Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket
Főhet a feje

Felmérés: A fideszesek 40 százaléka szerint is ellopják az EU-s pénzeket

  • narancs.hu
  • 2021. június 14.

Belpol

Hiába az EU és Brüsszel elleni retorika, a kormánypárti szavazók is EU-pártiak, bevezetnék az eurót, és még a jogállamisági mechanizmussal is egyetértenek - derült ki a Republikon Intézet felméréséből. 

Hiába a kormány 10 éve tartó harca az Európai Unióval, a magyarok (a fideszesek is) még mindig EU-pártiak - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.

Bár a Brexit kapcsán Orbán Viktor többször is utalt arra, hogy az „unión kívül is van élet”, a Fidesz-KDNP több mint 10 éves kormányzása alatt az EU hazai értelmezése megváltozott, és egyre több lett a nyílt konfliktus az EU intézményei, vezetői és az Orbán-kormányok között, valamint a kormány gyakran hangot ad annak is, hogy az „Európai Egyesült Államok” helyett a nemzetek Európájára van szükség, a kutatás szerint nem olyan nagy a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, ami az EU-t illeti

A válaszokat aszerint vizsgálták meg, hogy a megkérdezés időpontjában a megkérdezett a Fidesz-KDNP (37 százalék), vagy az együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) egy közös listájára (40 százalék), vagy egyéb listára (1 százalék) szavazna-e a következő választáson, esetleg nem tudja vagy nem adott választ (22 százalék).

Az elemzés szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazóinak többsége (51 százalék) úgy ítéli meg, hogy jó irányba mennek a dolgok az Európai Unióban, míg az ellenzékieknek csupán 45 százaléka.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Az elemzés szerint ennek oka lehet az is, hogy a választók egy része az Európai Uniót a kormányzással, és így a kormánnyal azonosítja, az ellenzékiek pedig sérelmezhetik, hogy az EU kevéssé lép fel a jogsértő tagállamokkal szemben.

Az ellenzéki kommunikációjában visszatérő elem, hogy a Fidesz ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból, de az adatok azt mutatják, hogy

a kormánypárti választók döntő többsége (75 százalék) is az EU-s tagság mellett szavazna egy népszavazáson. 

Az ellenzéki szavazók esetében ez az arány 80 százalék, de a bizonytalanok körében is 69 százalék. 

Bár az euró bevezetésének kérdését a kormány jó ideje jegeli, és többször ki is mondták, hogy egyelőre nem akarják Magyarország csatlakozását az euróövezethez,

valójában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki választók többsége az euró bevezetése mellett van. 

Ezzel szemben az elemzés hozzáteszi, hogy még az ellenzéki pártok közül is csak egyedül a Momentumnál jelenik meg hangsúlyosan az euró bevezetése, mint politikai követelés.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből kiderült az is, hogy meglepő módon

még a kormánypárti szavazók 40 százaléka is teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az uniós fejlesztési pénzeket ellopják. 

A vizsgált témák közül ennél azonban jóval élesebb a különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között, a közös listán induló ellenzéki pártok választóinak ugyanis már 89 százaléka gondolja úgy, hogy ezeknek a fejlesztési pénzeknek a jelentős részét ellopják.

Az elemzés hozzáteszi, hogy a lopást feltételező fideszesek feltételezhetően nem közvetlenül a Fideszhez kötik a korrupciót, hanem a hazai forrásfelhasználási gyakorlatokhoz.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Hasonlóan különös eredmény született az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatban: az ellenzékiek 85 százaléka, a Fidesz szavazóinak 61 százaléka teljesen vagy inkább egyetért a jogállamisági mechanizmussal, amely miatt 2020 végén a magyar és a lengyel kormány kilátásba helyezte az EU helyreállítási csomagjának vétóját.

Noha a felmérés időpontjában (2021 január) a kormánypárti politikusok és véleményvezérek árnyalni próbálták a jogállamiság értelmezését, az adatok azt mutatják, hogy szavazóik többségének alapvetően pozitív jelentéstartalom társul a jogállamiság fogalmához.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

Míg a mayar választók többsége pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz, addig a Fidesz nagyon sikeresen tudta kialakítani azt az általános meggyőződést, hogy az EU arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be:

még az ellenzéki választók többsége (55 százalék) is teljesen/inkább egyetért azzal, hogy erre akarják kényszeríteni Magyarországot.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A felmérésből emellett az is kiderült, hogy a Fidesz szavazói megengedőbbek Oroszországgal kapcsolatban: amikor egyes állításokat kellett osztályozni, az EU helyett Oroszországhoz közeledés a kormánypártiak körében kapott alapvetően magasabb, 2,7-es átlagosztályzatot. 

Bár összességében a kormánypárti szavazók is inkább a Nyugat felé elkötelezettek. A Fidesz-szavazók körében észrevehető egy harmadik utas mentalitás is, amely értelmében nem tartozunk sem a Nyugathoz, sem a Kelethez, önálló magyar jövőre van szükség.

Érdekes ugyanakkor, hogy mind a kormánypártiak, mind az ellenzékiek körében erős közepest kapott az a vélemény, miszerint az Európai Unióhoz való tartozás Magyarországnak elsősorban gazdasági érdeke, és nem kell az értékek kapcsán ahhoz igazodni.

 
 
Forrás: Republikon Intézet

A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallók,

a fiatalok, 

valamint a városiak és vidékiek atitűdjeit is. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.