Politikai harc indult az olimpiarendezés ellen: az elmúlt napokban több százan jelentkeztek aktivistának

  • Gera Márton
  • 2017. január 13.

Belpol

Bemutatkozik a Momentum Mozgalom: kik ők és mit akarnak?

„Ez nem az emberek, hanem a Fidesz olimpiája lenne”: a NOlimpia-népszavazás kezdeményezői meséltek lapunknak a mozgalmukról és az országról. „Ami itt van, az egy begyöpösödött rendszer” – mondják a népszavazás kezdeményezői, akik arról is beszélnek,

miért nonszensz

a budapesti olimpia gondolata.

false


Kedden kapott lábra a hír, hogy talán mégis lehet fővárosi népszavazás a 2024-es budapesti olimpiarendezésről, mert a NOlimpia – Nem az olimpiára, Igen a jövőnkre nevű kezdeményezés népszavazási kérdését hitelesítette a Fővárosi Választási Bizottság, ők pedig már aktivistákat keresnek, akik elkezdhetik az aláírásgyűjtést. A kezdeményezést a Momentum Mozgalom indította el, amelyről eddig alig lehetett valamit hallani, így hát felkerestük őket a pesti közösségi helyükön, ahol arról meséltek, kik is ők és mit szeretnének.

A Momentumot a jogász végzettségű ifj. Fekete-Győr András

kezdte el szervezni többedmagával 2015 elején, de azt mondja, nem pusztán egy egyetemi mozgalomról van szó. „Többünkben felébredt a politikai és a társadalmi szerepvállalás lángja, és elkezdtük keresni egymást. Azokat az embereket, akik abban hittek, hogy civil kezdeményezésként nem lehet ma Magyarországon érvényesülni, nem lehet ezt az egész rendszert megváltoztatni, ezért politikai mozgalomra van szükség” – mondja András, aki jelenleg a Momentum elnöke. A mozgalom vezetői így nem is titkolják: párttá szeretnének formálódni, és indulni a ’18-as választásokon.

ifj. Fekete-Győr András

ifj. Fekete-Győr András


Kezdetben kilencen voltak, de úgy döntöttek, elkezdik keresni az ismeretségi körükben azokat, akik szintén úgy gondolják, nincs az rendben, ahogy mennek a dolgok. Mostanra ott tartanak, hogy több száz tagjuk, szakpolitikai és szervezeti munkacsoportjaik vannak, országos és külhoni hálózatot építenek, de már vannak tagjaik Londonban, Berlinben, Párizsban és Brüsszelben is a helyi magyarok között.
Kérdésünkre, hogy akkor miért nem lehetett róluk szinte semmit sem hallani, azt mondják: a szélesebb nyilvánosságot eddig tudatosan kerülték. „A nyilvánosság kétélű kard ebből a szempontból: nagyon jó, mert tud adni egy löketet az egésznek, de nem jó, ha az ember örökre ígéret marad. Mi nem szeretnénk ígéret maradni,

nem akarunk felülni egy hype-görbére, aztán lecsúszni

róla” – vélekedik Hajnal Miklós, a Momentum elnökségének tagja. Azt is mondják, hogy előbb ki akartak alakítani egy összetartó közösséget, amelyet folyamatosan bővítenek. Mára már vannak köztük egyetemisták, tanárok, természettudósok, jogászok és vállalkozók is.
„Ha megkérdezed, hogy mi a Momentum, arra azt tudjuk mondani, hogy az új politikai erő, ami a jövőbe néz, és a tagjait a közös felelősség érzete meg a rendszerellenesség köti össze, mert nem ideológiai alapon szerveződtünk” – fogalmazza meg ars poeticájukat ifj. Fekete-Győr András. „Politikai árvák voltunk, de vannak itt olyanok, akik korábban jobboldali szimpatizánsok voltak, vagy ilyen és olyan pártokra szavaztak, emiatt soha sem diszkrimináltunk senkit” – teszi hozzá Hajnal Miklós.
A Momentum szerint öntudatára kell ébreszteni az embereket, hogy ami itt van, az egy begyöpösödött rendszer, ők ellenben azt vallják: a politika igenis lehet szexi. „Foglalkozzunk már jobban és többet a közügyeinkkel, és jöjjünk rá arra, hogy közösségben kell élnünk, nem pedig utálni egymást” – mondja András.

De hogy jött a NOlimpia?

