Itt a felmérés, amelyből kiderül, mi igaz a Budapest-vidék ellentétből
A Március 15. tér a városközpontban. Háttérben (j) a XVIII század elején épült egykori püspöki palota (rózsaszín) műemlék épülete, ugyancsak védett lakóházak és paloták sorában. Balra a Városháza.

Itt a felmérés, amelyből kiderül, mi igaz a Budapest-vidék ellentétből

  • narancs.hu
  • 2021.05.19 18:13

Belpol

Sokan hívei a kormánypártok által hangoztatot értékeknek, de országszerte többen vannak azok, akik elégedetlenek a kormány munkájával - derült ki Republikon Intézet elemzéséből. 

Szinte már közhely, hogy óriási a különbség a budapestiek és a vidéken élők gondolkodása között, de számtalan ügy és probléma kapcsán sokkal inkább egyet gondolnak a különböző településtípuson élők, mint amit a sztereotípiák diktálnak - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy milyen hasonlóságok és különbségek jellemzik a fővárosban, illetve a különböző vidéki településtípusokon élőket. Az elemzés szerint 

minden településtípuson többségében vannak azok, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.

Igaz, nagyságrendi különségek viszont vannak: míg Budapesten az elégedetlenek aránya 57 százalék, a megyeszékhelyen élőknél 55, a kisebb városokban élők esetében 52, a községek esetében csak 49 százalék, míg utóbbiak esetében 47 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok. 

Az emberek többsége ugyanakkor minden településtípuson elégedett azzal, hogy ott milyen irányba mennek a dolgok,  a legélesebb különbség Budapest esetében figyelhető meg: míg az országos folyamatokkal kapcsolatban mindössze a megkérdezettek 37 százaléka nyilatkozott pozitívan, addig a fővárosban tapasztaltakkal 55 százalék.

Az Orbán-kormány munkájával is a fővárosban élők a legelégedetlenebbek (50 százalék), míg a községekben élők a legelégedettebbek (36 százalék), de az ő körükben is többségben vannak az elégedetlenek az elégedettek arányával szemben (37 százalék).

 
Forrás: Republikon Intézet 

Sőt, minden településtípus esetében jócskán többen vannak azok, akik az elmúlt évek kormányzásának veszteseinek tartják magukat. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet 

A következő kormányra vonatkozó kérdésnél ugyanakkor jobban kirajzolódtak a különbségek: a községekben élők esetében még mindig többségben vannak azok, akik azt szeretnék, ha 2022 után is a Fidesz-KDNP kormányozna (45 százalék a kormányváltást akaró 38 százalékkal szemben), míg mind a fővárosban (32-58 százalék), a megyeszékhelyeken (39-45 százalék) és a kisebb városokban (36-45 százalék) is többen vannak azok, akik jobban örülnének, ha a következő választáson leváltanák az aktuális kormányt. 

A közös ellenzéki lista támogatottságát illetően csak a községek esetében vezetnek a kormánypártok, a megyeszékhelyek és a kisebb városok esetében szoros a két tábor közti verseny, Budapesten azonban egyértelműen többségben vannak az ellenzéki lista hívei. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet 

Világnézet alapján bár minden településtípus esetében

erős a dominanciája a kormánypártok által gyakran hangoztatott értékeknek,

vagyis a nemzetnek, a konzervativizmusnak, a vallásnak és a rendpártiságnak, mégis kirajzolódik némi különbség: Budapesten kívül minden településtípus esetében a magukat erős nemzeti érzésűnek valló emberek (18-19 százalék) vannak a legtöbben, míg a fővárosban a liberális, szabad gondolkodásúak (19 százalék) vannak a legtöbben. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallókat, az elemzés eredményei itt olvashatók: 

Az egyes, közéletet foglalkoztató témák esetében ugyanakkor hasonló tendenciák jellemzik a különböző településtípusokon élőket: 

