Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket
Főhet a feje

Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket

  • narancs.hu
  • 2021. június 14.

Belpol

Hiába az EU és Brüsszel elleni retorika, a kormánypárti szavazók is EU-pártiak, bevezetnék az eurót, és még a jogállamisági mechanizmussal is egyetértenek - derült ki a Republikon Intézet felméréséből. 

Hiába a kormány 10 éve tartó harca az Európai Unióval, a magyarok (a fideszesek is) még mindig EU-pártiak - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.

Bár a Brexit kapcsán Orbán Viktor többször is utalt arra, hogy az „unión kívül is van élet”, a Fidesz-KDNP több mint 10 éves kormányzása alatt az EU hazai értelmezése megváltozott, és egyre több lett a nyílt konfliktus az EU intézményei, vezetői és az Orbán-kormányok között, valamint a kormány gyakran hangot ad annak is, hogy az „Európai Egyesült Államok” helyett a nemzetek Európájára van szükség, a kutatás szerint nem olyan nagy a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, ami az EU-t illeti

A válaszokat aszerint vizsgálták meg, hogy a megkérdezés időpontjában a megkérdezett a Fidesz-KDNP (37 százalék), vagy az együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) egy közös listájára (40 százalék), vagy egyéb listára (1 százalék) szavazna-e a következő választáson, esetleg nem tudja vagy nem adott választ (22 százalék).

Az elemzés szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazóinak többsége (51 százalék) úgy ítéli meg, hogy jó irányba mennek a dolgok az Európai Unióban, míg az ellenzékieknek csupán 45 százaléka.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Az elemzés szerint ennek oka lehet az is, hogy a választók egy része az Európai Uniót a kormányzással, és így a kormánnyal azonosítja, az ellenzékiek pedig sérelmezhetik, hogy az EU kevéssé lép fel a jogsértő tagállamokkal szemben.

Az ellenzéki kommunikációjában visszatérő elem, hogy a Fidesz ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból, de az adatok azt mutatják, hogy

a kormánypárti választók döntő többsége (75 százalék) is az EU-s tagság mellett szavazna egy népszavazáson. 

Az ellenzéki szavazók esetében ez az arány 80 százalék, de a bizonytalanok körében is 69 százalék. 

Bár az euró bevezetésének kérdését a kormány jó ideje jegeli, és többször ki is mondták, hogy egyelőre nem akarják Magyarország csatlakozását az euróövezethez,

valójában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki választók többsége az euró bevezetése mellett van. 

Ezzel szemben az elemzés hozzáteszi, hogy még az ellenzéki pártok közül is csak egyedül a Momentumnál jelenik meg hangsúlyosan az euró bevezetése, mint politikai követelés.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből kiderült az is, hogy meglepő módon

még a kormánypárti szavazók 40 százaléka is teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az uniós fejlesztési pénzeket ellopják. 

A vizsgált témák közül ennél azonban jóval élesebb a különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között, a közös listán induló ellenzéki pártok választóinak ugyanis már 89 százaléka gondolja úgy, hogy ezeknek a fejlesztési pénzeknek a jelentős részét ellopják.

Az elemzés hozzáteszi, hogy a lopást feltételező fideszesek feltételezhetően nem közvetlenül a Fideszhez kötik a korrupciót, hanem a hazai forrásfelhasználási gyakorlatokhoz.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Hasonlóan különös eredmény született az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatban: az ellenzékiek 85 százaléka, a Fidesz szavazóinak 61 százaléka teljesen vagy inkább egyetért a jogállamisági mechanizmussal, amely miatt 2020 végén a magyar és a lengyel kormány kilátásba helyezte az EU helyreállítási csomagjának vétóját.

