„Az a baj a Somogy megyei építéshatósággal, hogy a szegény ember szeméből a szálkát dózerrel szedi ki, az újgazdagokéban meg a gerendát még le is lakkozza – mondja egy neve mellőzését kérő helybeli. – Az ott például Jászai Gellért »fészere«. Totál illegál az én meglátásom szerint, és ezt papíron is meg tudom mutatni.”
Nézzük az utcafrontról csalósan szerénynek tűnő, ám hátrafelé jelentősen bővülő, kétszintes, medencés kerti pavilonos, garázsos, térkövezett ingatlant. „Maga szerint ez milyen művelési ágú? Ne is találgasson. Ez itt papíron szántó és gyümölcsös. Arra lejjebb van pár tőke szőlő, de a nagyobb tőke a teraszablak mögött aszalódik. Időnként lent a faluban a hegyre menő út előtt igazoltatnak a rendőrök mindenkit. Onnan lehet tudni, hogy fontos ember jár mifelénk. Ez így nyáron gyakoribb.”
Nézzük a dokumentumokat, és mire összeáll a kép, rügyezni kezdenek rajta a kérdőjelek.
2020. július 29-én a Jászai család három egymás melletti telket vett Barna Györgytől (a siófoki Plázs üzemeltetőjétől, aki újabb földeket akar vásárolni Törekiben). Egy 5708 négyzetméteres szántót Jászai idősebb, akkor 18 éves fia vett 30 millió forintért, a másik, az előzőnél jobb aranykorona értékű 7802 négyzetméteres szántót akkor még kiskorú fia vásárolta ugyancsak 30 millió forintért. (A szerződést az édesanyja mint a kiskorú gondviselője is aláírta.) A rosszabb föld átlagára kerekítve 5255 forint négyzetméterenként, míg a nagyobb és jobb földet 3845 forintért adta Barna György. A harmadik 5048 négyzetméteres szántó és gyümölcsös besorolású földterület átlagára négyzetméterenként 47 544 forint.
„Jól látja – mondja forrásunk. –, itt nem megy el a traktor, de kapálni is bajosan lehetne. Ha megnézi a szerződést, azon egy mukk sincs arról, hogy itt lenne gazdasági épület. Pedig a térképvázlaton be van jelölve és már a szerződés megkötésekor is fel volt tüntetve.”
És valóban, amikor bemegyünk a siófoki földhivatalba kikérni a pontos földmérési adatokat, az ügyintéző végighúzza az egeret a feltüntetett „gazdasági építmény” körvonalain, és nagyjából 19,26 méter hosszúságot és 8,38 méter szélességet mutat. Ez 161 négyzetméter, önmagában is nagyobb annál a 3 százaléknál, amit a kormányrendelet megenged. De ha rávetítjük a földhivatali térképvázlatot a Google Maps térképre, rögtön kiderül, hogy az épület túllóg a piros vonalakon. Plusz létesítettek gépkocsibeállót, medencét, kerti építményt. Szóval a telek elvesztette szántó és gyümölcsös jellegét. Ráadásul a szomszédos Jászai-telkeken is megjelentek építmények.
„Érdekes, ez nem szúr szemet a tekintetes főispánnak és nem küldi rájuk a kabinetfőnöke kommandóját. Az, hogy a lómenhely mobil faház épülete »szabálytalan«, mert két saját tulajdonú telkükön fekszik, amit nem minősíttettek gyömölcsösnek, azzal már a határozat kézhezvétele napján szétböfögte a kormánymédia, lement a »hír« az M1-en másnap reggel a helyi szennylapban, hogy milyen »súlyos« szabálytalanságokat találtak A lómenhelyeseket persze senki nem kérdezte. Kíváncsi lennék, a Jászaihoz is olyan vehemenciával vonulnának-e ki, mint a szegény emberhez.” (Siófok-Törekiben működik az a Dharma Lómenhely, amelynek kálváriájáról lapunk számos alkalommal beszámolt. Legutóbb, június közepén arról írtunk, a megyei kormányhivataltól négyen vonultak ki szemlére a menhelyhez, köztük a kormányhivatal vezetőjének kabinetfőnöke. A lómenhelyet üzemeltető alapítvány és a kormányhivatal között egyébkét közigazgatási per van folyamatban.)
