Hanuka és a Jobbik: a Mazsihisz szerint nincs párbeszéd Vonával

Zsidó szervezetek képviselői beszélgettek arról, mit kezdjenek a Jobbik néppártosodásával. Elzárkózás? Párbeszéd? Vagy tán összefogás?

Különösebb csörte nélkül zajlott le a Mazsihisz szerdai kerekasztal-beszélgetése, amely arról szólt, hogy mit is kellene kezdeniük a zsidó érdekvédelmi szervezeteknek a Jobbikkal, s annak úgynevezett néppártosodásával. A beszélgetés alapján a rövid válasz: nagyjából semmit, ám a párbeszéd mégis szükséges. Persze, az elmúlt napok és hetek történései (Vona Gábor hanukai üdvözlete, Köves Slomó válasza, és azon felvetések, hogy a demokratikus ellenzéknek, ha befogott orral is, de össze kellene fognia a Jobbikkal) miatt nem csoda, ha megtelt a Bálint Ház, hiszen nyilván mindenki kíváncsi volt arra, mi erről a véleménye a zsidó szervezeteknek.

Kissé csalódniuk kellett azonban, mert kiderült, hogy Köves Slomó, a Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija – akinek a publicisztikáját a friss Narancsban olvashatják – lemondta a szereplést, és ennek okát levélben indokolta meg, miszerint úgy érzi, ez a sajtónyilvános esemény nem közös kiállás, hanem egy belső vita lenne, és nem tartaná jónak, ha a beszélgetést egymás szervezeteinek szapulására használnák fel.

Nos, szapulás ugyan volt, viszont azt mindenki jelezte, hogy úgy készült, Köves is jelen lesz. Heisler András, a Mazsihisz elnöke arról beszélt megnyitójában, fel kell készülni arra, hogy a szélsőjobboldali pártok kerülnek hatalomra Európában. Franciaországban és Hollandiában ez a lehetőség nem zárható ki már az idei választásokon sem. Szerinte bár a Mazsihisznek nem célja a Jobbikkal való párbeszéd,

„annak örülhetünk, hogy a nyílt zsidózás már nem kifizetődő”.

Heisler András figyel

Fotó: Bankó Gábor

György Péter szintén felszólalt a rendezvényen, és azt mondta, a Jobbikkal semmilyen beszélnivalója nincs egy jóérzésű embernek. Az esztéta emellett párhuzamot vont a Jobbik, valamint a kormány retorikája és tettei között, és azt említette, hogy Bayer Zsolt publicisztikáival, a Veritas Intézettel vagy a Szabadság téri „emlékművel” a náci beszéd lényege tér vissza, a kormány pedig támogatja ezt.

A rendezvény után megkérdeztük György Pétert, mit gondol arról, hogy az elmúlt időszakban többen is felvetették (például Kőszeg Ferenc), a demokratikus ellenzéknek és a Jobbiknak össze lehetne fogni annak érdekében, hogy legyőzzék a Fideszt. „Nagyon elkeserít, hogy általam nagyra tartott és egyébként nagyon jóindulatú emberek arról beszélnek: a Jobbikkal valamiféleképpen össze lehetne fogni. Azt a tényt kellene előbb felismerni, hogy azok a pártok, amelyek a demokratikus ellenzéket alkotnák, nem léteznek gyakorlatilag. Impotensek, nem láthatóak. Ezt a tényt és az erről való beszédet én előrébb valónak tartom, mint arról beszélgetni, hogy belemenne-e bárki egy – akár technikai – koalícióba a Jobbikkal. Attól, hogy Vona Gábor pár évre eltünteti a Magyar Gárdát, attól én azt még nem fogom elfelejteni. Nem lehet a zsidóknak vagy a zsidó szervezeteknek különbékét kötni a Jobbikkal, mert a Jobbik az egész magyar társadalmat sérti halálra, kivéve saját magát” – mondta a magyarnarancs.hu-nak az ELTE egyetemi tanára.

A kerekasztal-beszélgetésen szinte mindenki (Kiss Henriett, a Mazsihisz alelnöke, Darvas István, a Bét Jehuda zsinagóga rabbija és Ceglédi Zoltán politológus) egyetértett abban, elég nehéz ma már választóvonalat húzni a Fidesz és a Jobbik közé abban az értelemben, hogy ki is az antiszemita. Hont András, a moderátor éppen ezért azt vetette fel, hogy

nem gyávaság-e a kormány és a Jobbik közötti distinkció az egyes szervezetek részéről.

Kiss Henriett szerint nem, mert a zsidó szervezeteknek és a kormánynak több ponton is vannak közös ügyeik, nem tehetik meg, hogy elutasítják a párbeszédet, viszont nem kritika nélkül tárgyalnak a kormánnyal. Ceglédi Zoltán, aki az este folyamán rendre a legkeményebben bírálta a Jobbikot, azt mondta, a pártban a korábbi, nagyon durva zsidózást próbálják most „letekerni”, viszont gyűlölet csak egyféle van. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi kormány is nettó zsidózást folytat, amikor „nemzetközi nagytőkéről” beszél meg sorosozik, ám ő mégsem hallja a szervezetek részéről, hogy ez nincs rendben. Kiss Henriett szerint ez megtörtént, többször jelezték már aggályaikat, csak éppen nem mindig a nyilvánosság előtt.

A kerekasztal-beszélgetés: balról Hont András, Kiss Henriett, Ceglédi Zoltán, Darvas István

 

 

Darvas szerint ha Magyarország kormánypártja lesz a Jobbik, akkor

szóba kell velük állni, és úgy vélte, igenis szükséges a párbeszéd.

Ceglédi azért emlékeztetett, hogy volt a magyar történelemben olyan időszak, amikor a zsidó szervezeteknek, hát, nem sikerült megbeszélni a kormánnyal, hogy ne csinálják azt, amit akarnak.

Hogy a Jobbik valóban változik-e, és a néppártosodás mennyire őszinte, arról megoszlottak a vélemények. Ceglédi szerint a változás alapja mindenképpen taktikai, és a politológus azt is hozzátette, hogy „a zsidózás hiánya nem az ideális állapot, sok mindent kell feledtetni, és ezt nem egy képeslappal lehet”. Darvas ezzel szemben úgy vélte,

sokkal jobb, ha a második legnagyobb párt üdvözletet küld hanuka alkalmából, mintha zsidózna.

Szerinte ezt nehéz volna antiszemita gesztusként értékelni, azonban Darvas szerint nekik nincs dolguk Vona Gábor taktikai lépéseivel. „Történelmi hiba lenne nem felismerni, hogy a Jobbik szavazóbázisa nem csupa virtigli náciból áll; beszélgetni kell velük” – hangsúlyozta. Kiss Henriett ennyire nem volt optimista: nem gondolja, hogy Vona hanukai üdvözlete valami jónak a kezdete, hiszen szerinte a jobbikos szavazótábor sem fogadja el ezt.