NOlimpia-népszavazás: védjük meg az országot!

  • narancs.hu
  • 2017. január 10.

Belpol

Egy új civil csoport aláírásgyűjtést indított, hogy népszavazással akadályozzák meg a budapesti olimpiát és a vele járó anyagi káoszt.

A Momentum Mozgalom azért indította a NOlimpia kampányt, mert úgy gondoljuk, hogy 2024-ig fontosabb ügyekre kell költenünk adóforintjainkat, mint egy budapesti olimpia rendezése – olvasható a kampány Facebook-oldalán.

Az egyesület vezetője, Fekete-Győr András népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Fővárosi Választási Irodánál, a következő kérdéssel:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”

A kérdést a Fővárosi Választási Bizottság december 7-én hitelesítette. A népszavazás kiírásához 138 ezer aláírásra van szükség.

Ezen az oldalon aktivistákat keresnek, akik segítenek a gyűjtésben. A felhívásban ez áll: „A kormány gőzerővel dolgozik a 2024-es olimpia megrendezésére irányuló pályázatán, ahelyett, hogy az egészségügy és az oktatás évről évre súlyosbodó válsága, vagy nyomorban élő honfitársaink lennének napirenden. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság feltételként szabja meg, hogy komoly társadalmi támogatottsága legyen az olimpiai pályázatoknak, de a magyar kormány ezt figyelmen kívül hagyja. Mutassuk meg a kormánynak, hogy ellenzékben és elnyomásban is össze tudunk fogni, és döntsünk mi a fővárosunk, illetve Magyarország jövőjéről!”

Korábban írtunk arról, hogy működő demokráciákban miért szavazzák le sorra az olimpiarendezési próbálkozásokat, és arról is, hogy egy népszavazás miért rengethetné meg a kormányt.

Az utóbbi 50 évben minden egyes olimpia túllépte

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.