Éles a különbség az ország egyes csoportjai között a médiafogyasztási szokásokat illetően - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.
Az elemzés arra jutott, hogy
továbbra is a televízióból tájékozódik a magyar lakosság legnagyobb része,
önbevallás alapján a televíziók közül az RTL Klub hírműsorait nézik a legtöbben, a második legnépszerűbb pedig a TV2, ez a két adó vonzza napi szinten a legtöbb érdeklődőt az összes médium közül.
A válaszadók kevesebb, mint a fele (46 százalék) vallotta, hogy legalább heti egyszer nézi a Magyar Televízió hírműsorait. A Magyar Televízió ilyen szempontból közelebb áll nézettségben az ATV-hez, mint a két nagy kereskedelmi adóhoz.
Megdöbbentő adat ugyanakkor, hogy
a válaszadóknak csupán 56 százaléka olvas híreket az interneten.
Eszerint továbbra is igaz, hogy a társadalom jelentős részéhez nem jut el internetes média.
Akik viszont olvasnak híreket az interneten, azok között önbevallás alapján az Origo, az Index és a 24.hu a leglátogatottabb hírportál, az élmezőnyben a 444.hu, a hvg.hu, a blikk.hu és a telex.hu hasonló, valamivel alacsonyabb napi olvasottsággal rendelkeznek. (Az adatfelvétel még februárban készült, amikor a Telex még viszonylag friss portálnak számított.)
Miközben hírportálokat csak a társadalom 56 százaléka olvas, a Facebookot 48 százalék látogatja naponta, és további 17 százalék hetente többször is, összesen mindössze 28 százalék az, aki azt vallotta, hogy soha nem megy fel a közösségi oldalra. Bár a kereskedelmi csatornákat (RTL, TV2) többen nézik heti bontásban,
a Facebook napi szintű felhasználóinak aránya magasabb minden más médium mért adatainál.
A teljes népességet tekintve az Instagram még nem közelítette meg a Facebook népszerűségi szintjét Magyarországon.: a válaszadóknak 59 százaléka úgy nyilatkozott, soha nem instagramozik, és mindössze 32 százalék mondta azt, hogy legalább heti egyszer látogatja.
A hírportálokhoz viszonyítva viszont a napi felhasználók aránya (16 százalék) itt is jelentősnek mondható, és ez is magasabb, mint bármely hírportálé, nem véletlenül került tehát a politikai kommunikáció középpontjába a közösségi média.
Vizsgálták azt is, hogy kik nézik egyes csatornák hírműsorait, és kiderült, hogy a köztévé hírműsorainak napi nézettsége kiemelkedően magas három csoportban:
- Fidesz-KDNP szavazók,
- 60 év felettiek,
- legfeljebb 8 általánost végzett válaszadók.
A köztévé nézettsége az átlaghoz képest alacsony a fiatalok, a diplomások és a bizonytalan szavazók között, valamint a nagyvárosban élők és az ellenzéki szavazók között is, az azonban tévhit, hogy az ellenzékiek nem néznek köztévét hiszen közel 40 százalékuk legalább heti egyszer nézi, ami elég magas arány.
A TV2 nézettsége az egész társadalomban meglehetősen magas, de itt is kiemelkednek a Fidesz szavazók, az alacsony végzettségűek és az idősek. A TV2 a legalacsonyabb nézettséget a diplomások, az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében éri el, valamint a Budapestiek körében is az átlagnál népszerűtlenebb.
Az RTL Klub hírműsorait összességében sokan nézik, de az idősebbek és az alacsony végzettségűek itt is kiemelkednek, úgy tűnik tehát, hogy ez a két csoport összességében jelentősen több televíziót néz, mint egy átlagos magyar, és nagyobb eséllyel tájékozódik televízióból. A diplomások és a bizonytalan szavazók ezt a csatornát is kevésbé nézik.
Megfigyelhető ugyanakkor az a trend, hogy a budapestiek és a diplomások saját bevallásuk szerint nem tv-csatornák hírműsoraiból tájékozódnak, ezért a Republikon arra jutott az elemzésében, hogy minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál kevésbé néz TV-t és tájékozódik TV műsorokból; minél idősebb a válaszadó, annál inkább tájékozódik televíziós műsorokból és feltehetően több időt is tölt a TV előtt; a fiatalokra ennek az ellenkezője igaz, ők általánosságban nem televízióból tájékozódnak.
