Itt a felmérés, amelyből kiderül, mi igaz a Budapest-vidék ellentétből
A Március 15. tér a városközpontban. Háttérben (j) a XVIII század elején épült egykori püspöki palota (rózsaszín) műemlék épülete, ugyancsak védett lakóházak és paloták sorában. Balra a Városháza.

Itt a felmérés, amelyből kiderül, mi igaz a Budapest-vidék ellentétből

  • narancs.hu
  • 2021. május 19.

Belpol

Sokan hívei a kormánypártok által hangoztatot értékeknek, de országszerte többen vannak azok, akik elégedetlenek a kormány munkájával - derült ki Republikon Intézet elemzéséből. 

Szinte már közhely, hogy óriási a különbség a budapestiek és a vidéken élők gondolkodása között, de számtalan ügy és probléma kapcsán sokkal inkább egyet gondolnak a különböző településtípuson élők, mint amit a sztereotípiák diktálnak - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy milyen hasonlóságok és különbségek jellemzik a fővárosban, illetve a különböző vidéki településtípusokon élőket. Az elemzés szerint 

minden településtípuson többségében vannak azok, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.

Igaz, nagyságrendi különségek viszont vannak: míg Budapesten az elégedetlenek aránya 57 százalék, a megyeszékhelyen élőknél 55, a kisebb városokban élők esetében 52, a községek esetében csak 49 százalék, míg utóbbiak esetében 47 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok. 

Az emberek többsége ugyanakkor minden településtípuson elégedett azzal, hogy ott milyen irányba mennek a dolgok,  a legélesebb különbség Budapest esetében figyelhető meg: míg az országos folyamatokkal kapcsolatban mindössze a megkérdezettek 37 százaléka nyilatkozott pozitívan, addig a fővárosban tapasztaltakkal 55 százalék.

Az Orbán-kormány munkájával is a fővárosban élők a legelégedetlenebbek (50 százalék), míg a községekben élők a legelégedettebbek (36 százalék), de az ő körükben is többségben vannak az elégedetlenek az elégedettek arányával szemben (37 százalék).

 
Forrás: Republikon Intézet 

Sőt, minden településtípus esetében jócskán többen vannak azok, akik az elmúlt évek kormányzásának veszteseinek tartják magukat. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet 

A következő kormányra vonatkozó kérdésnél ugyanakkor jobban kirajzolódtak a különbségek: a községekben élők esetében még mindig többségben vannak azok, akik azt szeretnék, ha 2022 után is a Fidesz-KDNP kormányozna (45 százalék a kormányváltást akaró 38 százalékkal szemben), míg mind a fővárosban (32-58 százalék), a megyeszékhelyeken (39-45 százalék) és a kisebb városokban (36-45 százalék) is többen vannak azok, akik jobban örülnének, ha a következő választáson leváltanák az aktuális kormányt. 

A közös ellenzéki lista támogatottságát illetően csak a községek esetében vezetnek a kormánypártok, a megyeszékhelyek és a kisebb városok esetében szoros a két tábor közti verseny, Budapesten azonban egyértelműen többségben vannak az ellenzéki lista hívei. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet 

Világnézet alapján bár minden településtípus esetében

erős a dominanciája a kormánypártok által gyakran hangoztatott értékeknek,

vagyis a nemzetnek, a konzervativizmusnak, a vallásnak és a rendpártiságnak, mégis kirajzolódik némi különbség: Budapesten kívül minden településtípus esetében a magukat erős nemzeti érzésűnek valló emberek (18-19 százalék) vannak a legtöbben, míg a fővárosban a liberális, szabad gondolkodásúak (19 százalék) vannak a legtöbben. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallókat, az elemzés eredményei itt olvashatók: 

Az egyes, közéletet foglalkoztató témák esetében ugyanakkor hasonló tendenciák jellemzik a különböző településtípusokon élőket: 

