Cirkusz a Müpában – Kapócs Zsóka és Vági Bence művészete

  • - urfi -
  • 2013. április 5.

Belpol

Az e heti Narancsban a Művészetek Palotájában zajló hatalmi harcról tudósítunk. Ennek egyik fontos állomása az új cirkuszi profil kialakítása, melynek szerkesztője Vági Bence lett. Most az ő munkásságából szemezgetünk. Ma este premier a Müpában!

Vági Bencéről a magyar szaksajtónak gyakorlatilag nem volt tudomása, az általunk megkérdezett szakmabeliek sem hallottak róla korábban. 2012 szeptemberében tehát gyakorlatilag ismeretlenül lett a Müpa külsős szerkesztője. Nem akármilyen megtiszteltetés ez: jelentősen alakíthatja az ország egyik legnagyobb kulturális intézményének művészeti profilját. A művészeti szerkesztő a Müpában bizalmas pozíciónak számít, nagy tekintélyű, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szakemberek felelősek például a népzenéért, a világzenéért vagy éppen az orgonakoncertekért.

A művészet barátai, Vajna, Habony, Vági


A művészet barátai, Vajna, Habony, Vági

Fotó: Földi D. Attila/Bors

Cirkuszi szerkesztő korábban nem volt, mivel a cirkusz sem volt a Müpa programjának hangsúlyos része: ettől az évadtól viszont külön sorozatot kap. A nyomtatott lapszámban megpróbáltunk utánajárni, mi köze van Vági kinevezéséhez személyes kapcsolatainak – itt csak egy videót ajánlunk olvasóink figyelmébe, egy igazi gyöngyszemet, Habony Árpád és Kapócs Zsóka szerelméről. (Vági a vágóképeken Habonytól balra látható.)

Vági Bence nem kívánt nyilatkozni lapunknak, de önéletrajzából tájékozódhatunk életpályájáról. A 32 éves szakember „a Liverpool Institute for Performing Arts – Paul McCartney neves előadó-művészeti egyetemén szerzett koreográfus-rendezői diplomát”. „Alkalmazott színházi munkái mellett (Budapesti Operettszínház, Merlin és a kecskeméti Katona József Színház) több független darab kreatív megalkotásában és rendezésében vett részt, mint például a Só és cukor, a Kijevi Tavaszi Fesztivál győztes zenés előadása, a Ma a tiéd vagyok! – Kapócs Zsóka Karády-estje és az Adagio együttes országos turnéja.”

Kapócs Zsókával legalább három produkcióban dolgoztak együtt, ezekből kettő Habony Árpád kedvesének szólóestje, Vági rendezésében. Közös munkájuk a művészeti sajtóban visszhangtalan maradt, ellenben a köztévé lelkiismeretesen beszámolt róla.

A Thália Színházban 2010 decemberében bemutatott Nini kamikaze kabaréja ajánlója szerint a darab „szemérmetlen bátorsággal dolgoz fel régi francia sanzonokat, német kuplékat és magyar operettdalokat, mintha azok mai popslágerek lennének”. A sajtóanyag kiemeli, hogy a Karády 100 című könyvben úgy jellemezték Kapócs Zsókát: „korunk összművészeti újsütetű dívája”. Kapócs Zsóka csak a Nini kapcsán három alkalommal is szerepelt – fél év alatt, főműsoridőben – a Ma reggelben. Egy ízben Vági is elkísérte, lásd a lenti videót.

Kapócs azért érdemelhette ki a Karády-könyv meleg szavait, mert 2008-ban – szintén Vági rendezésében – bemutatta a Ma a tiéd vagyok! – Kapócs Zsóka Karády-estje című produkciót. A köztévé három évvel később, 2011 nyarán is talált rá alkalmat, hogy élőben megénekeltesse Karády-Kapócsot, mi mégis inkább a harmadik közös munka, a Toyboys című varieté köztévés promóciós beszélgetését ajánlanánk olvasóink figyelmébe. A kedélyes beszélgetésen Kapócs elmondja, hogy Alice Cooper Poison című dalát fogja énekelni „rockosan” és „állatiasan”, a rendező pedig leszögezi: ez a „varieté show-előadás” igazi „műfajújítás” lesz, mert eddig amerikai és berlini varieték voltak a Szigeten, ez viszont tiszta magyar lesz.