Noha a felmérés időpontjában (2021 január) a kormánypárti politikusok és véleményvezérek árnyalni próbálták a jogállamiság értelmezését, az adatok azt mutatják, hogy szavazóik többségének alapvetően pozitív jelentéstartalom társul a jogállamiság fogalmához.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Míg a mayar választók többsége pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz, addig a Fidesz nagyon sikeresen tudta kialakítani azt az általános meggyőződést, hogy az EU arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be:

még az ellenzéki választók többsége (55 százalék) is teljesen/inkább egyetért azzal, hogy erre akarják kényszeríteni Magyarországot.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből emellett az is kiderült, hogy a Fidesz szavazói megengedőbbek Oroszországgal kapcsolatban: amikor egyes állításokat kellett osztályozni, az EU helyett Oroszországhoz közeledés a kormánypártiak körében kapott alapvetően magasabb, 2,7-es átlagosztályzatot. 

Bár összességében a kormánypárti szavazók is inkább a Nyugat felé elkötelezettek. A Fidesz-szavazók körében észrevehető egy harmadik utas mentalitás is, amely értelmében nem tartozunk sem a Nyugathoz, sem a Kelethez, önálló magyar jövőre van szükség.

Érdekes ugyanakkor, hogy mind a kormánypártiak, mind az ellenzékiek körében erős közepest kapott az a vélemény, miszerint az Európai Unióhoz való tartozás Magyarországnak elsősorban gazdasági érdeke, és nem kell az értékek kapcsán ahhoz igazodni.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallók,

a fiatalok, 

valamint a városiak és vidékiek atitűdjeit is. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.

Így is szép

A 18. század végén, a polgári hangverseny­élet hajnalán gyakran szerepelt ugyanazon a műsoron intim kamaramű, dal és nagyzenekari szimfónia, utóbbi gyakran több részletre bontva. Ezt a jótékony változatosságot idézte fel Keller András, aki nincs híján a kitűnő ötleteknek.

Elszáradt arcok

Felhajtás, a kínált holmi értékéhez képest túl nagy reklám: ezt jelenti a szerző negyedik regényének címe. A neonzöld szmájli és a betűk neonzöldje a borítón a könyvben felbukkanó árura, egy drogra utal. Az egyenmosoly a grafikai megoldásnak köszönhetően vibrál. Ez a látvány meg is alapozza az olvasmány­élményt, amelynek meghatározó vonulata a bizonytalanság.

Valóra vált álom

Az utókor korántsem elfogulatlan emlékezetében Horthy Miklós zömmel Magyarország kormányzójaként él, aki többnyire fess altengernagyi egyenruhában feszít, esetleg fehér lován léptet. Tette is mindezt 24 és fél éven keresztül, egy tengerrel nem bíró ország („király nélküli királyság”) államfőjeként.

Papás-mamás

Egy játszóházban, pontosabban egy játszóház előterében vagyunk, ahol egy egyedülálló apa és egy válófélben lévő anya várakozik a foglalkozáson lévő gyerekére. Bár kapcsolatuk kissé viharosan indul (gyermekeik összevesznek bent, és természetesen felelőst kell találni egy ilyen komoly helyzetben), de a hosszú közös várakozások alkalmával – mi sem természetesebb – összemelegednek. Eddig ideálisnak tűnik a helyzet, ugye?

Megalázva

Kedden ért véget a PDSZ meghirdette egyhetes országos, ún. gördülő pedagógussztrájk. A záróaktus a Szolidaritás Napja volt, amelyen a közoktatás szereplői mellett a szakképzési centrumok néhány intézményéből, valamint egyházi iskolákból is demonstráltak tanárok. 

Kezek az asztal felett

Jednou budem dál, jednou budem dál, jednou budem dál, já vím… – énekelte szombaton este kicsivel nyolc előtt a Vencel téren a spontán módon, mindenféle közösségi meghirdetés nélkül összeverődött sok száz fős tömeg. A megválasztott elnökként első televíziós interjújára a nemzeti múzeumba siető Petr Pavelt üdvözölték így.

Szégyen nélkül

Miközben a hajléktalan nők körében kifejezetten gyakoriak a nőgyógyászati problémák, az állami ellátáshoz való hozzáférésük finoman szólva is nehezített. A tavaly október óta működő traumatudatos nőgyógyászati rendelőben az egyszeri ellátásokon túl tartós segítséget és sokszor lelki támaszt is nyújtanak a nehéz helyzetű nőknek.