  • A melegházasság elfogadása kapcsán nincs szignifikáns eltérés a fővárosiak és a vidéken élők véleménye között: minden településtípuson többen voltak a melegházasságot ellenzők, és a várakozásokkal ellentétben Budapest még csak nem is a legtoleránsabb ebben a kérdésben, a megyeszékhelyeken ugyanis magasabb arányban támogatják a melegházasságot, mint a fővárosban élők (32 százalék, míg Budapesten 28 százalék, a többi településtípus esetében 27 százalék). 
  • A menekültek befogadásával kapcsolatban azonban a budapestiek a legelfogadóbbak, bár körükben is nagyon magas arányban – 63 százalékban – értenek egyet azzal az állítással, hogy az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem jönnének menekültek Magyarországra. A megyeszékhelyeken 77, a vidéki városokban 73, a községekben 79 százalék értett ezzel egyet. 
  • A romákkal kapcsolatban is a községben élők voltak a legelítélőbbek: azzal az állítással, hogy "a bűnözési hajlam a cigányok vérében van", esetükben a válaszadók több, mint fele egyetértett (54 százalék). Ugyanakkor minden településtípus esetében igaz, hogy többen vannak azok, akik inkább osztják ezt az állítást, mint ahányan ellenzik azt: Budapesten ez az arány 37-21, megyeszékhelyeken 45-16, kisebb városoknál 42-19 százalék. 
  • A hagyományos családképpel, amely szerint "a férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kell foglalkoznia" a községekben élők azonosultak a leginkább: az ő esetükben többen voltak azok, akik egyetértettek ezzel az állítással (46 százalék szemben 24 százalékkal), míg a többi településtípusnál az állítással egyet nem értők 1-2 százalékkal többen voltak.
  • Geopolitikai tekintetben a magyarok lakhelytől függetlenül erősen EU-pártiak és egyértelműen a nyugati orientáció hívei. Az Oroszországhoz való közeledés és az Európai Uniótól való távolódás politikája egyik településtípus esetében sem népszerű. 

A felmérés rákérdezett arra is, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának, és az derült ki, hogy telelpüléstípustól függetlenül 

ma Magyarországon a magas megélhetési költségeket, valamint az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának.

A mindennapos megélhetéssel kapcsolatos problémák általában kisebb arányban jelennek meg fővárosban, de lakóhelytől függetlenül, egységesen a harmadik legsúlyosabbnak megjelölt probléma az egészségügyi ellátás alacsony színvonala, de bekerült az öt legfontosabb probléma közé az alacsony nyugdíjak kérdése és a korrupció is. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet 

Lakóhelytől függetlenül a megkérdezettek nagyjából fele egyetértett azzal az állítással, hogy a korrupció mértéke olyan nagy, hogy ez hátráltatja az ország gazdasági fejlődését. Viszont a válaszadók közel ugyanekkora része azzal is egyetért, hogy a korrupciónál ma jóval nagyobb problémák is vannak Magyarországon.

Kirajzolódtak ugyanakkor helyi szintű problémák is: a Budapesten élők jelölték meg a legnagyobb arányban a magas lakásárakat és a drága lakhatást, míg a községben élők tartanak a leginkább attól, hogy munkanélkülivé válnak.

Sokan aggódnak a klímaváltozás miatt is, ezt lakóhelytől függetlenül a megkérdezettek nagyjából kétharmada nyilatkozta, az ország elsődleges problémái között viszont a nagy többség mégsem említette azt a tényt, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen.

Az oktatás alacsony színvonalát szintén kevesen említették az ország legfontosabbnak tartott problémái között, a vidéki településtípusok esetében ráadásul megelőzi prioritásban a menekültek országba áramlásától való félelem még úgy is, hogy 6 évvel a migrációs válság után jelentős mértékben visszaszorultak az ezzel kapcsolatos aggodalmak.

A hazai demokrácia működésével kapcsolatban Budapesten és a megyeszékhelyen élők esetében egyértelműen többségben vannak az elégedetlenek (53 és 54 százalék, míg kisebb városokban még 1-2 százalékkal többen vannak az elégedettek), és a budapestiek abszolút többsége nem ért egyet azzal az állítással, hogy a hazai választások szabadok és tisztességesek lennének (53 százalék). Ezt a véleményt sokan osztják más településtípusokon is.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A szólásszabadság tekintetében a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők 51 százaléka vélekedik úgy, hogy nem mondhatja el bárki szabadon a véleményét anélkül, hogy megtorlástól kelljen tartania. A kisebb városokban ugyanannyian értenek egyet ezzel az állítással, mint ahányan nem (47-47 százalék), amíg a községekben a szűk többség még úgy gondolja, hogy bárki szabadon elmondhatja a véleményét bármiféle retorzió nélkül (49 százalék szemben 47 százalékkal). 