Vági következő munkája, a Cirkusz az éjszakában ma este debütál a Művészetek Palotájában. Tehát Vági Bence szerkesztő bizalmat szavazott Vági Bence rendező-koreográfus-művészeti vezetőnek – és saját társulatának, a Recirquelnek. A produkció együttműködő partnere a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit (Maciva) Kft., amely már Vági korábbi cirkuszi rendezésében is közreműködött. A Maciva ügyvezető igazgatója a Müpa felügyelőbizottságának elnöke, Kriza Zsigmond.

Kriza országos jelentőségű Fidesz-káderi karrierjét következő számunkban taglaljuk, az e hetiben pedig sorra vesszük a Művészetek Palotája körüli szívderítő fejleményeket: a kormányzati protokolleseménnyé nemesülő Leslie Mándoki-koncert irdatlan költségvetését és a különös támogatói szerződéseket, a vezérigazgató-helyettes hatalmának nehezen indokolható kiterjesztését és a tömeges távozások okait.

Figyelmébe ajánljuk

Kilátástalanul

A tömött tokiói metróknál és a csúcsforgalomnál egy rémisztőbb van: mikor magunk maradunk egy aluljáróban. Bármelyik pislogó lámpa mögötti kanyarban ott lapulhat egy rém – vagy jegyellenőr! –, a hidegen ásító csempék pedig egyetlen pillanat alatt fullasztó börtönné változhatnak.

A csavar

Gösta Engzell a II. világháború éveiben (is) hivatalnok volt a svéd külügyminisztérium jogi osztályán, ha hinni lehet a filmnek, az alagsorban, közvetlenül a kétes állapotú szennyvízcsatornák szomszédságában, egy emiatt jogosan panaszkodó, kis létszámú stáb főnökeként.

Az ara kivan

Maggie Gyllenhaal dühös, és majd szétfeszítik a határozott tézisek. A mennyasszony! e két érzés nyomait viseli magán a leghatározottabban; feszül a varratoknál, majd kibuggyan belőle a sok vitriol.

Elég, ha röhögünk?

Évek óta következetesen építi drMáriás azt a vizuális univerzumot, amelyben történelmi figurák, kortárs politikusok, popkulturális ikonok és fiktív szereplők keverednek egy groteszk társadalmi panorámában. A most bemutatott anyag az életműnek egy újabb, sűrített fejezete. Egyszerre provokáció és diagnózis, összegzés a kerek számok mentén (Máriás 60/Tudósok 40), ugyanakkor reagálás a mára.

Antropomorf univerzum

A művész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, több csoportos és egyéni kiállítása is volt már. 2017-ben elnyerte az Év grafikája díjat, és ugyanezen évben Jagicza Patríciával közösen készített nagy méretű gumicukornyomata is díjat nyert a Miskolci Grafikai Triennálén.

Illúziók, realista keretben

Van a világtörténelemnek egy kényelmes morális olvasata: nagy háborúk és nagy békék váltják egymást, nagyhatalmak emelkednek fel és buknak meg, a kisebb államok pedig sodródnak a hullámverésben, majd a demokrácia győzedelmeskedik.

Itt éreztük magunkat otthon

Hol volt eddig a társadalom, hogy az elmúlt tizenkét hónapban hirtelen évtizedes sztorik kezdtek hatni rá elementáris erővel? Mire véljük ezt a ráébredést? És számít, hogy vannak, akik már húsz éve erről beszéltek?