A Jászai-villa történetének azonban még nincs vége. A lapunk birtokába került szerződésben egy szó sem esik arról, hogy ott egyáltalán lenne épület. Egy általunk megkérdezett jogi szakértő szerint a vevő minden olyan nyilatkozatot megtett, ami a törvény szerint ahhoz kell, hogy illetékmentesen juthasson az ingatlanhoz. Arról is nyilatkozott Jászai, hogy megtekintett állapotban fél hektár szántó és gyümölcsös az, amit vesz, vagyis a puszta föld. Különben a forgalmi érték 4 százaléka az illeték, jelen esetben 9,6 millió forint lenne.
„Kérdés, járt-e a területen a NAV, megnézték-e a légifotókat, feltűnt-e az egy napon, egy eladóval közel azonos telekterületre kötött szerződések közötti feltűnő értékaránytalanság, és ha igen, miért nem – mondja a töreki civil. – Mert ha észrevették volna, a terület már át lenne minősítve, ott kivett lakóház és udvar lenne. De nem, továbbra is szántó és gyümölcsös, ami közröhej. A tekintetes építéshatóság persze itt nem kért szabályossá tételt, átminősítést, semmit, ehhez a dácsához nem jár az Orbán naccsúr, a főispáni kabinetfőnök. Mindenesetre a földbizottságnak sem tűnhetett fel semmi, pedig szokták nézni az árat, és időnként beleszólnak, hogy túl sok, eltér az átlagtól. Na, ez jól megdobhatta az átlagot.”
A 2020 júliusában vásárolt három szomszédos telek mellé a 4iG-t vezető Jászai megvett még egyet, a szintén szomszéd, 6308 négyzetméteres szántót 10 millió forintért, 1585 forint/négyzetméter átlagáron. A lapunk által megismert szerződés 23. pontjában már arról nyilatkozik, hogy földművesnek minősül, mert időközben aranykalászos gazda rész-szakképzést végzett el. Így a tulajdonában levő földterület meghaladhatta az egy hektárt.
A szerződéseket ellenjegyző ügyvéd Gyárfás Dániel volt. Gyárfás Barna György egyik cégében, a Plázs Nyár Kft.-ben résztulajdonos ausztriai vállalkozás, a Sensa14 kézbesítési megbízottja (a cég egy budapesti magyar magánszemély tulajdonában áll). Egyértelműen bizonyítható, hogy egy 2020 áprilisi és egy 2020 májusi dokumentum szerint Gyárfás és Barna György üzlettársak voltak több zártkörűen működő részvénytársaságban, többek között a VMD Kórházi Technológiai Zrt.-ben is, amely állami szerveknek, többek között kórházaknak, egyetemeknek, a honvédségnek, a büntetés-végrehajtásnak és titkosszolgálatoknak is szállít egészségügyi felszereléseket. A Közbeszerzési Értesítő csak erre az egy cégnévre 63 találatot hoz.
Egyébként a Nemzeti Agrárkamara kalkulátora szerint az összesen 2,48 hektár területért ha szántó, akkor hektáronként 2 176 000, ha szőlő akkor 3 338 000 forintot lehetett volna kérni, amit engedélyeznek, szóval az egész területért 10 millió forint is sok lett volna. Furcsa, hogy ez a földbizottságnak nem tűnt fel. Márpedig nem tűnt fel, mert a tulajdonosváltás már be van jegyezve az ingatlannyilvántartásba. Ráadásul az egyik telken rajta volt a ház, amiről az illetéktörvény egyértelműen fogalmaz: „Termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő (… ), ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet.” Vagyis felettébb furcsa, hogy a szerződésben meg sem említették a „gazdasági épületet”, és annak a térképvázlaton bizonyított léte a hatóságoknak nem tűnt fel. Az ugyanis illetékmentesség szempontjából nem osztozik a termőföld sorsában.
„Csodálkoznék, ha a cikkük alapján a hatóság akár csak a füle botját is mozdítaná a Jászai-villa ügyében – vélekedik beszélgetőpartnerünk. – Amúgy nézze meg ezt a színezett térképet. Ott a Jászai kék földjei meg a Barna piros földjei között van egy kicsi sáv, a 0168/7-es. Az nem az övék. Na, azt az embert nem irigylem.”
Szerettük volna megkérdezni Jászai Gellértet az ingatlanvásárlásokról, de nem sikerült elérnünk a 4iG elnök-vezérigazgatóját.
