Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket
Főhet a feje

Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket

  • narancs.hu
  • 2021. június 14.

Belpol

Hiába az EU és Brüsszel elleni retorika, a kormánypárti szavazók is EU-pártiak, bevezetnék az eurót, és még a jogállamisági mechanizmussal is egyetértenek - derült ki a Republikon Intézet felméréséből. 

Hiába a kormány 10 éve tartó harca az Európai Unióval, a magyarok (a fideszesek is) még mindig EU-pártiak - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.

Bár a Brexit kapcsán Orbán Viktor többször is utalt arra, hogy az „unión kívül is van élet”, a Fidesz-KDNP több mint 10 éves kormányzása alatt az EU hazai értelmezése megváltozott, és egyre több lett a nyílt konfliktus az EU intézményei, vezetői és az Orbán-kormányok között, valamint a kormány gyakran hangot ad annak is, hogy az „Európai Egyesült Államok” helyett a nemzetek Európájára van szükség, a kutatás szerint nem olyan nagy a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, ami az EU-t illeti

A válaszokat aszerint vizsgálták meg, hogy a megkérdezés időpontjában a megkérdezett a Fidesz-KDNP (37 százalék), vagy az együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) egy közös listájára (40 százalék), vagy egyéb listára (1 százalék) szavazna-e a következő választáson, esetleg nem tudja vagy nem adott választ (22 százalék).

Az elemzés szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazóinak többsége (51 százalék) úgy ítéli meg, hogy jó irányba mennek a dolgok az Európai Unióban, míg az ellenzékieknek csupán 45 százaléka.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Az elemzés szerint ennek oka lehet az is, hogy a választók egy része az Európai Uniót a kormányzással, és így a kormánnyal azonosítja, az ellenzékiek pedig sérelmezhetik, hogy az EU kevéssé lép fel a jogsértő tagállamokkal szemben.

Az ellenzéki kommunikációjában visszatérő elem, hogy a Fidesz ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból, de az adatok azt mutatják, hogy

a kormánypárti választók döntő többsége (75 százalék) is az EU-s tagság mellett szavazna egy népszavazáson. 

Az ellenzéki szavazók esetében ez az arány 80 százalék, de a bizonytalanok körében is 69 százalék. 

Bár az euró bevezetésének kérdését a kormány jó ideje jegeli, és többször ki is mondták, hogy egyelőre nem akarják Magyarország csatlakozását az euróövezethez,

valójában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki választók többsége az euró bevezetése mellett van. 

Ezzel szemben az elemzés hozzáteszi, hogy még az ellenzéki pártok közül is csak egyedül a Momentumnál jelenik meg hangsúlyosan az euró bevezetése, mint politikai követelés.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből kiderült az is, hogy meglepő módon

még a kormánypárti szavazók 40 százaléka is teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az uniós fejlesztési pénzeket ellopják. 

A vizsgált témák közül ennél azonban jóval élesebb a különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között, a közös listán induló ellenzéki pártok választóinak ugyanis már 89 százaléka gondolja úgy, hogy ezeknek a fejlesztési pénzeknek a jelentős részét ellopják.

Az elemzés hozzáteszi, hogy a lopást feltételező fideszesek feltételezhetően nem közvetlenül a Fideszhez kötik a korrupciót, hanem a hazai forrásfelhasználási gyakorlatokhoz.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Hasonlóan különös eredmény született az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatban: az ellenzékiek 85 százaléka, a Fidesz szavazóinak 61 százaléka teljesen vagy inkább egyetért a jogállamisági mechanizmussal, amely miatt 2020 végén a magyar és a lengyel kormány kilátásba helyezte az EU helyreállítási csomagjának vétóját.

Noha a felmérés időpontjában (2021 január) a kormánypárti politikusok és véleményvezérek árnyalni próbálták a jogállamiság értelmezését, az adatok azt mutatják, hogy szavazóik többségének alapvetően pozitív jelentéstartalom társul a jogállamiság fogalmához.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Míg a mayar választók többsége pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz, addig a Fidesz nagyon sikeresen tudta kialakítani azt az általános meggyőződést, hogy az EU arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be:

még az ellenzéki választók többsége (55 százalék) is teljesen/inkább egyetért azzal, hogy erre akarják kényszeríteni Magyarországot.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből emellett az is kiderült, hogy a Fidesz szavazói megengedőbbek Oroszországgal kapcsolatban: amikor egyes állításokat kellett osztályozni, az EU helyett Oroszországhoz közeledés a kormánypártiak körében kapott alapvetően magasabb, 2,7-es átlagosztályzatot. 

Bár összességében a kormánypárti szavazók is inkább a Nyugat felé elkötelezettek. A Fidesz-szavazók körében észrevehető egy harmadik utas mentalitás is, amely értelmében nem tartozunk sem a Nyugathoz, sem a Kelethez, önálló magyar jövőre van szükség.

Érdekes ugyanakkor, hogy mind a kormánypártiak, mind az ellenzékiek körében erős közepest kapott az a vélemény, miszerint az Európai Unióhoz való tartozás Magyarországnak elsősorban gazdasági érdeke, és nem kell az értékek kapcsán ahhoz igazodni.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallók,

a fiatalok, 

valamint a városiak és vidékiek atitűdjeit is. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.