  • A melegházasság elfogadása kapcsán nincs szignifikáns eltérés a fővárosiak és a vidéken élők véleménye között: minden településtípuson többen voltak a melegházasságot ellenzők, és a várakozásokkal ellentétben Budapest még csak nem is a legtoleránsabb ebben a kérdésben, a megyeszékhelyeken ugyanis magasabb arányban támogatják a melegházasságot, mint a fővárosban élők (32 százalék, míg Budapesten 28 százalék, a többi településtípus esetében 27 százalék). 
  • A menekültek befogadásával kapcsolatban azonban a budapestiek a legelfogadóbbak, bár körükben is nagyon magas arányban – 63 százalékban – értenek egyet azzal az állítással, hogy az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem jönnének menekültek Magyarországra. A megyeszékhelyeken 77, a vidéki városokban 73, a községekben 79 százalék értett ezzel egyet. 
  • A romákkal kapcsolatban is a községben élők voltak a legelítélőbbek: azzal az állítással, hogy "a bűnözési hajlam a cigányok vérében van", esetükben a válaszadók több, mint fele egyetértett (54 százalék). Ugyanakkor minden településtípus esetében igaz, hogy többen vannak azok, akik inkább osztják ezt az állítást, mint ahányan ellenzik azt: Budapesten ez az arány 37-21, megyeszékhelyeken 45-16, kisebb városoknál 42-19 százalék. 
  • A hagyományos családképpel, amely szerint "a férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kell foglalkoznia" a községekben élők azonosultak a leginkább: az ő esetükben többen voltak azok, akik egyetértettek ezzel az állítással (46 százalék szemben 24 százalékkal), míg a többi településtípusnál az állítással egyet nem értők 1-2 százalékkal többen voltak.
  • Geopolitikai tekintetben a magyarok lakhelytől függetlenül erősen EU-pártiak és egyértelműen a nyugati orientáció hívei. Az Oroszországhoz való közeledés és az Európai Uniótól való távolódás politikája egyik településtípus esetében sem népszerű. 

A felmérés rákérdezett arra is, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának, és az derült ki, hogy telelpüléstípustól függetlenül 

ma Magyarországon a magas megélhetési költségeket, valamint az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának.

A mindennapos megélhetéssel kapcsolatos problémák általában kisebb arányban jelennek meg fővárosban, de lakóhelytől függetlenül, egységesen a harmadik legsúlyosabbnak megjelölt probléma az egészségügyi ellátás alacsony színvonala, de bekerült az öt legfontosabb probléma közé az alacsony nyugdíjak kérdése és a korrupció is. 

 
 
Forrás: Republikon Intézet 

Lakóhelytől függetlenül a megkérdezettek nagyjából fele egyetértett azzal az állítással, hogy a korrupció mértéke olyan nagy, hogy ez hátráltatja az ország gazdasági fejlődését. Viszont a válaszadók közel ugyanekkora része azzal is egyetért, hogy a korrupciónál ma jóval nagyobb problémák is vannak Magyarországon.

Kirajzolódtak ugyanakkor helyi szintű problémák is: a Budapesten élők jelölték meg a legnagyobb arányban a magas lakásárakat és a drága lakhatást, míg a községben élők tartanak a leginkább attól, hogy munkanélkülivé válnak.

Sokan aggódnak a klímaváltozás miatt is, ezt lakóhelytől függetlenül a megkérdezettek nagyjából kétharmada nyilatkozta, az ország elsődleges problémái között viszont a nagy többség mégsem említette azt a tényt, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen.

Az oktatás alacsony színvonalát szintén kevesen említették az ország legfontosabbnak tartott problémái között, a vidéki településtípusok esetében ráadásul megelőzi prioritásban a menekültek országba áramlásától való félelem még úgy is, hogy 6 évvel a migrációs válság után jelentős mértékben visszaszorultak az ezzel kapcsolatos aggodalmak.

A hazai demokrácia működésével kapcsolatban Budapesten és a megyeszékhelyen élők esetében egyértelműen többségben vannak az elégedetlenek (53 és 54 százalék, míg kisebb városokban még 1-2 százalékkal többen vannak az elégedettek), és a budapestiek abszolút többsége nem ért egyet azzal az állítással, hogy a hazai választások szabadok és tisztességesek lennének (53 százalék). Ezt a véleményt sokan osztják más településtípusokon is.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A szólásszabadság tekintetében a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők 51 százaléka vélekedik úgy, hogy nem mondhatja el bárki szabadon a véleményét anélkül, hogy megtorlástól kelljen tartania. A kisebb városokban ugyanannyian értenek egyet ezzel az állítással, mint ahányan nem (47-47 százalék), amíg a községekben a szűk többség még úgy gondolja, hogy bárki szabadon elmondhatja a véleményét bármiféle retorzió nélkül (49 százalék szemben 47 százalékkal). 

