Felmérés: a magukat liberálisnak vallók ötöde a Fideszre szavazna

  • narancs.hu
  • 2021.05.05 07:58

Belpol

Az átlag magyar liberális szavazó jellemzően negyven év alatti, diplomás, nagyvárosban él, az ellenzékből a Momentum tudja a leginkább megszólítani őket - derült ki a Republikon Intézet elemzéséből. 

A magyarok 14 százaléka mondja magát liberálisnak – ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük. 

A kutatás során a válaszadók nyolc különböző világnézet közül választhattak, ezek a következők voltak: erős nemzeti érzésű (18 százalék), rend és stabilitás híve (17 százalék), liberális (14 százalék), konzervatív (11 százalék), szocialista (10 százalék), zöld (9 százalék), hívő (8 százalék), szociáldemokrata (5 százalék).

 
Forrás: Republikon Intézet

A Republikon Intézet az elemzésében a továbbiakban kimondottan a magukat liberálisnak vallók válaszait elemezte, hogy kiderüljön, mi jellemzi a liberálisokat ma Magyarországon.

Kiderült, hogy minél magasabb egy válaszadó iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy liberálisnak vallja magát:

  • a felmérésen a diplomások 21 százaléka vallotta magát liberálisnak, szemben a 8 általánossal rendelkezőkkel, akiknek mindössze 9 százalékuk liberális;
  • a liberálisok száma fordítottan arányos a korral, a fiatalabb korosztályokban lényegesen nagyobb a liberálisok aránya, mint negyven, és különösen, mint hatvan év fölött;
  • a liberálisok aránya Budapesten a legmagasabb, 19 százalék, ugyanakkor nők és férfiak között ebben a tekintetben nincs jelentős különbség.

Az átlag liberális szavazók tehát jellemzően negyven év alattiak, diplomások, nagyvárosban élő nők és férfiak.

A magukat liberálisnak vallók három leggyakoribb, másodlagos világnézeti preferenciája: zöld környezetvédő (30 százalék), rend és stabilitás híve (20 százalék), szociáldemokrata (16 százalék).

 
Forrás: Republikon Intézet
 

A liberálisok 81 százaléka menne el szavazni, ha most lennének az országgyűlési választások, ez nem is tér el különösebben a társadalom egészében mért 79 százalékos eredménytől.

Ami a politikai preferenciákat illeti,

a magukat liberálisnak vallók között is a Fidesz a legnépszerűbb párt, 19 százalékkal, ugyanakkor a liberálisok 46 százaléka az ellenzéki összefogás valamely pártjára szavazna.

Körükben a legnépszerűbb ellenzéki párt a Momentum, 15 százalékkal, majd 11-11 százalékkal következik a Jobbik és a DK. A bizonytalanok aránya megegyezik a teljes népességben megfigyelhető 29 százalékkal. A liberálisok körében a Párbeszéd népszerűsége növekszik jelentősen, 1 százalékról 3 százalékra.

 
Forrás: Republikon Intézet
 

A liberálisok kisebb százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon jó irányba mennek a dolgok, mint a népesség egésze, kétharmaduk pedig úgy véli, jelenleg Magyarország kimondottan rossz úton halad, szemben a teljes népesség 53 százalékával. A 28 százalék, aki úgy véli, a dolgok jó irányba mennek, vélhetően tartalmazza a 19 százaléknyi liberális Fidesz szavazó nagy hányadát.

A liberálisok 52 százaléka ugyanakkor örömmel fogadta, hogy az ellenzék közösen indul a 2022-es választáson, és csupán 18 százalékuk van negatív véleménnyel a szövetségről. A legtöbben azok vannak, akik nagyon örültek az összefogásnak, ők a liberálisok több mint egyharmadát teszik ki.

 
Forrás: Republikon Intézet
 

A teljes népesség 39 százaléka gondolja, hogy a Fidesz-KDNP nyerni fog 2022-ben, 37 százalék pedig azt, hogy az ellenzék kerül kormányra. A liberálisok között ez az arány merőben eltér a teljes népességben tapasztaltaktól: 51 százalékuk jósol ellenzéki győzelmet, míg mindössze 24 százalék gondolja, hogy a Fidesz-KDNP nyer, mindezt változatlan arányú (24-25 százalék) bizonytalan válasz mellett. Elmondható tehát, hogy a magukat liberálisnak vallók – ellenzéki szemszögből nézve – kifejezetten bizakodók a választás eredményét illetően, ami a teljes népességet vizsgálva elsőre nem tűnik fel.

