Ősszel helyi szinten születhetnek döntések arról, hogy távoktatás vagy "normál" működés legyen az iskolákban

  • narancs.hu
  • 2020. július 14.

Belpol

De az Emmi úgy készül, hogy szeptemberben normál munkarendben kezdődik el a tanév.

"Amennyiben a járványhelyzet újabb intézkedések meghozatalát teszi szükségessé, intézményi, helyi vagy regionális szinten kezeljük majd azokat" – írta a Népszavának az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miután arról érdeklődtek, milyen tervek vannak arra az esetre, ha szeptemberre újból felerősödik a koronavírus-járvány.

Tájékoztatásuk szerint nem rendelnének el minden iskolában tantermen kívüli távoktatást, csak ott, ahol ez járványügyi szempontból feltétlen szükséges. Arra a kérdésre, ha távoktatásra lesz szükség, mi lesz a szeptemberben munkába álló iskolaőrök feladata, azt írták: az iskolai gyermekfelügyelet miatt mindenképp szükség lesz rájuk a jelenlétüket igénylő iskolákban.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás a lapnak elmondta, szerinte elfogadható, ha egy újabb veszélyhelyzet esetén nem áll át egyszerre minden iskola távoktatásra. A tantermen kívüli munkarend március közepi elrendelése után nagyon sok, különösen a hátrányos helyzetű régiókban élő gyermeket nem tudtak elérni az iskolák digitális oktatással. Sok településen meg sem jelent a vírus, mégis felfüggesztették a „normál” tanítást.

Az Emmi úgy készül, hogy szeptemberben normál munkarendben kezdődik el a tanév. "Ettől függetlenül a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatait széles körű szakmai együttműködésben elemeztük, és számos tapasztalatot már be is építettünk. Így például a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításában lehetőséget kaptak az intézmények arra, hogy amennyiben a megfelelő infrastrukturális feltételek teljes körűen rendelkezésre állnak, bizonyos esetekben, digitális úton is végezhessék az oktatást."

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.

„Nem haboznak, ha civileket kell gyilkolni” – egy iráni ellenzéki az iszlamista rezsimről

„Azokat a tiltakozókat, akik lőtt sebekkel vagy verés nyomaival kórházba mennek, gyakran azonosítják, őrizetbe veszik, majd megölik. Előfordult, hogy sebesült tüntetőket közvetlenül a lélegeztetőgépről raboltak el. Egy héttel később a szülőknek szóltak, hogy mehetnek a holttestekért” – mondja interjúalanyunk az elmúlt hetek kormányellenes megmozdulásairól.