NOlimpia-népszavazás: védjük meg az országot!

  • narancs.hu
  • 2017. január 10.

Belpol

Egy új civil csoport aláírásgyűjtést indított, hogy népszavazással akadályozzák meg a budapesti olimpiát és a vele járó anyagi káoszt.

A Momentum Mozgalom azért indította a NOlimpia kampányt, mert úgy gondoljuk, hogy 2024-ig fontosabb ügyekre kell költenünk adóforintjainkat, mint egy budapesti olimpia rendezése – olvasható a kampány Facebook-oldalán.

Az egyesület vezetője, Fekete-Győr András népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Fővárosi Választási Irodánál, a következő kérdéssel:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”

A kérdést a Fővárosi Választási Bizottság december 7-én hitelesítette. A népszavazás kiírásához 138 ezer aláírásra van szükség.

Ezen az oldalon aktivistákat keresnek, akik segítenek a gyűjtésben. A felhívásban ez áll: „A kormány gőzerővel dolgozik a 2024-es olimpia megrendezésére irányuló pályázatán, ahelyett, hogy az egészségügy és az oktatás évről évre súlyosbodó válsága, vagy nyomorban élő honfitársaink lennének napirenden. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság feltételként szabja meg, hogy komoly társadalmi támogatottsága legyen az olimpiai pályázatoknak, de a magyar kormány ezt figyelmen kívül hagyja. Mutassuk meg a kormánynak, hogy ellenzékben és elnyomásban is össze tudunk fogni, és döntsünk mi a fővárosunk, illetve Magyarország jövőjéről!”

Korábban írtunk arról, hogy működő demokráciákban miért szavazzák le sorra az olimpiarendezési próbálkozásokat, és arról is, hogy egy népszavazás miért rengethetné meg a kormányt.

Az utóbbi 50 évben minden egyes olimpia túllépte

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.