Ugyanezt erősítették meg az internetes tájékozódásra vonatkozó demográfiai adatok is:
Ezek azt mutatták, hogy minél magasabb a végzettség, illetve minél nagyobb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy látogat internetes hírportálokat, miközben minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé tájékozódik az internetről. Elmondható tehát, hogy
létezik egy törésvonal a tájékozódásban: az internetezők és a tévénézők csoportja több demográfiai adat alapján is meglehetősen élesen eltér egymástól.
A fiatal, nagyvárosban élő, magasabb végzettségű népesség az internetet preferálja, míg az idősebb korosztály, az alacsonyabb végzettségűek és a kistelepülésen lakók a televíziós hírműsorokat. Az elemzés szerint a köztévét leszámítva a politikai hovatartozás jóval kevésbé befolyásolja a médiafogyasztási szokásokat, mint az egyéb, szociális és demográfiai tényezők.
A kutatás szerinti három legnépszerűbb hírportálnál is megnézték, hogy kik olvassák azokat, és az elemzésből az derült ki, hogy míg a 24.hu és az Origó látogatottságán látszik, hogy melyik politikai oldal érzi sajátjának, az Index - februárban - kiegyenlített olvasótáborral bírt, nagyjából egyeztek a számok a Fidesz-szavazók és az ellenzéki szavazók körében, az Indexnek tehát nagy elérése volt/van mindkét táborban. A heti látogatottsága kiemelkedett a megyeszékhelyeken élők és a diplomások között, az alacsony végzettségűek között ugyanakkor alacsony volt.
Az Origó nem meglepően kiemelkedő népszerűségnek örvend a Fidesz szavazók körében, valamint itt az eddig megfigyelt trendek sem teljesen érvényesek: a látogatottsága nem növekszik a településmérettel arányosan, sőt, a községben élők körében a legnépszerűbb (akárcsak a Fidesz-KDNP), de emellett a diplomásoknak is nagy százaléka olvassa.
A 24.hu leginkább az ellenzéki szavazók, a 60 év felettiek, a diplomások és a budapestiek, illetve a nagyvárosiak körében népszerű, és valamilyen oknál fogva ezt a hírportált az idősek nagyobb hányada látogatja, mint a fiatalabb korosztályokban.
Az idősek a Facebookon is kevésbé aktívak, a 60 év felettiek mindössze 36 százaléka, körülbelül egyharmada nyilatkozott úgy, hogy használja. A magasabb végzettség általánosan magasabb Facebook-használattal jár, de a nagyvárosokban is többen facebookoznak, mint községekben és vidéki városokban. Politikai oldalak szerint ugyanakkor nincs különbség, és a bizonytalanok is arányaiban ugyanannyian facebookoznak, mint az ellenzéki és Fideszes szavazók.
Az Instagram esetében is hasonlóak a trendek, de a különbségek még élesebbek: a 60 év felettiek mindössze 12 százaléka van jelen az oldalon, a 18-39 éves korosztályban ez az arány pedig 65 százalék; a diplomások több mint fele, 52 százaléka instagramozik, a szakmunkásképzőt végzettek esetében ez 40 százalék, a nyolc általánossal és alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknél 24 százalék.
Összességében elemzésében a Republikon Intézet arra jutott, hogy bár a politikai hovatartozás jelentős hatással van arra, hogy milyen információ és hogyan jut el hozzánk, ez a politikai ellentét mégsem tudja felülírni a társadalmi helyzetünkből fakadó sajátosságokat, és vannak bizonyos jól kimutatható törésvonalak (kor, iskolai végzettség, lakóhely szempontjából) a magyar társadalom médiafogyasztásával kapcsolatban.
A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallók,
a fiatalok,
valamint a városiak és vidékiek atitűdjeit is,
illetve azt is megvizsgálták, milyen a magyarok hozzáállása az Európai Unióhoz.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