A kormánypártok hatalmi terjeszkedését viszont lakóhelytől függetlenül jelentősnek tartják a megkérdezettek:

a többség mindenhol egyetért azzal, hogy a Fidesz állampártként működik és minden fontosabb pozícióban, így a cégek élén is a Fideszhez kötődő emberek találhatók.

Azzal az állítással pedig, hogy Magyarországon ma elsősorban az tud előre jutni, aki jóban van a kormánnyal, még nagyobb az egyetértés: a budapestiek közel kétharmada, a különböző vidéki településeken élők pedig több, mint kétharmada gondolja így.

 
Forrás: Republikon Intézet 

Szociális és gazdasági szempontból az ország lakosságának többsége településtípustól függetlenül inkább egyenlőségpárti, baloldali nézeteket vall annak ellenére, hogy elsősorban nem szocialista gondolkodásúnak vagy szociáldemokrata beállítottságúnak definiálták magukat:

  • a budapestiek és a községekben élők értenek leginkább egyet azzal az állítással, hogy a jelenlegi gazdasági rendszert alapjaiban kellene átalakítani, mert a kapitalizmusban nem lehet a szegények helyzetén érdemben javítani.
  • Az összes településtípus esetében a vagyonadó kivetésének a legnagyobb a támogatottsága, de a legmagasabb arányban a községekben élők pártolnának egy ilyen intézkedést.
  • Az alapjövedelemnek is magas a népszerűsége, településtípustól függetlenül a megkérdezettek több, mint fele támogatná a bevezetését.
  • Kivétel nélkül 50 százalék feletti az egyetértés azzal az állítással is, hogy az államnak többet kellene költenie szociális kiadásokra, még akkor is, ha ehhez növelni kellene az adókat.
  • Nagyobb a különbség a vagyoni különbségek elfogadásának tekintetében: míg a községekben élők több, mint kétharmada (70 százalék) szerint csak kis jövedelmi különbségeket lenne szabad megengedni az emberek között, addig Budapesten ez az arány 56 százalék.
  • Minden településcsoportban a megkérdezettek nagy többsége szerint a Fidesz gazdaságpolitikája a gazdagoknak kedvez. A megyeszékhelyeken élők a legkritikusabbak e tekintetben: kicsivel több, mint kétharmaduk ért egyet ezzel az állítással, de minden más településtípus esetében is 60 százalék felett vannak azoknak az aránya, akik így vélekednek.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Vizsgálták a médiafogyasztási szokásokat is, az elemzés szerint a legjelentősebb különbség a fővárosiak és a vidéken élők között az internetes hírfogyasztásában van, ugyanis míg Budapesten a megkérdezettek több, mint kétharmada, 72 százaléka szokott interneten híreket olvasni, addig a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban élők esetében ez a szám már csak 56 százalék,

a községben élőknek pedig kevesebb, mint a fele, csupán 45 százalékuk szokott online tájékozódni,

miközben a KSH adatai szerint a magyar háztartások jelentős részének, majd 93 százalékának van vezetékes internethozzáférése. 

Azok körében, akik szoktak online híreket fogyasztani a két legrégebbi internetes portál, az Index és az Origo heti rendszerességű olvasottsága a legnagyobb, emellett minden lakóhely esetében jelentős, 55 százalék feletti a 24.hu rendszeres olvasottsága is, a 444-et, valamint a hvg.hu-t a községekben már jóval kisebb arányban orvassák. 

A televíziók esetében minden településtípusnál veri az RTL Klub heti nézettsége a TV2-ét, és az ATV nézettsége a Hír TV-ét. A köztévé nézettsége ugyanakkor a fővároson kívül még tartja magát: míg a fővárosban az ATV megelőzi az állami tévécsatornát,

a kisebb városokban élők több mint fele, a községekben élők közel fele heti gyakorisággal néz köztévét.

A Republikon Intézet korábban a fiatalokkal kapcsolatban is végzett egy elemzést, ennek eredményei itt olvashatók: 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.