Akárcsak a magyar társadalom egésze, a magyar liberálisok is baloldali nézeteket vallanak szociális kérdésekben. A felmérés alapján egyértelmű, hogy

Magyarországon liberálisnak lenni elsősorban nem gazdasági liberalizmust, még csak nem is szabadkapitalizmust jelent.

A liberálisok

  • több mint fele ugyanis bevezetné a feltétel nélküli alapjövedelmet,
  • növelné a szociális kiadásokat, akár adóemelés terhe mellett is,
  • ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, csak 13 százalékuk értene vele egyet, míg a teljes társadalomban ez az arány 17 százalék.

Annak ellenére tehát, hogy a baloldalhoz kötődő címkék, mint a szocialista és a szociáldemokrata viszonylag népszerűtlenek a válaszadók körében, gazdasági és szociális kérdésekben a magyar társadalom többsége baloldali álláspontot fogalmazott meg és nincs ez másképp a liberálisok körében sem.

 
Forrás: Republikon Intézet
 

A kutatásban szereplő, társadalmi problémákat érintő kérdések többségében a liberálisok álláspontja viszonylag közel áll az összes megkérdezett véleményéhez, hasonlóan vélekednek az egészségügyi kiadások növeléséről, és az oktatás ingyenessé tételéről is.

A legnagyobb különbség az azonos neműek házasságával kapcsolatban mutatkozik meg – a teljes népességben 28 százalék azok aránya, akik támogatják a melegházasságot, míg a liberálisok 41 százaléka engedélyezné azt. Ez a kérdés ugyanakkor a liberálisokat is megosztja; 41 százalék támogatja a melegek házasságát, és 33 százalék ellenzi.

Jelentősen különbözik emellett a liberálisok álláspontja a többiekétől az állam és a vallás kapcsolatának kérdésében: a liberálisok körében a teljes népességnél is nagyobb arányban vannak, akik azt gondolják, az államnak távol kell tartania magát az egyházaktól. A hagyományos centralizáció ellenesség látszik az iskolák üzemeltetéséről szóló kérdésnél, ahol azt láthatjuk, hogy a liberálisok közel fele ellenzi az oktatási intézmények államosítását is.

 
Forrás: Republikon Intézet  

Megnézték azt is, hogy mi jellemző a liberálisok médiafogyasztására: az adatok alapján a teljes népességhez hasonlóan a két legnagyobb kereskedelmi adót, az RTL Klubot és a TV2-t nézik leggyakrabban, de a teljes népességhez képest jóval kevesebben nézik a köztévét, mindössze 28 százalékuk néz hetente legalább egyszer MTVA-t.

A liberálisok sokkal nagyobb arányban olvasnak híreket az interneten, mint a teljes népesség. Körükben a 24.hu a legnépszerűbb portál, a liberálisok több mint kétharmada legalább hetente olvassa. Második az Index, harmadik az Origo. A három legolvasottabb hírportálon kívül jelentősebb eléréssel rendelkezik a 444.hu, hvg.hu és a blikk.hu is.

A liberálisok körében nagyon magas a közösségimédia-használat is. A Facebookot naponta használók aránya a teljes népességben is 48 százalék, de ha csak a liberálisokat vizsgáljuk, jóval magasabb, 66 százalékos az arány, azaz a liberálisok kétharmada minden nap facebookozik, és csak 14 százalékuk az, akik soha. 

Az Instagram esetében is hasonlókat tapasztalhatunk, ezt a felületet a liberálisoknak már több mint fele használja – a teljes népességben ez az arány 41 százalék, míg ebben a csoportban 51 százalék. Emellett az is lényeges, hogy az Instagramot a liberálisok több mint egyharmada naponta, vagy hetente többször is használja. Összességében elmondható a liberálisokról, hogy többet interneteznek, és gyakrabban olvasnak híreket, mint az egyéb társadalmi csoportok. 

Neked ajánljuk