától megfosztani.
A hasonló ügyek miatt a töreki gazdálkodók nem nagyon bíznak a Somogy megyei kormányhivatalban, és arra sem sokan számítanak, hogy kiderül, a Linczényi Aladin építkezésével közvetlenül határos természetvédelmi területen húzódó földútra ki szórt több tonnányi sittet.
Kérdéseinkre a hivataltól mi sem kaptunk választ.