A kormánypártok hatalmi terjeszkedését viszont lakóhelytől függetlenül jelentősnek tartják a megkérdezettek:

a többség mindenhol egyetért azzal, hogy a Fidesz állampártként működik és minden fontosabb pozícióban, így a cégek élén is a Fideszhez kötődő emberek találhatók.

Azzal az állítással pedig, hogy Magyarországon ma elsősorban az tud előre jutni, aki jóban van a kormánnyal, még nagyobb az egyetértés: a budapestiek közel kétharmada, a különböző vidéki településeken élők pedig több, mint kétharmada gondolja így.

 
Forrás: Republikon Intézet 

Szociális és gazdasági szempontból az ország lakosságának többsége településtípustól függetlenül inkább egyenlőségpárti, baloldali nézeteket vall annak ellenére, hogy elsősorban nem szocialista gondolkodásúnak vagy szociáldemokrata beállítottságúnak definiálták magukat:

  • a budapestiek és a községekben élők értenek leginkább egyet azzal az állítással, hogy a jelenlegi gazdasági rendszert alapjaiban kellene átalakítani, mert a kapitalizmusban nem lehet a szegények helyzetén érdemben javítani.
  • Az összes településtípus esetében a vagyonadó kivetésének a legnagyobb a támogatottsága, de a legmagasabb arányban a községekben élők pártolnának egy ilyen intézkedést.
  • Az alapjövedelemnek is magas a népszerűsége, településtípustól függetlenül a megkérdezettek több, mint fele támogatná a bevezetését.
  • Kivétel nélkül 50 százalék feletti az egyetértés azzal az állítással is, hogy az államnak többet kellene költenie szociális kiadásokra, még akkor is, ha ehhez növelni kellene az adókat.
  • Nagyobb a különbség a vagyoni különbségek elfogadásának tekintetében: míg a községekben élők több, mint kétharmada (70 százalék) szerint csak kis jövedelmi különbségeket lenne szabad megengedni az emberek között, addig Budapesten ez az arány 56 százalék.
  • Minden településcsoportban a megkérdezettek nagy többsége szerint a Fidesz gazdaságpolitikája a gazdagoknak kedvez. A megyeszékhelyeken élők a legkritikusabbak e tekintetben: kicsivel több, mint kétharmaduk ért egyet ezzel az állítással, de minden más településtípus esetében is 60 százalék felett vannak azoknak az aránya, akik így vélekednek.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Vizsgálták a médiafogyasztási szokásokat is, az elemzés szerint a legjelentősebb különbség a fővárosiak és a vidéken élők között az internetes hírfogyasztásában van, ugyanis míg Budapesten a megkérdezettek több, mint kétharmada, 72 százaléka szokott interneten híreket olvasni, addig a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban élők esetében ez a szám már csak 56 százalék,

a községben élőknek pedig kevesebb, mint a fele, csupán 45 százalékuk szokott online tájékozódni,

miközben a KSH adatai szerint a magyar háztartások jelentős részének, majd 93 százalékának van vezetékes internethozzáférése. 

Azok körében, akik szoktak online híreket fogyasztani a két legrégebbi internetes portál, az Index és az Origo heti rendszerességű olvasottsága a legnagyobb, emellett minden lakóhely esetében jelentős, 55 százalék feletti a 24.hu rendszeres olvasottsága is, a 444-et, valamint a hvg.hu-t a községekben már jóval kisebb arányban orvassák. 

A televíziók esetében minden településtípusnál veri az RTL Klub heti nézettsége a TV2-ét, és az ATV nézettsége a Hír TV-ét. A köztévé nézettsége ugyanakkor a fővároson kívül még tartja magát: míg a fővárosban az ATV megelőzi az állami tévécsatornát,

a kisebb városokban élők több mint fele, a községekben élők közel fele heti gyakorisággal néz köztévét.

A Republikon Intézet korábban a fiatalokkal kapcsolatban is végzett egy elemzést, ennek eredményei itt olvashatók: 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.