Az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazás ötlete persze mozgalmi szinten fogalmazódott meg tavaly október környékén, de egyesületként nem akarták beadni a kérdést, így ifj. Fekete-Győr András mint magánszemély nyújtotta be azt. Méghozzá ebben a formában: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
Azért választották ezt a kezdeményezést egyfajta antrénak, mert úgy gondolják, szimbolikus ügyről van szó. „Mi imádjuk az olimpiát, ez egy nagyon jó jelenség, de nem Budapesten, és nem 2024-ben szeretnénk. Amíg itt nincsen társadalmi és gazdasági fellendülés, addig

senki ne akarjon olimpiát tartani,

mert teljesen nonszensz” – mondja András.
A NOlimpia-kampánnyal nem egyszerűen a budapesti olimpia ellen vannak, arra akarják felhívni a figyelmet, hogy milyen rendszerszintű problémák vannak Magyarországon. Az öt karikát egy szimbólumként veszik öt másik ügyre: az egészségügyre, az oktatásra, a lakhatásra, a megélhetésre és a közlekedésre, s szerintük az olimpiára elköltendő több száz milliárdot ezekre a területre kellene fordítani.

Hajnal Miklós

Hajnal Miklós

 


Éppen ezért a NOlimpia most induló kampánya arról is fog szólni, mi másra is lehetne költeni ennyi pénzt. Hajnal Miklós azt mondja, nem akarnak csupán destruktívak lenni, mert az szerintük jellemző eleme volt az elmúlt évek politizálásának, hogy „leváltani könnyű, reális, működő alternatívát felmutatni viszont nehéz”. Ezért választották azt szlogenként, hogy „nem az olimpiára, igen a jövőnkre”.
A Momentum szerint a

nálunk sokkal gazdagabb városok is belebuktak

az olimpiarendezésbe. A magyar megvalósíthatósági tanulmány ráadásul úgy van megírva, hogy »akár, lehetséges«, tele van feltétles móddal” – mondja Miklós, aki úgy véli, hiába kommunikálják, hogy vidéken is lennének versenyek, a fejlesztések Budapestre koncentrálódnának, így más városok lakóinak életkörülményei egyáltalán nem javulnának.
A napokban többen kérdezték a mozgalomtól, hogy miért csak fővárosi népszavazást kezdeményeztek. Erre az a válaszuk, hogy korábban az országos népszavazási kezdeményezést elutasították, így még egyszer nem akartak ebbe belefutni, bár azt gondolják, az olimpia gazdaságilag az egész országot rosszul érintené. Hamburgban is népszavazás volt az olimpiarendezésről, és a város visszalépett, az eredmény szoros volt. A Momentum ugyanakkor azt is elfogadná, ha a népszavazáson az emberek mégis az olimpia mellett döntenének, mert az szerintük egy demokratikus döntés, és az embereket legalább megkérdezték.

Kezdődik a gyűjtés

Ha sikerül összegyűjteni 138 ezer aláírást, ez lesz az első fővárosi népszavazás. Pár napja még tartott attól a Momentum, hogy a Kúria elkaszálja a kezdeményezést, de Andrásék azt mondják, már ez az akadály is elhárult, amikor kedden összeült a Kúria, és elutasította a népszavazási kérdéssel kapcsolatos fellebbezést. Így napokon belül, amikor a Fővárosi Választási Bizottság értesíti őket, kezdhetik is az aláírások gyűjtését, amelyre 30 napjuk van.
Hogy ez elég lesz-e? Egyelőre optimisták: reklámanyagokat készítenek, az aláírásgyűjtő ívet bárki letöltheti majd a netről, és nem csupán az utcákon fognak ácsorogni, hanem házról házra is járnak az aktivisták. A Momentum pedig átállt kampányüzemmódba, van külön kampánycsapatuk, jogi részlegük. Andrásék azzal számolnak, hogy ha meglesz az elegendő aláírás, akkor szeptember előtt lesz népszavazás a kérdésből. „Tudjuk, hogy lesznek fékek a rendszerben, és sajnos nem olyanok, amilyenekről Montesquieu álmodott, de azt hiszem, mindenre felkészültünk” – mondja Hajnal Miklós.
Az elmúlt napokban több százan jelentkeztek aktivistának, a Momentum szerint az ideális eset az volna, ha 1500–2000 ember tudna aláírásokat gyűjteni, de ez már a legjobb verzió. „A kampány elején biztosan lesz egy kis felfutási idő, nem tudunk teljes tempóval startolni, de mint Usain Bolt, úgy fogjuk nyomni mi is a sprintet. És hát ő sem az első métereken nyer” – mondják.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.